Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Bagi Gábor: Katonáskodás, katonai szolgálat a magyarországi jászoknál a XIII-XIX. században

hogy a porosz lovascsapat megfutamodott. A rendkívüli eset nyomán Tóth Mihály szobrát Prága egyik terén felállították, s ez állítólag még 1938-ban is állt.

54 Noha a jászok számtalan alkalommal tanújelét adták vitézségüknek, a birodalmi haderőben mégsem értek el jelentősebb rangokat. E jelenséget sokan a jászkun szabad parasztság alacsony műveltségi szintjével magyarázzák, a probléma azonban ennél bonyolultabb. E tekintetben ugyanis a Jászkun Kerületen belül még a Nagykunság is felülmúlta a Jászságot, holott népességét, gazdasági erejét tekintve, annál sokáig fejletlenebb volt. A Nagykunságból származott az "amerikai (USA) lovasság atyjaként" tisztelt Kováts Mihály (aki George Washington lovasságának ezredeseként esett el a charlestoni csatában 1779-ben), a napóleoni háborúk során altábornagyl rangot szerzett lllóssy Sándor, illetve az ugyancsak altábornagyi rangot ós bárói címet nyert Mészáros János. (Ez utóbbi Lázár nevű fia az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején előbb az első felelős magyar minisztérium hadügyminisztere, majd később altábornagyi' rangban hadtestparancsnok.) Hasonló katonai Jegyzetek 1 E dolgozat az 1991 októberében Vlagyikavkázban (Észak-Oszétia) Abajev oszét néprajztudós 90 éves jubileuma alkalmából tartott tudományos konferenciára készült, melyre azonban a magyar előadók a politikai események miatt nem tudtak kiutazni. Az eredeti szövegen néhány utólagos módosítást tettem, nem utolsó sorban dr. Botka János levéltárigazgató észrevételeire, akinek baráti segítségéért ez úton is köszönettel tartozom. 2 Bagi G., 1991., 9—10. és 57. p. 3 Kring M.. 1932. 39-58. és 168-186.p. 4 Selmeczi L, 1983. 165-178.p. - Szabó L, 1979. 26-32.p. 5 Györffy Gy., 1987. 60-63.p. - Selmeczi L, 1983. 165178.p. 6 Gyárfás I., 1883. Ill.k. 45.p. 7 Györffy Gy., 1987. 60-63.p. 8 Ua. 9 Gyárfás I., 1883. Ill.k. 53.p. 10 Gyárfás I., 1883. Ill.k. 67-70.p. - Pálóczi Horváth A., 1990. 73.p. 11 Györffy Gy., 1987. 60-63.p. 12 Selmeczi L., 1983. 165-178.p. - Pálóczi Horváth A., 1990. 81.p. 13 Pálóczi Horváth A., 1990. 63-67.p. 14 Újabban Hegedűs László a Jászság 1541 előtti népességét 11.000 főre becsülte, a beszedett állami adó nagysága, a török által tett pusztítások figyelembe vételével. Hegedűs U 1988. 83.p. 15 A kun népesség és az általa kiállított haderő optimális mennyiségére a legújabb becslés: Pálóczi Horváth A., 1990. 63.p. 16 Györffy Gy., 1990. 290-293.p. 17 Ua. 256 pályafutásokra a Jászságban nincsenek adatok, s ebben döntő szerepe lehet annak, hogy a Nagykunság nagy népességű városainak oktatási rendszere fejlettebb volt, mint a Jászság jórészt közepes népességű falvaié, s alighanem a református vallás világképe is nyitottabb szemléletre nevelt, mint a konzervatívnak mondott római katolikus jászoké. Ugyanakkor azonban az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a jászsági származású képzőművészek munkásságában a katonai virtus ábrázolása pillanatnyilag hangsúlyosabb elem, mint a nagykunságiak esetében. A Jászapátiról származó Vágó Pál (1853-1928), nem csak kora egyik legnagyobb festője, hanem a magyar művészet történetének egyik legjelentősebb katonafestője is volt.

55 A Jászság, illetve a jászok hadtörténetét röviden áttekintve jól látható, hogy a XVI. századtól kezdődő időszakok története jól ábrázolható, adatolható. Más a helyzet az ezt megelőző évszázadokkal kapcsolatban. E korszak részletesebb feltárásában még jelentős szerepe lehet az oszétiai kutatásoknak is. 18 Ua. 19 Györffy Gy., 1987. 61.p. 20 Györffy Gy., 1990. 288.p. 21 Uo. 273.p. 22 Gyárfás I., 1883. Ill.k. 170.p. 23 Uo. 181. és 185.p. 24 Uo 196.p. 25 Uo. 208-209.p. 26 Uo. 230.p. 27 Uo. 212.p. 28 Bárczay O., 1895. Il.k. 480-484.p. - Fraknói V., 1893. 5.p. Fraknói Vilmos ezen adatát a helytörténeti kutatás egyenlőre nem hasznosította, holott nemcsak több kisérő nevét ismerjük belőle, hanem egyes jász települések egyházi patrocíniumaira is tartalmaz utalásokat. 29 Gyárfás I., 1883. Ill.k. 259. 30 Uo. 347.p. 31 Uo. 339. és 348.p. 32 Gyárfás I., 1883. Ill.k. 414.p. - Szabó L, 1981. 132.p. Kring M., 1932. 39-58. és 168-186.p. 33 Szabó L, 1981. 134-135.p. 34 Ua. 35 Kelé J., 1904. 13-69.p. 36 Kiss J., 1971. 52-71.p 37 Kiss J., 1979. 97-108.p. - "Nagy-Kunság" 1900. ápr. 6. Papp I., 1986. 38 Kiss J., 1986. 273-299.p. 39 Kelé J., 1904. 122.p. 40 Fekete L, 1861. 61-92.p. - llléssy J., 1896. 592-605.p. - Magyarország hadtörténete l.k. 420.p. 41 R. G. von Treuenfelst, 1878. 3-10.p. A Jászkunságban, az országgyűlési megajánlásra történő újoncállítás és a privilegiális kötelességből történő katonaállítás (a magam részéről ide sorolom az 1793 előtti fegyveres szolgálatot, s a XIX. századi nemesi felkelésekben való részvé-