Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Selmeczi László: Régészeti adatok a jászok szokásaihoz és hiedelemvilágához

gi Jászdózsa helyén hoztak létre új települést, s itteni templomuk építéséhez használták fel mindkét korábbi templom köveit. A XVI. század folyamán végig működő temetőjük (Négyszállás II.) területére a XVIII. században kereszteletlen gyerekeket temették el. Az egyik sírba útravalóul Mária Terézia réz dénárja mellett két db átfúrt állatcsontot, óvó-, védő talizmánt tettek.

66 A négyszállási jász temető az egykori hitvilágra utaló két fontos tárgyat őrzött meg. Az alán kultúra jellegzetes emlékeiként ismertük meg a rituális tánc kéz- és lábtartásával ábrázolt férfi alakokat. Ezeknek a bronzból készült amuletteknek a X-XII. századi változatai a férfit keretben (napkorong?) ábrázolják. A nógyszállási I. sz. temető 309. ós 340. sírjai hasonló tárgyakat tartalmaztak. A teljesen stilizált anthropomorf figurákat kör alakú keret fogja körbe, s mozdulatuk az Jegyzetek 1 Dömötör T., 1983., 19-21. 2 A jászoknak a kunokhoz való időleges csatlakozásáról már ibn al-Athir (megh. 1234) említést tett. Magyarországon önálló néven azonban csak a XIV. sz. elejétől szerepelnek. 1318-ban tűnik fel először a jász népnév: "...ancille sue empticie nacione Jazonice Elysabeth nominate..." (DL. 29421) - Györffy Gy., 1953. 249, 1987. 60-61. 3 Lásd pl. Györffy Gy., 1953, 1965, 1987, Fodor F. 1942, Kuznecov, V.A. 1962, 1984, Kaloev, B.A. 1971. 4 A jászok a Dzsingisz kán vezette mongol birodalom egyik hadjáratának estek áldozatul. 1222 őszén Szübeetej, Dzsingisz egyik alvezére, a Kaukázus keleti peremén benyomult a Volga és a Don között fekvő térségbe, és az ott lakó jászok (az ókori alánok utódai, a mai oszétek elődei) ellen fordult. A jászok a kun sereggel szövetségre léptek, azonban egy mongol követjárás hatására a kunok elhagyták a jászokat, s így azok magukra maradva katasztrofális vereséget szenvedtek a mongoloktól. A mongolok ezután azonnal a kunok ellen fordultak, tönkreverték a keleti kun törzseket, majd 1223. június 16-án a Kalka folyó mellett, az Azővi tenger közelében döntő vereséget mértek az oroszokkal szövetkezett kun seregre is. Györffy Gy., 1965. 11-13. 5 Stepi Evrazii v epohu srednevekov'á, 83. 6 Spjcyn, A.A., 1909. 7 Lápuskin, I.I., 1941, Merpert, N. Ja., 1957, Fodor I., 1975. 172-179. 8 Stepi Evrazii v epohu srednevekov'á, 83. 9 Stepi Evrazii v epohu srednevokov'á, 88-89. 10 Stepi Evrazii v epohu srednevekov'á, 224-228. 11 Kuznecov, V.A., 1984. 183. Itt szeretnénk megjegyezni, hogy Alániában a bizánci kereszténység tömegesebb méretekben ugyan a X. századtól kezd elterjedni, de még a XI-XII. századokban is találunk pogány temetőket (pl. Zmejskij katakomba temető). 12 Minaeva, T.M., 1956. 259. 13 Kovalevskaá, V.B., 1972. 158. 14 Kuznecov, V.A., 1984. 183. 15 Kuznecov, V.A., 93-94, 1984. 183. Alániából ismert póz időben legkésőbbi, XIII-XIV. századi variánsa. (16. kép) Az alánok egykori gazdag hiedelem- ós szokásvilágába a régészet szűkre szabott lehetőségei csupán olyan bepillantást engednek, amelynek alapján legfeljebb következtetni tudunk arra, hogy valójában milyen gazdag is lehetett. A magyarság az alán kultúrával története során két alkalommal került kapcsolatba. Először levédiai és etelközi tartózkodása idején, másodszorra pedig akkor, amikor a tatárok elől menekülő jászok maguk hozták el azt a Kárpát-medencébe. S bármennyire is töredékesek voltak már ezek a kései képzetek, bármennyire is csak romjai voltak az egykor gazdag szokás- és hiedelemrendszernek, összességükben mégis a magyar népi kultúra keleti elemeinek erősítéséhez járultak hozzá. 16 Animizmus az a kezdetleges elképzelés, amely szerint minden tárgynak megvan a maga lelke, szelleme. 17 Kuznecov, V.A., 1984. 183. 18 Kuznecov, V.A., 1984. 1975. 19 Abaev, V.I., 1960. 9. 20 Abaev, V.I., 1960, 1-11. 21 Kuznecov, V.A., 1984. 176. 22 Kuznecov, V.A., 1984. 176. 23 Kuznecov, V.A., 1961., 1963. 24 Cibirov, LA., 1964. 238-242. Kuznecov, V.A. 1984. 176177. 25 Smirnov, K.F., 1969. 210., Kuznecov, VA. 1984. 177-178. 26 Jegorov, N.M., 1930. 49-51. 27 Kuznecov, VA., 1984. 178. 28 Mesaninov, I.I., 1930, Samba, G.K., 1974. 31-34. 29 Vinogradov, V.B., 1975. 86-87., Kuznecov, V.A., 1984. 179. 30 Kuznecov, V.A., 1984. 179. 31 Abaev, V.I.. 1949. 71., Litvinskij, B.A., 1968. 74. 32 Pletneva, S.A., 1961. 189-190. 33 Runic, A.P., 1975. 134, 147. 34 Kuznecov, V.A., 1984. 180. 35 Zelenin, D.K., 1936. 37. 36 Kuznecov, V.A., 1984. 141. 37 Stepi Evrazii v epohu srednevekov'á, 87. 38 Kovalevskaá, V.B., 1978. 117-118. 39 Pletneva, S.A., 1967. 175-178. 40 Kuznecov, V.A., 1984. 182. 41 Hazanov, A.M., 1964. 89-96. 42 Kuznecov, V.A., 1984. 182. 43 Stepi Evrazii v epohu srednevekov'á, 87. 44 Kuznecov, V.A., 1984. 182. 45 Minaeva, T.M., 1965. 63, 1966. 13, 1982. 222-226., Kuznecov, V.A., 1984. 188-189. 46 Kuznecov, V.A., 1984. 184. 47 Dumezil, Zs., 1976. 62-63. 48 Kuznecov, V.A., 1984. 184. 49 Kuznecov, V.A., 1984. 184-185. Kovalevskaá, V.B. 1978. 111-120. Afanasev, G.E., 1973. 336-39. 50 Stepi Evrazii v epohu srednevekov'á, 87. 51 Afanasev, G.E., 1976. 126-129. 52 Kuznecov, V.A., 1984. 186. 53 Kuznecov, V.A., 1984. 186. 240