Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Selmeczi László: Régészeti adatok a jászok szokásaihoz és hiedelemvilágához

7. kép. Alán ló- és lovas amulettek az Észak-Kaukázusból: Lunacarskij szovhoz, Zilgi és Goust lelőhelyekről (Kovalevskaá után) küllőjük van, azaz küllős kerék formát öltenek. S.A. Pletnevával ellentétben, aki a nap amuletteket a türk égisten, Tengri megjelenési formájának tartja,

39 V.A. Kuznecov úgy véli, hogy azok az alán napisten, Huar ül. Aszpandiar szimbólumai.

40 (6. kép) Az alán sírmellékletek között a naptisztelettel hozhatók kapcsolatba a fómtükrök is. A.M. Hazanov az egyik oldalukon polírozott, fényes fém8. kép. Alán antropomorf amulettek az Észak-Kaukázusból: Mokraá Balka, Gilác, Lermontovskaá skála, Agac-Kala és Bavtugaj lelőhelyekről (Kovalevskaá után) tükröknek vallásos-misztikus jelentőséget tulajdonított.

41 Ezt a nézetet több apró megfigyelés is alátámasztja. Pl. a tükrök díszített hátoldalán nap-ornamensek találhatóak, koncentrikus körök, küllőkkel sugarasan átfűzött körök (utóbbiak egyes mezőiben néha kis keresztekkel), kör, benne soksugarú csillag, stb.

42 Egyes tükrökön a legrégibb napszimbólum, a svasztika található (pl. Zmejskij katakomba temető, 7. sz. katakomba). A tükrök összehasonlító vizsgálata azt is bizonyította, hogy azok az egyes emberek személyes amulettjei voltak, ugyanis egyetlen egy kivételtől eltekintve, nincs két azonos méretű és azonosan díszített tükör. Tehát feltehetően agyag öntőformáikat is személyes megrendelésre készítették.

43 V.A. Kuznecov szerint az alán pogány pantheonban a tűz- és a napkultusz vezető helyen állott, kiterjedt az egész alán népességre, s a kultusznak alapvetően agrár jellege volt.

44 Az alán nap- és tűzkultusz, valamint a honfoglalás előtti alán-magyar kapcsolatok ismeretében valóságosnak tűnik Ibn Ruszta és Gardizi azon megállapítása, hogy "a magyarok tűzimádók". Györffy 232