Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Selmeczi László: Régészeti adatok a jászok szokásaihoz és hiedelemvilágához

1. kép. VIII—

X. századi katakomba sírok a kelet-európai sztyeppén, a dmitrievski, a nizne-lubánski és a maácki temetőkből (Pletneva után) kő sírboltokat, a sziklasírokat, az egyszerű sírgödröket, stb.

8 Az alán műveltség területén feltárt sírokat három nagy csoportra lehet sorolni: a) a föld színére épített, a földön álló sírépítmények, b) kurgán nélküli temetkezések, c) kurgántemetkezések. A sírépítmények struktúrája alapján pedig két nagyobb csoportot különíthetünk el. a) Egykamrás sírépítmények: alapvető típusuk az egyszerű sírgödör, amelynek oldalfalai és fedése más-másféle lehet. Ide tartoznak az egyszerű földbeásott sírgödrök, a fa, illetve kő födémmel teljesen vagy részlegesen fedett, a lefedésnél padkás kiképzésű sírgödrök, a sírgödrön belüli kőládák, ül. az oldalainál kőlapokkal kibélelt és hasonlóan fedett sírgödrök, a kőből készült sírkamrák és a földalatti sírboltok, vízszintesen egymásra helyezett kőlapokból felrakott falú ós kőlapokkal fedett sírépítmények, b) Két, esetleg három részből álló sírépítmények: amelyeknél a sírkamrához egy hosszú folyosó és egy bejárati nyílás vezet. Az elhunytat a sírkamrába nem függőlegesen eresztik le, hanem vízszintesen helyezik be. Ide tartoznak a katakombasírok, a padmalyok, a félig földalatti és földfeletti kő sírboltok, az alánok által temetkezésre újból fölhasznált őskori eredetű dolmenek. A földbeásott sírkamra formája lehet négyszögletes, háromszögletű, kerek vagy ovális. A bejárati nyílást általában kőlapokkal zárják le. A kamrához hosszú ós szűk, néha lépcsőzetesen lejtő folyosó vezet. A föld padmalyok oválisak, ill. négyszögletesek, kővel, esetleg deszkával lezárt bejárati nyílásuk a rövid és szóles sírgödör hosszanti oldalán található. A szikla sírkamrák ovális, félovális, ill. négyszögletes alakúak. Kis bejárati nyílásukat ezeknek is kőlapok zárják. A sziklapadmalyoknak félig ovális sírkamrájuk van. Gyakran a természetes sziklamólyedéseket használják fel a temetésre, s széles bejárati nyílásukat teljesen elfalazzák.

9 (2., 3. és 4. kép) Az alán műveltség XXIV. századi rétege a VIIX. századok hagyatékához képest jóval kevésbé alaposan kutatott. Azonban az eddigi eredmények is lehetővé teszik annak a következtetésnek a levonását, miszerint az alán műveltség területén ebben az időben is létezik az összes olyan sírtípus, amely a VI-IX. századokat jellemezte. Az egyes sírtípusok aránya azonban megváltozik. Pl. a Kaukázus északnyugati részén a kurgán temetkezés válik uralkodóvá. A temetkezés formája nem változik, megmarad az egyszerű sírgödör, vagy a sírgödör kőláda szerű kiképzése. A kurgántemetőkben csak a XII-XIII. században jelennek meg a koporsók (tölgyfából készült fakoporsók). A másik jelentős változás, a kiterjedt, nagysírszámú keresztény temetők megjelenése. A keresztény temetők egyszerű gödörsírjaiba, ill. keskeny, szűk kőládáiba az elhunytat melléklet nélkül, vagy csupán néhány személyes tárggyal, elsősorban ékszerekkel temették el. A korszak egyetlen új, s az oszétokra máig jellemző sírtípusa, a földfelszínre épített, felmenő falú sírbolt.

10 A sírokban ritkábban egy vagy két (férfi ill. és női) csontvázat, avagy ennél is többet (néhány generáció porhüvelyei) találtak. (5. kép) 226