Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Cseh János: Kengyel-Kiss-tanya

mus betöltődésében koncentrálódtak. A cserépanyagból nagyobb, ("gyors"-) korongolt, érdes, szürkés fazékdarabok emelhetők ki. Még állatcsontot, égett agyagtapasztás töredékeket, kagylót, kődarabot, faszenet, kisebb salakdarabocskákat csomagoltunk el. Ennek a rétegnek a kiemelésével gyakorlatilag mindenütt elértük a padlót. Pregnánsan tűntek elő a cölöphelyek omlós, sötétes, kerek foltjai. A délnyugati sarokban és a déli fal mentén rögzítettünk egyet-egyet. Utóbbinál középen ovális, 6-8 cm átmérőjű, igen laza, sötétes betöltődósű üreg volt, körülötte sárgásabb földdel. Amennyiben ezt az agyagos töltelékföldet nem altalajként, hanem visszadöngölt földként értelmezzük, akkor kézenfekvő lenne a középső részt az egykori faoszlop nyomának tartani - ám itt nem mutatkoztak olyan tisztán a régészeti jelenségek, mint más esetekben. Ugyanakkor a lakóház három nyugati oszlophelyét olyan ásatási módszerrel bontottuk ki, amely segítségével meglehetős biztonsággal tudtuk rögzíteni az elpusztult/elkorhadt vagy kiemelt/eltávolított ágasok helyét. Ez az eljárás vertikális vagy tetszőleges ill. alkalmas szinten fölvett horizontális metszetből, esetleg a kettő kombinációjából állott. Teljes függőleges tanúfálat készítettünk a délnyugati sarokban egy 40x30x45 cm-es akna révén. Ez az akna felében vágta a kör alakú, közvetlenül a fal mellett elhelyezkedő, 20 cm (bizonyos jelenségekkel együtt max. 30 cm) átmérőjű beásást. Mélysége - a padlótól számítva - 40 cm volt. A középpontban, talán kissé észak felé "csúszva" (a járószint nívóján szinte kivehetetlen), 38 cm mélységig lenyúló, függőleges, egyenesen záródó, lefelé keskenyedő, fölül 10 cm, alul 7 cm átmérőjű, laza-omlós elszíneződést lehetett megfigyelni. Ennek kétoldalán kb. -25 cm-ig terjedően (elkeskenyedve) 7 cm illetve max. 10 cm széles keményebb, humuszos-agyagos betöltődés volt rögzíthető. Mindezeket agyagos, elég tömör, alul és észak felé elmosódó föld vette körül. Összességében tehát meg lehetett állapítani, hogy a bizonnyal kerek átmetszetű tartóoszlop 7-10 cm vastag volt, s amelyet, miután a kiásott lyukban elhelyeztek, visszaszórt földdel körüldöngöltek. 23. nap (szeptember 26.) V. kutatóárok - V. szelvény-rábontás F objektum (gepida ház) Ezen a napon befejeztük a kunyhóalap déli felének föltárását. Sikerült megvonni a keleti oldalfalat. Kontúrját a sárga szűzföld jelentkezése mutatta, de ezzel összekapcsolhatóan azok a meg nem égett szövőszék-nehezékek (2 db) is, amelyek a második ásónyomból láttak napvilágot, így világossá vált, hogy ezen a szakaszon a gepidák építkezésükkel nem vitték el a kelta házat. A délkeleti sarokban oszlophelyre leltünk, középső részén laza töltelókfölddel. Az objektum itteni kultúrrétegéből a tipikus kora népvándorlás kori kerámika, s egyebek mellett apró obszidián és díszített rózkori - bodrogkeresztúri kultúra cserép került ki. A közelben szórványként is találtunk egy obszidián darabot - leginkább a tokaji térséggel való őskori kereskedelmi kapcsolatok bizonyítékaként. Megkezdtük a ház fél méter széles tanúfalának elbontását. A tárgyi leletanyag zöme, ahogyan korábban már tapasztalhattuk, a középső igen hamus flekkben összpontosult. A szokásos gepida kerámián kívül nagyon érdekes és fontos anyagot találtunk. Elsőként szükséges említenem azt az oldalt lehajlított lábú bronzfibulát, amely két darabra törve a nyugati faltól kb. 30 cm-re, a padló felett pedig 5-10 cm-re feküdt a töltelékföldben. Hasonló típusú ruhakapcsoló tűk fordulnak elő pl. Malomfalván (telepen), Szentes-Berekháton, Békésszentandráson (sírokban). Citálható még az 5. század második felére tehető kosztoláci temető, keleti germán sírjaival. Közelről-távolról rokon vas és bronz fibulák a kengyel parti (Baghy-major) korai népvándorlás kori emlékegyüttesekben is találhatók. Folytatva a metszetfalból kikerült leletek fölsorolását, egy orsókorongot is említenem kell - kisebb gyakoriságú változataként az 5-6. századi gepida pereszleneknek (amennyiben ilyen korú). A ház napkeleti oldalához közelebb a pecsételt díszű bögrének további töredékeit leltük. A féltucatnyi cserép az edénykének kb. harmadát-felét tette ki. A keleti fal mellett az első ásónyomból egy nyitott vaskarikát, valószínűleg karperecet emeltünk ki. (Hódmezővásárhely-Kishomokon és Szentes-Kökényzugban kerültek elő ilyenféle viseleti tárgyak.) Két-három szövőszék-nehezékre is rátaláltunk. - Kibontottuk a napnyugati ágashelyet, amelynek középső részén itt is mutatkozott laza, más tónusú folt. Ezzel teljessé vált a ház három-három, ill. nyolcoszlopos szerkezete, mely egy viszonylag masszív épület képét vetítette elénk. Gepida területén legközelebb állanak hozzá a Malomfalván és Biharon föltárt sokcölöpös kunyhóalapok. Nyugati germán vidékeken a Meroving- és a Karoling-korban gyakoribbak voltak az ilyen típusú telepépítmények. 24. nap (szeptember 27.) V. kutatóárok - V. szelvény-rábontás 155