Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Cseh János: Kengyel-Kiss-tanya

17. ábra: Kengyel-Kiss-tanya. A padlón lévő rétegződés metszete a nyugati cölöphely mellett - F objektum (földbe ásott keleti germán lakóház). Figure 17. Kengyel-Kiss-tanya (-homestead). Cut of the stratification on the floor beside the western stake-place object F (dug in the ground eastern Germanic dwelling house). / 7. nap (szeptember 20.) VII. kutatóárok - VII. szelvóny-rábontás E objektum (késő középkori gödör) V. kutatóárok - V. szelvény-rábontás C objektum (La Téne hajlék, késő középkori kemence) F objektum (kora Meroving-kori ház a 21. folt alatt) Képanyag: 15-21. ábra Tovább vittük az E objektum föltárását. A gödörben újabb összefüggő állati csontvázrószek kerültek elő. Az alj feletti 30-40 cm-es rétegben középen igen nagyméretű alföldi réti mészkő? tömbre, valamint a keleti részen Ismét egy vaseszköz - valószínűleg kasza, míg az előző napi ekepapucsként funkcionálhatott - töredékére leltünk. Gyarapodott a 14-16. századi kerámiaanyag (pl. fedőrószek). A C objektumnál, mivel a korábbi munkálatok során megleltük a ház északi és déli oldalát, most a másik két égtájra esőt igyekeztünk rögzíteni egy kisebb kutatóárokkal, amelyet a napnyugati félen ástunk. A kb. 2x0,4 m nagyságú árkocskából két ásónyomnyi (40-45 cm) hamus, paticsos kevert földet emeltünk ki. A második ásónyomból nagyobb méretű korai Meroving-kotunk, s így bizonyossá lett, hogy a verem ez utóbbi korú. Előjött néhány újkőkori (Körös kultúra vagy AVK-Szakálhát időszak - csípett díszű cserepek), késő császárkori és 11-13. századi edónytöredek is. A déli fal mellett kb. 40 cm mélységben állatcsontváz nagyobb, összefüggő részlete került elő, s egy másik ilyen a nyugati oldalon. Középső -50 cm-es nívón kemence/kályhaszem nagyobb darabja és mellette vaseszköz feküdt. A mezőgazdasági szerszám homorúbb oldalával lefelé helyezkedett el. A vermet úgy tártuk föl, hogy északi részén, átfogva magát a gödröt és a hozzá keletről kapcsolódó sekélyebb, szögletes beásást - valamiféle kiegészítő építmény, talán lejárat nyoma? - tanúfalat hagytunk, amely később sem került kibontásra. Föntebb már említettem, hogy az I. és a VI. szelvény között római kori objektum lehetett (17. folt a helyszínrajz-vázlaton). Az első gepida háza gödrének visszatemetésénél kb. 1 m átmérőjű körben dúsan patics és hamus, másodlagosan égett császárkori cserepek kerültek elő, valamint gepida kerámika. Nagy a valószínűsége annak, hogy itt szarmata vagy - a Közép-Tisza-vidék történetében - korai germán kemence volt. Erről a területről rézkori és késő vaskori cserepeket is összegyűjtöttünk. 18. ábra: Kengyel-Kiss-tanya. F objektum (kora népvándorlás kori hajlék) - északi felének kiásásánál összegyűjtött leletek közül néhány. Figure 18. Kengyel-Kiss-tanya (-homestead). Object F (hővel of the early term of the migrations) - at the northern half's digging-out collected a few finds. 152