Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Cseh János: Kengyel-Kiss-tanya

kb. I m 3 oto -foí-o-gott" a (Xatwoiat rí a c/ /o / i'<x ro sz.\. ([KtxroWelijekUcl) S2.CXrvyO.50-QCH.ACS osalon-^e-ln •••• ••.•;-;>• r: • 10. ábra: Kengyel-Kiss-tanya: B objektum (kelta gödör és padló) - csontleletek. ján a terület 4,2-4,4x3,4-3,6 m-nek vehető. A közel pont nyugat-kelet irányú objektumnak hat cölöphelye volt, ebből mindamellett csak öt tartható alapvető szerkezeti elemnek. A két rendes ágason kívül a vázszerkezet nyomai a hosszanti falak mentén sorakoztak, az egyiktől eltekintve azt sugallva, hogy mintegy "harmadolták" azoFigure 10. Kengyel-Kiss-tanya (-homestead). Object B (Celtic pit and floor) - bone-finds. kat. Ily módon a Gepida Királyság területén eléggé szokatlan jelenséggel állunk szemben: nem a tipikus, dominószerűen három-három cölöpös megoldást reprezentálja, hanem a római kori felvidéki, morvaországi és csehországi keleti és nyugati germán (vandál, quad, markomann) épületekre hasonlít. CK t f

1 ad(< U.1M. .CXirO.oCw'Ode'L^ oszlop.- ej Lca«>l^e|

t/

.ekW.£.L 11. ábra: Kengyel-Kiss-tanya. B objektum (késő vaskori település-jelenség) a verem melletti járószint. Figure 11. Kengyel-Kiss-tanya (-homestead). Object B (laté irón age settlement-feature) - walking-level by the • side of the pitfall. 145