Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Szabó Géza: Új adat a kárpát-medencei és az északi bronzkor kapcsolatához

A tárgy eredeti rendeltetésének megfelelően nem használható gyapjú öv díszkorongjaként. Ez valószínűvé teszi azt a feltevést, hogy a Kárpátmedencébe már nem mint a gyapjú ruházat kiegészítője került. Nem valószínű ugyanis, hogy egy - a rendeltetése szempontjából - selejtes tárgy bekerült volna a kereskedelmi forgalomba. Feltételezhető azonban az is, hogy vagy a Kárpát-medencéből járt valaki az északi bronzkor területén, és hozta magával a gazdagon díszített tárgyat, vagy ellenkezőleg: az északi bronzkor területéről érkezett ide valaki, akinek ilyen fontos volt ez az északi motívumkincsű korong, hogy a sérülések, javítások ellenére is ragaszkodott a pótolhatatlan darabhoz. Természetesen mindezek csak lehetőségek, hiszen az alapvető ellentmondás a következő: ha az egyes rétegek anyagösszetétele közötti minimális eltérés arra utal, hogy a korongon a ráöntéseket is az északi területeken készítették, miért nem pótolták a felerősítést szolgáló kis fület? Ha viszont a javítások már a Kárpát-medencében történtek, miért olyan kicsi az eredeti és a ráöntött rétegek közötti eltérés? Talán a bronz nyersanyagrudak északi importja miatt?

115 (Ez utóbbi eset egyféle magyarázatot adhatna a Kárpát-medencei, főleg felvidéki és erdélyi tárgytípusok északi megjelenésére is...) Amikor megjavították a tárgyat, ha igény lett volna rá, rátették volna a felerősítést szolgáló fület is. Mindent egybevetve - véleményem szerint - a Dunaföldváron előkerült gazdagon díszített tárgyat, ami az északi bronzkor területén övdísznek készült, a Kárpát-medencében eredeti funkciójától ós felerősítési módjától eltérően használhatták. Az övkorong Kárpát-medencébe kerülésével kapcsolatos kérdések megoldásához további leJegyzetek 1 A kutatás jelenlegi állásának ismertetésekor csak a legfontosabb — Magyarországon is hozzáférhető — munkákra térek ki. 2 Beoholm 1943. 3 Uo. II. 7. t. 1. 4 Uo. II. 7. t. 2. 5 Uo. II. 37—39. 6 Popescu 1940., Bader 1978. LXV. t., Mozsolics 1967. 51., 128. 7 Broholm 1943. II. 38., 7. t. 3. 8 Uo. 46., 214—215. letekre van szükség. A problémák felvetésével ezúttal inkább csak jelezni szerettem volna a kórdóskör bonyolultságát.

116 A dunaföldvári övkoronghoz a formát, a díszítés motívumait, technikáját, valamint a készítés módját, sőt, a tövis sérüléseit tekintve is, a rundforbi-i és a pederskeri korongok állnak a legközelebb. K. Randsborg ezeket a leleteket a szubperiódus II. (III. periódus) idejére keltezi. Áttételesen ugyan, de ezt erősíti a melhoji ós skrydstrupi sír d

4-es datálása is. A III. periódus - az import tárgyak alapján legkorábban a Reinecke-BD időszakban kezdődhetett. Az északi ós a hazai kutatás is egyetért abban, hogy a blatnicai típusú bronzedények ós az északi import zabiák zöme a ReineckeBD-H A időszakra keltezhető. Mindezek alapján a Dunaföldvár-Solt vasútvonal építésénél előkerült, gazdagon díszített bronz övkorongot a Reinecke-BD-H A időszakra keltezem. Véleményem szerint a felerősítést szolgáló kis fül hiánya azt is jelzi, hogy a korong készítése ós földbekerülóse között nemcsak földrajzi, hanem jelentős időbeli eltérés is van. Az északi bronzkor területén gyártott, a viselethez szorosan köthető ruhadísz egyelőre pontosan meg nem határozható módon került a Kárpát-medencébe. Az északi párhuzamok alapján az övkorong készítése a Reinecke-BD-H A időszakban történhetett. A megélénkülő kapcsolatokra utaló importzabiák és bronzedények pedig azt valószínűsítik, hogy földberejtóse inkább a H A periódus második felében, már a kurdi típusú kincsleletekkel egyidőben lehetett. A bemutatott dunaföldvári övkorong újabb bizonyítéka a Kárpát-medence és az északi bronzkor közötti kapcsolatoknak. E kapcsolatok kutatásához szerettem volna hozzájárulni a Kárpát-medence közepén előkerült északi övkorong ismertetésével. 9 Thrane 1968,m Sprockhoff 1931., 1934., Müller-Karpe 1959., 1961. 10 Thrane 1968., fig. 1/a, 2/a. 11 Uo. 148—149. 12 Uo. fig. 4/b, 5/a. 13 Uo. fig. 4/c, 5/b. 14 Uo. 154—157. 15 Uo. 157. 51—57. jegyzet, 158. 64. jegyzet, fig. 6. 16 Uo. 162. 17 Uo. fig. 7., 21. 18 Uo. 164—165., 168., 189. 19 Randsborg 1972. 20 Lomborg 1968. 112