Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)
Szabó Géza: Új adat a kárpát-medencei és az északi bronzkor kapcsolatához
A szerző fontosnak tartja megemlíteni, hogy a Kárpát-medencei eredetű tárgyak Skandináviáig tartó útvonala mentén még soha nem került elő egymáshoz kapcsolódó spirálokkal díszített öntőminta. Szerinte ez azt jelenti, hogy az északi népek ilyen irányú szükségletüket teljes egészében a Kárpát-medencei importból fedezték. A két terület közötti kapcsolat pedig nem keltezhető korábbra, mint az Apa 23 ós Hajdúsámson 24 lelőhelyek anyaga. 25 E. Lomborg tíz lelőhelyről említ a Kárpát-medencei leletekkel közvetlenül kapcsolatba kozható fémtárgyakat. 26 A Fardrup- ós a következő, Valsomagle-időszakot sok vonatkozásban összekötik a fémtárgyak továbbélő típusai. 27 A Valsomagle-időszak leletei között jelenik meg először számos olyan új díszítés ós forma, amelyből továbbfejlődve kialakul az északi bronzkor második periódusának jellegzetes stílusa. 28 A Fardrup- ós a Valsomagletárgyak díszítésének stílusa erőteljes déli hatás következménye. 29 A spiráldíszítés északi elterjedése E. Lomborg szerint is a Kárpát-medencei bronzkorral való kapcsolat eredménye. 30 A későbbi időszakban a halomsíros kultúra terjeszkedése elvágta az északi bronzkor területe felé vezető utakat. 31 A II. periódusban a korábbi közvetlen kapcsolatok helyett már csak elvétve, a halomsíros kultúra közvetítésével jutnak el Kárpát-medencei bronzkószítmónyek az északi területekre. 32 Az importtárgyak az urnamezős kultúra időszakában a kapcsolatok újbóli megerősödésére utalnak. A közép-európai fegyverek mellett a fémedények ós lószerszámok egyes típusai is megjelennek északon. A blatnicaihoz hasonló bronzedények a Kárpát-medencében az Aranyos-, illetve a Kurd-horizont egyes kincsleleteiben kerültek elő. 33 Ezt az edénytípust Patay P. a Reinecke-BD-H Ai időszakra keltezi. 34 Hasonló leleteket Dániában is találtak. 35 Az északi bronzkor területén előkerült lószerszámok, zabiák, korongok párhuzamai Gyöngyössolymos, 36 Oroszmező, 37 Oláhbogáta, 38 Bölön 39 leletegyütteseiben találhatók meg. H. Thrane ezeket a tárgyakat a Reinecke-BD-H B időszak közép-európai importjának tartja. 41 Mozsolics A. ezeknek a zabiáknak a többségét a kurdi kincslelet idejére datálja. 42 A fentiek alapján tehát jól látható, hogy az északi területek és a Kárpát-medence között a bronzkorban közvetlen kapcsolat volt, melyet Dániában a Fardrup-időszak Apa-Hajdúsámson leletegyüttesekhez hasonló tárgyai jeleznek. Utóbb, a halomsíros kultúra terjeszkedése miatt főleg a Valsomagle-időszak második felében - a Kárpát-medence bronzkészítményei már csak áttételesen jutottak el az északi területekre. A későbbiekben pedig - különösen az urnamezős kultúra időszakában - a két vizsgált területen egyaránt meglévő tárgytípusok az ismét megélénkülő kapcsolatokra utalnak. Ezek zöme azonban - egy-két edénytől és lószerszámtól eltekintve - csak egy köztes terület északi, illetve keleti kisugárzásának tekinthető. A különböző időszakok leleteinek elterjedési térkópét elemezve feltételezhető, hogy Erdély ós Jütland között a kereskedelmi útvonal eredetileg a Duna-Vág/Morva-Odera-Elba folyók mentén lehetett. Az urnamezős időszakban a Duna-völgy szerepe megnőtt, és az északi útvonal leágazása nyugatabbra helyeződött át, a Naab-Saale folyókhoz. 43 Az északi lelőhelyek és a Kárpát-medence közötti kapcsolatok kutatásának eredményei, valamint a lehetséges kereskedelmi utak felvázolása elősegíti a dunaföldvári övkorong tér- ós időbeli elhelyezését. Az övkorong leírása A szekszárdi múzeum Dánó Lajos magángyűjtőtől a közelmúltban megvásárolt egy bronz, folyamatosan egymásba kapcsolódó spirálokkal díszített, tövises övkorongot. Az eladó elmondása szerint a leletet még a Dunaföldvár-Solt vasútvonal töltésének földmunkái során találták. Több tulajdonos után, 1986-ban, vásárlás útján került hozzá. 44 A lelet előkerülésének körülményeiről többet sajnos nem lehet kideríteni. A 19 cm átmérőjű, 6,5 cm magasságú övkorong45 domború előlapján bemélyedő, körbefutó díszítések vannak, közepén pedig egy hegyes, tömör, kissé ferde tövis található (1. kép). A korong szélén négy sorban - összesen^ 1316 mm szélességben - alig érzékelhető kis kannelúrák futnak. Ettől befelé 9-10 mm széles, díszített sáv van, melyet a közepén futó osztóvonaltól jobbra is, balra is cikcakk-vonalak, dupla vonalak, illetve apró, alig 1x1 mm-es négyzetek alkotnak (8. kép). Ezek az apró négyzetek finom "rádlizás" nyomához hasonlítanak leginkább (5. kép). A következő, 16-17 mm széles sávot folyamatosan egymásba kapcsolódó spirálok díszítik (14. kép). A korong közepe felé haladva ismét egy - az előbbivel teljesen megegyező szerkezetű - cikcakk-vonalakkal díszített 7-8 mm széles sáv található, utána pedig folyamatosan egymásba kapcsolódó, körbefutó spirálok 106
