Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Selmeczi László: Kaposvári Gyula 70 éves

könyvet válogatott ki és szállíttatott be a múzeumba, köztük pl. Komáromi Csipkés György Magyar Bibliá-ját (RMK I. 1336), máskor többek között - tizennyolc mázsa ömlesztett levéltári anyagot, amely ma is a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár tulajdonát képezi. 1951. január 1-jét, a múzeumok államosítását köve­tően feladta könyvtárigazgatói állását, és a múzeumot választotta. A Múzeumok és a Műemlékek Országos Központja az 1949. évi 13. tvr. rendelkezéseinek értel­mében a szolnoki Damjanich János Múzeum gyűjtőkö­rét az addig is művelt őslénytan és régészet mellett ki­bővítette a néprajzzal, a helytörténettel és a képzőmű­vészettel, lényegében az egész megyére kiterjedő ha­táskörrel. Az ötvenes évek kezdetétől Kaposvári Gyula mun­káját és feladatkörét tekintve végigjárta a századelő múzeumalapító szakembereinek útját. Egy személy­ben foglalkozott régészeti, néprajzi, történeti és képző­művészeti gyűjtéssel. A régészeti feltárásokat sürget­ték a megyében folyó nagyméretű építkezések és az öntözőcsatornák építését kísérő földmunkák. A ő munkája révén került a múzeumba számos érté­kes őslénytani lelet mellett a hazánkban mindmáig egyedülálló, mammutagyarból és rénszarvasagancs­ból kialakított paleolit ivópohár, a nagyrév! bronzkori aszkosz, a szolnoki kora avar kori depot-lelet. ó tárta fel a Jászberény-cserőhalmi kelta temetőt, s benne a sárkánydíszű ivókürtöt, jelentős része volt a Szolnok­szandai gepida temető ásatásában. A tudomány, s va­lamennyiünk számára megmentette az azóta híressé vált bánhalmi avar nagyszíjvéget, ő juttatta a múze­umba a kétpói honfoglalás kori ezüstcsészét. A Szol­noki Vár területén végzett gyűjtései a vidék egyik legje­lentősebb hódoltság kori leletegyüttesének létrejöttét eredményezték. Néprajzi gyűjtőmunkája eredményeképpen számos unikális tárgy, pl. hajóvontató mellfa, csukafejdíszű ci­tera, kékfestőminták, céhládák és felszerelési tárgyaik kerültek a múzeumba. A város történetének számos dokumentumát, eredeti forrását gyűjtötte össze, közü­lük is kiemelkednek a forradalmak sajtótermékei, mint pl. a Szolnoki Munkás és a Dolgozók Lapja. Szisztematikus munkával hozta létre a Szolnoki Mű­vésztelep valamennyi korszakát s előtörténetét hűen jellemző múzeumi képtárat, s a későbbiekben azt az alföldi mesterek és a kortárs művészek alkotásaival bővítette ki. A múzeum gyűjteményeinek fejlődése 1960-ig egye­dül az ő munkáját dicséri. Ezt az alapot fejlesztették to­vább az általa ösztönzött nagy önállósággal az 1960­tól a múzeumba egyre nagyobb számban munkahelyet és alkotói teret nyert muzeológusok. Kaposvári Gyula példát mutatott a múzeumi kiállítá­sok létrehozásában is. Az 1949. március 5-én megnyílt Szolnoki csata kiállítást 1954-ben követte az első ál­landó történeti bemutató. A városi bérház Táncsics ut­cai pincéjéből 1956 után a jelenlegi Kossuth téri épüle­tébe került múzeumban 1964-ben nyolc teremben nyílt meg az első állandó komplex megyetörténeti kiállítás. Korszakos jelentőségű volt az 1960-ban „Szolnoki Galéria" címmel megnyitott, eredetileg állandó kiállí­tásként tervezett képtár. 1972-ben az egykori szolnoki zsinagóga műemléképülete, a tizenkét évvel korábban létrehozott, s időközben megszüntetett állandó képtár emlékére szintén Szolnoki Galéria nevet nyert. Az or­szágos színvonalú kiállítótér nagyszabású képzőmű­vészeti kiállítási program megvalósítására adott lehe­tőséget, s a szolnoki művészet számára utat nyitott Európa több országába is. Kaposvári Gyula munkásságának kezdettől szerves részét képezte a tudományszervezés, a tudomány mű­velése, s emellett a tudománynépszerűsítés is. Nevé­hez fűződik a Jászkunsági Füzetek ma már ritkaság­számba menő öt számának megjelentetése. Egyik lét­rehozója és sokáig szerkesztője volt a Jászkunság c. folyóiratnak, amelynek azóta is az általa szerkesztett számok a legértékesebbjei. Nevéhez fűződik a több mint harminc számot megért, a Szolnoki Damjanich János Múzeum Közleményei c. sorozat, s a Múzeumi Levelek. Szerkesztette a Szolnoki Damjanich János Múzeum évkönyveit. Az ugyancsak az ő nevével fém­jelzett Szolnok megyei Múzeumi Adattár c. sorozatban jelentős legújabbkori történeti forrásértékű kiadványo­kat jelentetett meg. Amikor a megyei vezetés politikai szűklátókörűsége miatt meg kellett váljon a Jászkun­ság szerkesztésétől és nem folytathatta a Szolnoki Mű­sorkalauzban éveken kesztül megjelent helytörténeti ismeretterjesztő sorozatát sem, új kiadványt teremtett. A Szolnoki Közélet elsősorban az ő szervezőmunkája és publikációs tevékenysége révén - eredeti célkitűzé­seit nem feladva - magasszínvonalú helytörténeti peri­odikává vált. Se szeri, se száma rövidebb és hosszabb lélegzetű írásainak. Egyéniségét, egyben a múzeumi folyamat teljességét legjellemzőbben bemutató műve a Szolnok város története képekben. Az 1960-as évektől a publikációkban kiteljesedő tu­dományszervezés szerves részévé vált tevékenysége eredményeképpen az országos és helyi jelentőségű tudományos szemináriumok, konferenciák megrende­zése. Nem rajta múlott, hogy nagy tervét, Szolnok me­gye történeti monográfiájának megírását és megjelen­tetését máig sem sikerült megvalósítani. Kaposvári Gyulával találkozni ma is élmény. A ben­ne lévő tűz most is úgy lobog, mint egykoron. Ontja a terveket s elképzeléseket. Bámulatra méltó a tájéko­zottsága és az olvasottsága. Városa, megyéje, noha a múzeum szinte észrevétlenül kulturális tényezővé vált, s érdemes vezetője méltán kiérdemelte a legmaga­sabb szakmai tudományos ismeretterjesztési elisme­rést, a Móra Ferenc és a Bugát Pál Emlékérmet, vala­mint a Pro Űrbe - Szolnok díjat, sokszor nem tudott él­ni, nem tudott mit kezdeni ezzel a lobogással. Mi az irá­nyítása alatt felnőtt múzeumi emberek is, nem egyszer igaztalanok voltunk vele. Talán már akkor sejtettük, hogy szerteágazó és mégis jól körülhatárolható élet­műve kitörölhetetlenül beleírja magát Szolnok város kulturális életének történetébe, a magyar muzeológia legszebb lapjaira. Mi, a keze alatt felnőtt muzeológu­sok, kollégái és tisztelői e kötettel köszöntjük születés­napján, s kívánjuk, hogy sok-sok alkotó évet töltsön el közöttünk. Dr. Selmeczi László 8

Next

/
Thumbnails
Contents