Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Selmeczi László: Kaposvári Gyula 70 éves

könyvet válogatott ki és szállíttatott be a múzeumba, köztük pl. Komáromi Csipkés György Magyar Bibliá-ját (RMK I. 1336), máskor többek között - tizennyolc mázsa ömlesztett levéltári anyagot, amely ma is a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár tulajdonát képezi. 1951. január 1-jét, a múzeumok államosítását követően feladta könyvtárigazgatói állását, és a múzeumot választotta. A Múzeumok és a Műemlékek Országos Központja az 1949. évi 13. tvr. rendelkezéseinek értelmében a szolnoki Damjanich János Múzeum gyűjtőkörét az addig is művelt őslénytan és régészet mellett kibővítette a néprajzzal, a helytörténettel és a képzőművészettel, lényegében az egész megyére kiterjedő hatáskörrel. Az ötvenes évek kezdetétől Kaposvári Gyula munkáját és feladatkörét tekintve végigjárta a századelő múzeumalapító szakembereinek útját. Egy személyben foglalkozott régészeti, néprajzi, történeti és képzőművészeti gyűjtéssel. A régészeti feltárásokat sürgették a megyében folyó nagyméretű építkezések és az öntözőcsatornák építését kísérő földmunkák. A ő munkája révén került a múzeumba számos értékes őslénytani lelet mellett a hazánkban mindmáig egyedülálló, mammutagyarból és rénszarvasagancsból kialakított paleolit ivópohár, a nagyrév! bronzkori aszkosz, a szolnoki kora avar kori depot-lelet. ó tárta fel a Jászberény-cserőhalmi kelta temetőt, s benne a sárkánydíszű ivókürtöt, jelentős része volt a Szolnokszandai gepida temető ásatásában. A tudomány, s valamennyiünk számára megmentette az azóta híressé vált bánhalmi avar nagyszíjvéget, ő juttatta a múzeumba a kétpói honfoglalás kori ezüstcsészét. A Szolnoki Vár területén végzett gyűjtései a vidék egyik legjelentősebb hódoltság kori leletegyüttesének létrejöttét eredményezték. Néprajzi gyűjtőmunkája eredményeképpen számos unikális tárgy, pl. hajóvontató mellfa, csukafejdíszű citera, kékfestőminták, céhládák és felszerelési tárgyaik kerültek a múzeumba. A város történetének számos dokumentumát, eredeti forrását gyűjtötte össze, közülük is kiemelkednek a forradalmak sajtótermékei, mint pl. a Szolnoki Munkás és a Dolgozók Lapja. Szisztematikus munkával hozta létre a Szolnoki Művésztelep valamennyi korszakát s előtörténetét hűen jellemző múzeumi képtárat, s a későbbiekben azt az alföldi mesterek és a kortárs művészek alkotásaival bővítette ki. A múzeum gyűjteményeinek fejlődése 1960-ig egyedül az ő munkáját dicséri. Ezt az alapot fejlesztették tovább az általa ösztönzött nagy önállósággal az 1960tól a múzeumba egyre nagyobb számban munkahelyet és alkotói teret nyert muzeológusok. Kaposvári Gyula példát mutatott a múzeumi kiállítások létrehozásában is. Az 1949. március 5-én megnyílt Szolnoki csata kiállítást 1954-ben követte az első állandó történeti bemutató. A városi bérház Táncsics utcai pincéjéből 1956 után a jelenlegi Kossuth téri épületébe került múzeumban 1964-ben nyolc teremben nyílt meg az első állandó komplex megyetörténeti kiállítás. Korszakos jelentőségű volt az 1960-ban „Szolnoki Galéria" címmel megnyitott, eredetileg állandó kiállításként tervezett képtár. 1972-ben az egykori szolnoki zsinagóga műemléképülete, a tizenkét évvel korábban létrehozott, s időközben megszüntetett állandó képtár emlékére szintén Szolnoki Galéria nevet nyert. Az országos színvonalú kiállítótér nagyszabású képzőművészeti kiállítási program megvalósítására adott lehetőséget, s a szolnoki művészet számára utat nyitott Európa több országába is. Kaposvári Gyula munkásságának kezdettől szerves részét képezte a tudományszervezés, a tudomány művelése, s emellett a tudománynépszerűsítés is. Nevéhez fűződik a Jászkunsági Füzetek ma már ritkaságszámba menő öt számának megjelentetése. Egyik létrehozója és sokáig szerkesztője volt a Jászkunság c. folyóiratnak, amelynek azóta is az általa szerkesztett számok a legértékesebbjei. Nevéhez fűződik a több mint harminc számot megért, a Szolnoki Damjanich János Múzeum Közleményei c. sorozat, s a Múzeumi Levelek. Szerkesztette a Szolnoki Damjanich János Múzeum évkönyveit. Az ugyancsak az ő nevével fémjelzett Szolnok megyei Múzeumi Adattár c. sorozatban jelentős legújabbkori történeti forrásértékű kiadványokat jelentetett meg. Amikor a megyei vezetés politikai szűklátókörűsége miatt meg kellett váljon a Jászkunság szerkesztésétől és nem folytathatta a Szolnoki Műsorkalauzban éveken kesztül megjelent helytörténeti ismeretterjesztő sorozatát sem, új kiadványt teremtett. A Szolnoki Közélet elsősorban az ő szervezőmunkája és publikációs tevékenysége révén - eredeti célkitűzéseit nem feladva - magasszínvonalú helytörténeti periodikává vált. Se szeri, se száma rövidebb és hosszabb lélegzetű írásainak. Egyéniségét, egyben a múzeumi folyamat teljességét legjellemzőbben bemutató műve a Szolnok város története képekben. Az 1960-as évektől a publikációkban kiteljesedő tudományszervezés szerves részévé vált tevékenysége eredményeképpen az országos és helyi jelentőségű tudományos szemináriumok, konferenciák megrendezése. Nem rajta múlott, hogy nagy tervét, Szolnok megye történeti monográfiájának megírását és megjelentetését máig sem sikerült megvalósítani. Kaposvári Gyulával találkozni ma is élmény. A benne lévő tűz most is úgy lobog, mint egykoron. Ontja a terveket s elképzeléseket. Bámulatra méltó a tájékozottsága és az olvasottsága. Városa, megyéje, noha a múzeum szinte észrevétlenül kulturális tényezővé vált, s érdemes vezetője méltán kiérdemelte a legmagasabb szakmai tudományos ismeretterjesztési elismerést, a Móra Ferenc és a Bugát Pál Emlékérmet, valamint a Pro Űrbe - Szolnok díjat, sokszor nem tudott élni, nem tudott mit kezdeni ezzel a lobogással. Mi az irányítása alatt felnőtt múzeumi emberek is, nem egyszer igaztalanok voltunk vele. Talán már akkor sejtettük, hogy szerteágazó és mégis jól körülhatárolható életműve kitörölhetetlenül beleírja magát Szolnok város kulturális életének történetébe, a magyar muzeológia legszebb lapjaira. Mi, a keze alatt felnőtt muzeológusok, kollégái és tisztelői e kötettel köszöntjük születésnapján, s kívánjuk, hogy sok-sok alkotó évet töltsön el közöttünk. Dr. Selmeczi László 8