Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Cseh János: Adatok az V—VII. századi gepida emlékanyag egységéhez - Függelék: Erdély V—VII. századi gepida lelőhelykatasztere

FÜGGELÉK Erdély V-VII. századi gepida lelőhelykatasztere (XXVI. térkép) Megjegyzés: A lelőhelyjegyzék az V-VII. századi erdélyi gepida temetőket, sírleleteket, telepeket, a II. Theodosiustól (408-450) I. lustinianusig (527-565) uralkodó kelet-római Hl. bizánci császárok, III. Valentinianus (425-455) nyugat-római császár érmeit, valamint az V-VI. századi kincsleleteket tartalmazza. Itt szükséges megemlíteni néhány bizonytalan hovatartozású leletet. A kutatásban eltérő vélemények vannak a dráuseni/homoróddaróci sírlelet (edény, csat, lándzsa) időrendi helyéről. Kürt Horedt a publikáláskor [HOREDT (1958a) 91, 28. ábra 2 és 12, valamint 102], de korábban [HOREDT, K.: Cercetárile arheologice din regiunea Hoghiz-Ugra si Teiu§. Matériáié arheologice (privind istoria veche a R.P.R.), I. (1953) 786] és később is [HOREDT (1977) 262] a VI—VII. századra keltezte és a bandu de címpie/mezőbándi, továbbá a tírgu muresVmarosvásárhelyi leletekkel kapcsolta össze. A sírleletet Csallány Dezső is fölvette a gepida corpusba [CSALLÁNY (1961) 208]. Ezzel szemben Bóna István egy IV. századi datálást javasolt [BÓNA (1978) 157,300. j.] és ezt erősítik meg a sírlelet csatjának analógiái, amelyek a síntana de mure§/marosszentannai, valamint a brateiu/baráthelyi (1. sz.) temetőben adatolhatok. A Cluj-Napoca/Kolozsvár-„Str. 30 Decembrie"/,,December 30. utca" lelőhelyű sírleletek időrendi helyének az V-VI. századot adta meg az ásatási jelentés [POPESCU (1962a) 526, POPESCU (1962b) 212.] A publikáció [VLASSA, N.: Descoperiri arheologice ín ora§ul Cluj. Matériáié §i cercetári arheologice, IX. (1970) 529-532] és a későbbi értékelések [DAICOVICIU, Hadrian: Napoca romaná. Istoria Clujului. Szerk.: §tefan Pascu. Cluj, 1974. 48, HICA, loana: Ürme de locuire din secolul al IV-lea e.n. la Cluj-Máná§tur. In memóriám Constantini Daicovicu. Cluj, 1974. 171, HOREDT (1982a) 123] a IV. századra keltezték. A leletek (kannelurás edény, egysoros csontfésű, ovális bronzcsat, ovális vascsatok, vaskés) nehezen illeszthetők be mind a lll-IV. századi, mind az VVII. századi erdélyi emlékanyagba, habár ez utóbbi időrendi hely felé mutat Sever Dumitra§cu megjegyzése a biharea/bihari [DUMITRA§CU, Sever: Descoperiri arheologice din sec. V-VI. e.n. de la Biharea. Ziridava, X. (1978) 87, 1. ábra], a nosjac/marosnagylaki [RUSU (1962) 278, 5. ábra 6] és a cluj-napoca/kolozsvári edények összefüggéséről [DUMITRA§CU (1978) 85]. Az említettekhez hasonlóan nem vettem föl a vélj/ völci sírleletet [LÁSZLÓ (1941) 124, I. tábla 1-7], amelynek megítélése lényegében a §imleu silvaniei/ szilágysomlyói II. kincslelet és az azzal rokon leletek keltezésétől függ. Ismert problematikája miatt a mojgrádi leletegyüttes [HOREDT, Kürt: Der Goldfund von Mojgrád. Germania, 55. (1977) 7-20] is hiányzik. A veJel/veceli sírlelet [CSALLÁNY (1961) 196 és CC. tábla 11] gyöngyei egy V-VI. századi datálást is megengednek. Síncráieni/Csíkszentkirály környékéről egy olyan, késő vaskorinak meghatározott, bikónikus, besimított díszű bögréből való cserepet közöltek, amelynek ugyanakkor igen jó párhuzamai vannak a kora népvándorlás kori kerámiában [PRÉDA, Constantin: Sápáturile arheologice de la Síncráieni (r. Cinc, Reg. Autonomá Maghiará). Matériáié si cercetári arheologice, VI. (1959) 845 és 844 18. ábra 1]. Az irodalomban csak utalást találunk a cuci/kutyfalvi V-VI. századi telepre [RUSU (1962) 351.] Erre az időszakra tehető telepnyomok ismertek Petrilaca de Mures/Marospéterlaka, Vermes/Vermes, Székelyudvarhely/Odorhein Secuiesc, Sfíntu Gheorghe/Sepsziszentgyörgy, Reci/Réty térségében [SZÉKELY (1959) 191, BÓNA (1986) 152]. VI—VII. századi, a more§ti/malomfalvi és a porumbenii mici/kisgalambfalvi kerámiával kapcsolatot mutató szórvány kerámia került elő Bete§ti/Betfalván [SZÉKELY (1959) 196, 7. ábra 3] és Voivodeni/Vajdaszentiványon (PETICÁ, Mihai: Elemente de continuitate pe valea Mure§ului Superior - sondajul arheologic de la Voivodeni/judejul Mure§). [Marisia, VIII. (1978) 87 és LXIV. tábla 17-19]. Az Erdély középső részén föltárt telepekhez (Brateiu/Baráthely, More§ti/Malomfalva stb.) és a moldvai-munténiai lpote§ti-Cínde§ti kultúrához kötődik több délkelet-erdélyi telep emlékanyagának néhány jelensége. Ilyen pl. Bezid/Bözöd, Cernat/ Csernáton, Poian/Kézdipolyán [SZÉKELY (1976) 117123, SZÉKELY (1970) 125-136]. Az említett lelőhelyek értékelésénél szláv népcsoport jelenlétével is számol a kutatás. Nem zárható ki a VII. század második negyedében elrejtett firtusVfirtosi éremkincs gepida vonatkozása [SZÉKELY Zoltán: Firtosvár aranyéremlelete. Székelység, IV. (1934) 7-8. 47-61, HOREDT (1958a) 83, 105 és 108, HOREDT-SZÉKELY-MOLNÁR (1962) 639-640]. Hun kori sírleletekről tudunk Blandiana/Maroskarnán [BÓNA (1986) 137] és Tírgu Mures/Marosvásárhely környékén két helyen, ahol IV—VI. századi telepkerámiát is említenek [HOREDT (1982) 119 és 118 47. ábra 1-4. PETICÁ, Mihai: Noi descoperiri la Tírgu Mures-„Combinat". Marisia, VI (1976) 697-700, ZRÍNYI (1976)149]. Nem vettem föl a lelőhelyjegyzékbe azt az V. századi sírleletet, amely a turda/tordai római erőd föltárása során került elő [BÁRBULESCU, Mihai: Un mormínt din epoca migrajiilor ín castrul de la Potaissa. Muzeul National, VI. (1982) 137-142. Ugyanígy kimaradt egy Álba lulia/Gyulafehérvár és egy Rosia Montana/ Verespatak környéki V. századi fibula is [PÓPA, Alexandru: Matériáié din perioda de trecere la feudalizm ín zóna orasului Álba lulia. Studii si comunicári, III. (1961) 224 2. ábra a, KÁROLYI, László: Archáologische Funde aus Ungarn. Ein Beitrag zur Dokumentation und Methodik-I. Berliner Jahrbuch für Vor - und Frühgeschichte 8 (1968) 27(22). tábla 5]. A gepida corpusban erdélyi („Transilvania"/,,Dacia") lelőhelyűként szereplő fibula [CSALLÁNY (1961) 209 és CVI. tábla 12] a magyartési ékszerek [CSALLÁNY (1961) CVIII. tábla 1-2] egyikével lehet azonos [BÓNA István: recensio. CSALLÁNY, D.: Archáologische Denkmáler der Gépiden im Mitteldonaubecken (454-568) u.Z.] Archaeologiai Értesítő, 90. (1963) 1. 138, HOREDT (1977) 255,16. j.]. Ugyanitt a valójában egy darab seica micá/kisselyki fülbevaló duplán szerepel [CSAL65