Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Szlankó István: A tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium odorvári kutatótáborai (1964-1980)

600­H s /cm • Knn ­/ Jj ( { M fc_ / \ i i M mn­/ i / / V i - 1 JT^ ír—®-~-m *U \J / / / / ) 7 \ \ 4 «•> fk., • 3) « ír—®-~-m 1.CICY* d & ^ 1 \ / \ \ T / • / » • A 7 \T JK N> / 1 S> > KV onn­« yf 9> 100­2 3 4 5 6 7 ®- (§>í977-ben 10 11 12 13 14 @l980-ban 15 10. ábra: A csepegő vizek vezetőképességének változása (A térképeket készítette Szlankó István) Ca ++ irányában történik, ami részben indokolható a vizsgált terület mészköveiben előforduló jelentősebb CaO mennyiséggel (lásd később a kőzettani elemzé­seknél a 8-12. mintákat!). Nem mutatható ki határozott tendencia a Ca ++ mennyiségi változásával kapcsolatosan az I. sz. és a II. sz. mcs. esetében. Három mintánál (1., 4., 10.) nem számottevő a változás, hat esetben növekedés észlel­hető (3., 5., 6., 8., 11. és 12.) 10-50 mg határok között, míg ismét hat esetben (2., 7., 9., 13., 14. és 15.) csök­kenés tapasztalható 10-28 mg mértékben. Kvantita­tive a növekedés erőteljesebb, de egyértelműen nem mutat tendenciát. Miként a Ca/Mg arány alapján sem sorolhatók a vizsgált vizek a tipikus karsztvizek csoportjába, úgy ha­sonló képet mutat a keménység változása is. A tipikus karsztvizek átlagos keménysége 20-22 nk° 22 , ámbátor a szerző említést tesz a Bükk hegységben előforduló 10-12 nk°-ú vizekről is. A vizsgált vizek nk° értékei ­mind a két mcs. esetében - 8 és 14 nk° között változ­nak, tehát egyértelműen a második csoportba sorolha­tók. Az evidensnek tekinthető, hogy a Ca ++ tartalom és a keménységváltozás között szoros kapcsolat mutatko­zik, viszont - feltehetően a bezáró kőzetek alacsony Mg tartalma miatt - ilyen összefüggés még csak ten­denciájában sem mutatható ki a keménység és a Mg"^ tartalom között, holott nem lenne meglepő. Határozott kapcsolat mutatható ki viszont a kemény­ség (8. ábra) és a vezetőképesség (10. ábra) változása között. Az I. sz. mcs. keménységi értékei rendre maga­sabbak s ezekkel mutatnak párhuzamosságot a veze­tőképesség értékei. A II. sz. mcs. értékei ugyanazt a le­futást mutatják, így a kapcsolat egyértelmű. Tekintettel arra, hogy a keménység főként az oldott CaO és MgO aránytól függ - melyek ugyanakkor hatással vannak a vezetőképességre is - így a kapcsolat evidensnek te­kinthető. Általában az I. sz. mcs. vizei tartalmaznak több oldott anyagot, ami mind a keménység, mind a vezetőképesség értékeinél kimutatható. 512

Next

/
Thumbnails
Contents