Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Szlankó István: A tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium odorvári kutatótáborai (1964-1980)

2 3 4 5 6 7 ®- • -' T'«® 1977-ben 9 10 11 12 13 O 01980-ban 14 15 7. ábra: A csepegő vizek pH értéke (a vízszintes tengelyen a minták sorszámait tüntetjük fel) hozható összefüggésbe a csepegő vizek kémiai mutatóival. Az 1977-ben vett minták (továbbiakban I. sz. mintacsoport) pH értékei (7. ábra) viszonylag kis intervallumon belül változnak - 6,8-6,95 - mindössze a 13-as minta értéke ugrik ki 7,55-el. Az 1980-ban megismételt (továbbiakban II. sz. mcs.) minták alapján a szórás valamivel nagyobb - 7,1-7,4 között. A 3-as, 11-es és 12es minták értékei ugranak ki. A két görbe lefutását vizsgálva kiderül, hogy lényeges eltérés az I. sz. és a II. sz. mcs. adatai között nincs, de a változás tendenciája éppen a lúgosodás felé mutat, ami azt bizonyítja, hogy itt még nem lehet a barlangi vizekből kimutatni a feltételezett savas esők hatását. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy a vizsgált helyek átlagosan 20-60 m-re vannak a felszíntől. Ez az adott minták esetében azt is jelentheti, hogy a lágyulást okozhatta egy erőteljesebb tavaszi csapadékhullás is.

19 A 8. ábrán a vizsgált vizek Ca^, Mg

++ tartalmát, valamint e mutatókkal szoros összefüggésben lévő keménységet mutatjuk be. A tipikus karsztvizekre jellemző 1,4-1,2-es Ca/Mg arány

20 itt nem mutatható ki egyértelműen, ami az odorvári karsztterület allogén jellegéből egyértelműen következik.

21 Az eltolódás 509