Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Szlankó István: A tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium odorvári kutatótáborai (1964-1980)

16. kép: A Téli erdő az Óriás teremben a Kürtőskalács kanyargós, tekervényes járatába, ahol olyan eróziós üstöket szemlélhet meg, amelyek egyébként nem jellemzőek a barlang ezen szakaszán. Visszatérve a Grand Kanyonba a Hufi akna mellett visz el utunk, melyen ha leereszkedünk, a barlang legépebb szakaszába, egy elhagyott patakmederbe jutunk. A 14 m hosszú járat mindkét végét agyagos eltömődés zárja le, de e rövid szakaszon is két jólfejlett meander figyelhető meg. A Grand Kanyonban folytatva utunkat Ny felé, néhány méter után két irányba ágazik el a járat: balra fölfelé a Szojuz-Apolló ág van, ahol a barlang egyik legimpozánsabb képződményét találjuk, a Csipkevárat, míg jobbra lefelé a Kom szóm ólba jutunk. A lefelé vezető utat vaslétrán tehetjük meg s menet közben a jobboldali falon megcsodálhatjuk azokat a Lófogakat, melyeket a most is intenzíven csepegő víz vésett a meredek falat borító cseppkőkérgeződésbe. A „lófogak" mérete 2-A cm-től 8-9 cm-ig terjed és a fal alján találhatjuk - evidens - a nagyobbakat. Ebből következik, hogy e képződmények létrejötténél döntő szerepe van a leeső vízcseppek mechanikai-, vésőhatásának. A „lófogas" fal É-i oldalán többméteres, jól fejlett kannelúrák találhatók. Az akna folytatódik egy újabb aknában - melynek járhatóvá tétele két tábor idejét vette igénybe - ahol leereszkedve a barlang már korábban megismert legmélyebb pontjára visz le. 17. kép: Az Anyósnyelv a Tsitsogóban A Kom szóm ólból továbbhaladva ÉNy-i irányban jutunk a Hajnóczy-barlang legnagyobb alapterületű termébe a Tsitsogóba. Nevét az alját borító „vendégmarasztaló" agyagjáról kapta. Hossza 87 m, legnagyobb szélessége 27 m, magassága 3-8 m. A terem ÉK-i sarkában, a 21/a ponttól (5. ábra) nyílik a 35 m mély, 77 m hosszú aknasorozat. A felső szakasz két párhuzamos járatból áll. Az egyik csak hágcsóval járható, de a másikban a kipreparálódott szarukövek biztos fogást és lépést nyújtanak biztosított mászásnál. A két járat 19 m után egyesül, majd egy 9,5 m-es szakasz következik, ahol ugyancsak hágcsóval lehet lejutni az akna aljára. Itt kissé kiszélesedik az akna s egy oldalrepedésen keresztül, kb. 4,5 m-es függőleges út után érhető el az a 28°-os lejtésű rész, ahova az 1978 nyarán kibontott aknán keresztül a Kom szóm ólból is le lehet jutni. E járat végén van a Hajnóczy-barlang legmélyebb pontja, -117 m, a bejárat szintjétől -98 m. Az aknasorozat bejáratától DNy-ra haladva előbb a barlang talán legszebb cseppkőpárja, az alabástrom fehérségű Piéta mellett visz el az utunk, majd a Tsitsogó közepétől Ny-ra egy suvadással keletkezett medence oldalában mehetünk tovább. A medence 6-8 m hosszú. A suvadás korára utal, hogy a medencében egy kb. 1 m átmérőjű, 70-80 cm magas cseppkőtömb van, ami a fölötte lévő drapériaegyüttes - az Anyósnyelv (17. kép) - csepegő vizéből keletkezett. 507