Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)
Szlankó István: A tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium odorvári kutatótáborai (1964-1980)
15. kép: A Galéria jellegzetes, karcsú cseppkőoszlopai !f ; " sztalagmitok, valamint a D-i falon képződött Téli erdő (16. kép). Érdekessége még az Óriás-teremnek a „denevérkarr", ami a tekintélyes vastagságú guanóban képződött, a csöpögő víz hatására. A barlang további részeihez a Galéria Ny-i végéből jutunk el. Utunk a Kriptán, a Golgotán és a legszűkebb barlangi átjárón - a Satun - keresztül vezet a Labirintusba, ami feltehetően egy fölötte volt járat fenékszintjének beomlásából keletkezett sziklahalmaz. A Labirintusból kikerülve tárul elénk a meredek falakkal határolt, (6. ábra) néhol 13-15 m magas, 42 m hosszú Grand Kanyon. Szélessége 1,5-7,5 m között változik. Ez a barlangszakasz - eltérően pl. a Galériától - akkumulatív képződményekben teljesen szegény. A meredek oldalfalakon kannelúrák találhatók, cseppkövek, cseppkőlefolyások szinte sehol. Különböző magasságokban, korábbi kitöltésekből származó „breccsaszínlők" jelzik a régebbi talpszinteket. A Grand Kanyon közepén lévő 12-es ponttól indul a L itt le Kanyon, ami a főág kicsinyített változata. A bejárati szakasz kivételével keskeny, szűk járatok, réteglap mentén képződött részek alkotják. Sok a „szorítós", „kúszós" járat, de ahol több ilyen találkozik, ott törvényszerűen tágasabb termek, üregek képződtek (5. ábra 12/j környéke). A járat végén két egymásba nyíló kürtő van, melynek a legfelső pontja 10-12 m-rel van az Ácsolat felett (a Galéria Ny-i vége fölött) (4., 5. ábra). Ez az oldalág képződményekben szegény, de irányultsága miatt további kutatásra érdemes. Visszatérve a Grand Kanyon közepére, egy törmeléklejtőn kell fölmennünk, melynek anyaga mészkő és pala. E törmelékkúp tetejéből indul a Máris kürtő, amelynek oldalfalából nyílik az 1981-ben feltárt Jubileumi ág (a Hajnóczy-bg. felfedezésének éve 1971!). A Jubileumi ág, hasonlóan a Grand Kanyonhoz, képződményekben viszonylag szegény, bár ami van, az felettébb szép. A S z e 11 e m-terem Három gráciája, a sok kis szalmacseppkőből összeálló Szipós, a 2-6 cm-es élhosszúságú kalcitkristályokkal bélelt Cristal Palace, valamint a terem D-i részén megmaradt pataktorzó és a Harcsaszáj mind-mind a földalatti világ egy-egy gyöngyszeme, ami bőven kárpótolja a bejutás nehézségeit leküzdő barlangkutatót. A Szellem-teremből vaslétrán mászhatunk fel a Dómba, majd annak oldalrepedésein átpréselődve a CsigábaésaBigába. Ezek a kis eldugott fülkék pazar képződményeikkel igézik meg a barlangkutatót, akire még tovabbbi nehézségek várnak, hogy eljusson 503
