Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

L. Menyhért László: Borbereki Kovács Zoltán művészete 1948-ig

Visszatérve a szoborhoz; kétségtelen, hogy Borbereki művén nem ismerhetők fel első pillantásra József Attila vonásai, de evidens, hogy nem szakmai hiányosságok miatt lett a terv ilyen. A művész szeme előtt nem az a cél lebegett, hogy egy naturális hűségű portrét készítsen. Általánosabb és egyetemesebb problémák izgatták. A nélkülöző, elemi bajaival vívódó költő-géniuszt szerette volna a közönség elé állítani. Tény, hogy az akkori idők művészeti vitái, a tapinthatóan rossz művészeti közhangulat rá is hatást tett. Jó néhány nagy alkotónk hallgatott el, vagy vegetált az 1948-tóM 956-ig terjedő időszakban. S így talán érthető, hogy a „nem tudni mi lesz" helyzetben Borbereki a külföldre távozás mai szemmel nézve talán könnyebb megoldását választotta. Ahogy ő maga is írta; távozását nem politikai indokok motiválták, hiszen: „hitvallása találkozott az épülő társadalom ideáljaival"... Úgy érezte azonban, hogy annak a modern alkotói programnak, melyet maga elé tűzött, nincsenek meg a feltételei"... az akkori Magyarországon. 1949-50-ben Olaszországban töltött rövid időt családjával és 1950 tavaszán Kónya Sándornak, a Tanácsköztársaság kitűnő grafikusának segítségével a Dél-afrikai Köztársaságba távozott. Azóta él - idejét megosztva, Johannesburgban és a franciaországi Nizzában. Az ötvenes évek közepétől művészete a nonfiguratív plasztikai megfogalmazás felé fordult. A déli szubkontinens nemes- és féldrágakövei, az elefántcsont és az egzotikus fafajták adják szobrainak alapanyagát. A szociális problémák iránti érzékenységét nem vesztette el, erről tanúskodnak bennszülött törzsi vezetőket, félvér munkásokat, bányászokat ábrázoló plasztikái. És többször foglalt állást a maga művészi eszközeivel korunk társadalmi problémáit is érintve, (pl. Háború, Tüntetés című munkák). Úgy gondolom azonban, hogy az ötvenes évektől induló újabb művészi korszakának vázolása már egy másik tanulmány feladata. I IRODALOM Egri Mária: A Damjanich J. Múzeum képzőművéSzolnok és Vidéke 1933. VII. 30. Szolnok szeti gyűjteménye 1970-1980. Damjanich J. Le Pavillon de la Hongrie á l'Exposition Internationale de PaMúzeum ris Szolnok, 1980. Katalógus Bornemissza Géza előszavával, Bp. 1937. Zoltán Borbereki, New Hungary 1947.3/1 Bp. 1947. Dániel Kovács: Magyarország 1967./15 Bp. 1967. Sculptures in Magyar Nemzet 1968.111/24 Bp. 1968. Somi-Precieus Stones Selected Sculptures from 1959-1968. Johannesburg 1968. Johannesburg 1981. Tükör 1970.8/9 Bp. 1970. A művész önéletrajza (Kézirat) Johannesburg Egri Mária: Képzőművé1983. szeti új szerzemények 1967-68-69 Damjanich J. Múzeum Korda István: Találkozás Borbereki Kovács Szolnok, 1970. Zoltánnal Művészet Galambos Ferenc: 1984/1

V. Borbereki Kovács Zoltán Művészet 48-50 o. Bp. 1984. 1970/VII. Bp. 1970. L. Menyhért László: Magyar Hírek 1971.4/4 Bp. 1971. Borbereki Kovács Zoltán Képes Újság 1974.19/1 Bp. 1974. bemutatása Múzeumi Professional Hungárián Levelek, 1984. Szolnok Artists New York 1977. 488