Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

H. Bathó Edit: Adatok a Jászság XVIII-XX. századi táncéletéből

„Nyári tánczmulatságot rendez e hó 28-án a jász árokszállási birtokossági kör. A városi berekben fogják megtartani és egyrészt e kies hely, másrészt e kör jó hírneve kétségtelenül nagy közönséget vonz majd e mulatságra, mely egyszersmind kulturális czélt is mozdít elő , mert tiszta jövedelme a könyvtár gyarapítására fordittatik. Indulnak 4 órakor a kör helyiségéből és a mulatság kint 5 órakor kezdődik. Beléptidij Személyenkint 50 kr. családjegy 1 frt. 50. kr."

64 Szokás volt a belépőjegyet felülfizetni vagy túlfizetni, egyébként erre a meghívó is felhívta a figyelmet. A rendezvény után aztán a felülfizetőket a helyi újságban névszerint is közölték. „A helybeli ipartestület folyó évi január hó 26-án a „Pannónia" nagytermében saját könyvtára javára tartott bálja szépen sikerült. Bevétel: 170 frt. 68 kr. kiadás 101 frt. a könyvtár javára maradt 69 frt. 68 kr. - Felülfizetések: Jakab János és Bartsch Vilmos 2-2 frt-ot, Czigán János ügyvéd, iparh. biztos, Eigen Pál, Clignon János, Szikszai Antal, Kármán János, Balog János, Csák István, Göblyös János, Pócz János, Nyiri András, özv. Fecske Pálné, Szentgyörgyi Orbán, Knatt Lajos, Wittmann György, Móra István, Ungváry Antal, Kubicza János, Harangozó Ignácz 1-1 frttot. Ács Gábor, Kovács Kálmán, Bónics Adi, Iványi Jánosné, Klinkó István, Selyem Kálmán, Balog Fáni, Bácskai János és Elek Lenczi 50-50 krt, Nagy Varga István és Virág János 40-40 krt. Buszkó János, Benke János, Tűzkő József 20-20 krt; Bátor Mihály 10 krt. Fogadják a nemesszivü felülfizetők az elnökség hálás köszönetét."

65 Az egyleti bálok táncrendjében az uralkodó helyet hosszú ideig a csárdás foglalta el, de ugyanakkor a kor divatos táncai már szervesen beépültek a mulatságok táncrendjébe. Erről vall egy 1868-as újságcikk is, melynek az írója enyhe iróniával ecseteli a táncmulatságokban divatos táncokat és azok előadásmódját. „Látunk egész franczia tánczcsapatokat, köröket, mint valami sétálást a szabadban, hosszú ruhával, sarkantyús csizmával, üteny és a zenéhez alkalmazás nélkül eljárni, látunk keringőt és galoppot bécsi szokás szerint legsebesebb, repülő s vadmodorban eltombolni, végre csárdást lihegő fárasztásáig a tüdőknek eltánczolni."

66 Majd ugyanez az újságíró cikke további részében arról ír, voltaképpen mi is a tánc igazi értelme, célja. „A táncznak, éspedig a társasági táncznak, melyben a fiatalság farsang idején s más alkalommal mozogni szokott, czélja a társasági életet s élvezeteket terjeszteni, az örömteljes kedélynek szabad tért adni kevés időre, elvonulva a mindennapi teendőktől, víg órákat teremteni. Továbbá a táncz életrendi tekintetben legrégibb s a jó egészség előmozdítójának tartatott, s tartatik ma is, noha a mostani modor, szokás és divat, ún. a táncztermek zsúfolása, a czélszerütlen ruházat, a táncz vad modora, a gondatlanság t.i. a test túlfelhevülése, a hideg víz ivása, a fagylat mohó nyelése, híves mellékszobák, kimenés a hideg levegőre, a fölhevült s izzadt testtel hazamenés, s a hosszú sebes táncz és a szoros füzönyök, melyek a tüdők szabad kitágulását akadályoztatják, könnyen az ellenkezőt szülik. Ha tehát a táncz fel nem vidít, s nem gyönyörködtet, ha a táncz kellemetlenül fáraszt és ha az ilyen táncz életrendi kihágásokra s gondatlanságokra ád alkalmat, akkor nem gyönyör, hanem életveszélyes mulatság."

67 * * # A Jászság egykori táncai, táncos alkalmai ma már csak az idősebb emberek emlékezetében élnek és a régen megfakult újságok, levéltár mélyén lapuló papírosok őrzik emléküket. E dolgozatban csupán felvillantottuk a Jászság XVIII-XX. századi hagyományos és polgári táncalkalmait, táncos szokásait. A korábbi századok táncéletére vonatkozó adatok valamint a még fellelhető recens anyag gyűjtése a további kutatások feladata. JEGYZETEK 1 Morvay Péter: A Jász-Kunság XVIII. századi táncéletéből, in. NÉ. 1957. 2 Maran György: A magyar nép táncai Bp. 1974. uő Magyar tánctípusok és táncdialektusok Bp. 1977. 3 Pesovár Ferenc: A magyar nép táncélete Bp. 1978 4 Szabó László: Jászság, Bp. 1982. 5 Szabó L 1982. 98. 6 Jászkunsági Büntetőperek aktái (továbbiakban JBP) 1797. 10. füzet. 5.k. 9. sz. Szolnok Megyei Levéltár (továbbiakban SZML), vö. Morvay P. im. 1957. 216. 7 JBP. 1797. 10. füzet. 5.k. 9. sz. 14. SZML vö. Morvay P. im. 1957. 216. 8 JBP. 1797. 10. füzet. 5.k. 9. sz. 16. SZML vö. Morvay P. im. 1957.216. 9 JBP. 1820. 20. füzet. 1.k. 2. sz. SZML. 10 JBP. 1820. 20. füzet. 1.k. 2. sz. SZML 11 JBP. 1837. 29. füzet. 5.k. 11. sz. SZML. 12 Prothocollum, Jászjákóhalma, 1779. rk. Plébánia Irattára, Jászjákóhalma 13 Hirdetések Jegyzőkönyve (továbbiakban HJ.) SZML. 1800. Jászberény 14 HJ. 1800. Jászberény, SZML. 15 HJ. 1810. Jászberény, SZML. 16 JBP. 1802. 12. füzet. 4.k. 24. sz. 6. SZML. vö. Morvay P. im. 1957.216. 17 JBP. 1802. 12. füzet. 4.k. 24. sz. 4. SZML. vö. Morvay P. im. 1957.216. 18 JBP. 1802. 12. füzet. 4.k. 24. sz. 4. SZML. 19 JBP. 1802. 12. füzet. 4.k. 24. sz. 4. SZML. vö. Morvay P. im. 1957.217. 20 JBP. 1820. 20. füzet. 1.k. 2. sz. SZML. 426