Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

H. Bathó Edit: Adatok a Jászság XVIII-XX. századi táncéletéből

a' kemencze Suttyába szorították, s' nekik is hogy csak tánczban vigyék az Hlyének is 10. Készük volt a' Ház..."

7 meny korbács itiltetik."

12 Haraszti Jakab 25 esztendős, katolikus tanú vallomásából: „Ez a' veszekedés akkor elmúlván, azután bejött a' Kortsma Házba egy öreg ember is, a' kit Dantsa Pálnak mondanak, és e' mit beszélt ottan, mit nem? én nem tudom, minthogy akkor tánczoltam, elég az, hogy őtet is meg verték; de ki verhette nem tudom, mivel több felé veszekedtek akkor a' Házban, hanem azt tudom, hogy egy nagy embert én húztam el Varga Mihálynak a' hajából..."

8 A kocsmaházak és a csárdák mellett igen gyakran a lakóházak szolgáltak a táncmulatság színteréül. Egy 1820-ból származó jászberényi tolvajlási per aktáiban farsang idején megtartott házi mulatságról, táncról olvashatunk. „Második Tanú Móra István 46 Észt; Rcatl; Feleséges Jberényi Lakos, le tett hite után Vallya:... ad 1 Farsang Utolsó Napján sok Leányok öszve csoportoztak, s' tánczot tartani akarván házamhoz jöttek, Házkötő Istvány Tuthi János Dudással oda vetődtek, a Duda szóra mingyárt estveli 6 óra tájban több Leányok és Legények öszve Gyűltek..."

9 „Harmadik Tanú Ifj. Zseli Mártony, 18 Észt. Rcatl, nőtelen, Zseli Mártony Jberényi Lakos fia Le tett hite után Vallya... arra jól emlékszik, hogy 10 óra Után Sánta József Móra István házába volt, kis Süvegbe, kék ujjatlan Laibliba és Rajthozenbetánczolt..."

10 Ugyancsak háznál való táncolásról szól az 1837-es jászdózsai verekedési per aktája is. „Bugyi Gergely, r.kat, 21 esztendős, feleséges, gyermekes jászdózsai lakos vallomása: ... Mi helybeli lakos Paltsó Antalnak a' Házánál Sz: Mihály napján délután tánczoltunk, hanem a' Czigányok a' Musikálásban belé unván, minket ott hagytak és el mentek, annakutána hogy magunk maradtunk, tanácskoztunk, mi tévők lennénk, a' melly közben Sedon Ágoston, a' ki is vélünk volt azt mondta, hogy menyjünk az ő Házához, és ott tánczollyunk, majd eljönnek oda a' Czigányok, ha ezek nem is, majd más Banda..."

11 A közbiztonság és a közerkölcs biztosítása érdekében az elöljáróságok rendeletekben szabályozták a kocsmákban és a házaknál való mulatozást, táncolást. A nők kocsmai táncolását illetve „táncba húzását" regulázza a jászjákóhalmi prothocollum 1779. július 17én kelt bejegyzése. „Parancsollyák, hogy az Korcsma élőt az Legények és Leányok együtt tánczolnak, melybül roszak következhetnek; melyre resolváltatott: Ha mely Legény a korcsmában tánczol a' oda menendő Fehér Személyt tánczban húzza, tartóztattya 15. pálczára fog büntetetni. 2° Ugy az Fehér népekis akik a' Korcsmához azért mennek, A következő táncra vonatkozó szigorú rendelkezések olvashatók az 1800-ban keltezett jászberényi hirdetési jegyzőkönyvben. „Mindennemű Dobzódások, rendetlen vendégeskedések, Halotti Torok és Juh Lagzi vagy tor tartások újra keményen tiltatnak, azért hirül adatik mindenkinek, hogy a' kit ilyenekben tapasztaltatni fognak 24. órányi áristommal fognak büntettetni..."^ „Ugyan vasárnapokon és más ünnepnapokon Musikát akár vendég fogadókban és kortsmákban, akár pedig a Lakosok házánál és ugyan bent a városokban délután négy óra előtt, kivül pedig három óra előtt nem hogy szabad lenne tartani, de a Kortsmákban, Pálinka és Serházakban a' városokon kivül vigan három előtt, bent pedig délutáni négy óra előtt még csak lármás gyülekezetek is senkinek meg ne engedtessék. Hasonlóan mindenféle Játék, értvén biliárdot is akár Kávéházban, akár Kortsmákban és ezekhez hasonló helyeken délutáni 4 óra előtt tilalmaztatik és az után is éjszakai tiz vagy tizenegy óránál tovább tartani szabad nem legyen..."

14 Az elöljáróságok nemcsak a táncot mulatozást regulázták, de keményen tiltották az ún. kurta kocsmában való borkimérést is. „Ámbátor a' kurta korcsmák és székek tilalma Esztendőnként Lakos Uraiméknak publicáltatik sokan találtattnak még is kik ezen tilalmat által hágván lopott korcsmákat és székeket tartani bátorkodnak, ugyan azért ujabban is kihirdettetik; hogy senki is külföldön termett borokat, ide értvén a Kerekudvari, Bán hegyi Termést is, vagy mástul vett termést avagy más törkölébül égetett pálinkát mérni ne bátorkodjon, mert különben abban tapasztaltatván, a' szokott büntetések terhét ugyan soha el nem kerüli..."

15 A különféle mulatozást, táncot szabályozó és tiltó rendeleteknek nem sok foganatja volt, erre következtethetünk az 1802-ből származó jászalsószentgyörgyi káromkodási per tanúvallomásaiból is. „Kováts Páll 24 esztendős, nőtelen, Báró Vecsei Űr Magyar Lovas Regimentyébül bizonytalan időre szabadsággal haza botsájtott köz katona vallomása: ... En ötször találtam mondani Baszom disznó teremtettét, azért hogy kedvem lett volna tánczolni, és a Musikát a Helység tisztjei nem engedték, sem a Kortsmáros bort nem akart adni, de másképpen nem emlékszem, hogy káromkodtam volna."

16 Egy másik tanú vallomásából: E tanú midőn már estveli 10. óra után a Legényeket a Kortsmábúl ki tilalmazni akarta, Veres András ugyan tsak szabadságos katona kérte a Fatenst hogy valami kevés ideig engedné még a Musikusokat, a mint hogy az után tánczolt 420