Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Füvessy Anikó: Tiszafüred fazekassága a reformkorban

21. kép: Díszes butykoskorsó 1841-ből (Debrecen, magángyűjtemény) !V¥"»* 23. kép: 1840-es miskakancsó (Kunmadaras, temény) magangyuj22. kép: Miskakancsó (Karcag, magángyűjtemény) A rozmaringággal díszített miskakancsó egyike 1833-ban készült, a Néprajzi Múzeum gyűjteményében található. Párja, a karcagi magángyűjtemény törött csákójú kancsója szegényesebb agyagrátéteiben, írókás díszítményeiben tér el az előbbi darabtól. Rozmaringága a kígyó jobb és bal oldalán elnagyolt rajzolatú olaszkorsóból nő ki (7. kép). A rozettás miskakancsók egyikén, mely egy kunmadaras! magángyűjteményben található, a fül alatti karcolt felirat arról tájékoztat, hogy „Készült az 1840 esztendőben". Díszítmenye szinte minden elemében megegyezik a Néprajzi Múzeum ifjú Nagy Mihálynak tulajdonított, felirat nélküli miskakancsójával, de festése és rajzolása kissé gyakorlatlan, karcolt díszítmenye zsúfoltabb, aprólékosabb és aránytalanabb. A miskakancsó hasán lévő sűrű mentegombolás és a fül jobb és bal oldalán fekete pontokkal kitöltött, karcolt hullámvonal íveiben középkörön elhelyezett, szerkesztett négyszirmú rozetta, szabad rajzolatú négyszirmú virág, tulipánt és szőlőfürt található. A mentegombolás mindkét oldalán sűrű, egymást metsző apró körök vannak; a készítő igen aprólékos karcolatokkal jelzi még a szempillát is, a hajat írókázott és karcolt hullámvonalak jelenítik meg (8-9. kép). A datálatlan darab díszítése harmonikusabb. Szerkesztett ornamentikája középkörön elhelyezett nyolcszirmú virágból és kettős körvonalú, a körvonal közét pontozással kitöltött körből áll, melyet sugárszerű, apró 392