Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)
Gulyás Éva: Adatok a Jászság és a Nagykunság XVIII—XIX. századi gyógyító gyakorlatához
Vágásról Birs almát, hogy esztendeig is meg tartsd zölden A vágást sóval kell be hinteni vagy nyomni kétszer háromszor, azután ruhát égetni s annak hamvával hinteni s kötni. Lásd alább. Vak körömről Vedd a kékkilencs füvet, mind virágostól törd meg egy kevéssé s kösd reá. Hállyon rajta egy éjjel, más nap köss viasszot reá, meggyógyul. Vagy a csigát megtörvén, kösd reá. Varas orcáról Amely gyermeknek pattogó van, vagy egyéb féle varak vannak az orcáján, fenyő szurkot, bárány fagygyut, viaszot, ecettel össze kell olvasztani s azzal kenni. Vér elállításáról Ha sebből árad, hamarjába vizelj a keszkenőre, vagy valami gyenge ruhára, nyomd be a sebbe, kösd rá. Békát aki eszik A kőris fának vegye a vizét, azt igya. Békája akinek nyelve alatt vagyon Törje meg a borsot, és abba aratumot, az az fehér eb ganéjt és timsót és a békafát meg meg metéljék és porozzák szüntelen. Bele akinek kijár Vegye a szarkalábot és főzze meg borban kenyérhaj alatt és ezt kell inni reggel éhgyomorra, mikor a bele föl megyén, meg gyógyul. Vagy koplaltasd meg magadat erőssen és fekügy hányat és igazítsd helyre, azután ha felmégyen, kend meg mézzel és hintsd bé alabástrom kővel és kösd bé főtt fekete ruta levéllel, tartsd rajta három napig, meg gyógyul. Belső résznek romlásáról Ha valahonnét valaki le esik és egyéb belső romlásokról is, a közönséges májvát főzd meg fűtély gyanánt, azt igyad estve reggel délben, ha kitelik nádmézzel. Belső hályogról Végy egy új mázas fazekat, belől kend meg mézzel és ahol nagy véres hangyák vannak, ásadbé a fazekat (itt a kéziratból kb. 3 cm-nyi rész hiányzik) minek utánna bővség a mézre belemennek, tégy reá földet és sárral hamar tapaszd bé, azután ásd be ismét a földbe egész a szájáig a fazekat mindenestől, azon be fedve alatta egy kis katlankát hagyván, rakj tüzet alá és minek utánna megfőnek a hangyák, amely olaj marad a fazékba, abból tölcsön vagy kennye toll szálai a szemet, meg gyógyul. Olyannak, a ki három esztendeig nem látott, tiszta lévén pedig a szeme, mintha semmi baja nem lett volna. Ritka bor seprőben tégy egy itallagót abban meg áll esztendeig zölden. Mindenféle gyümölcsöt sokáig megtarthatsz, ha a maga levele közzé olyan helyre teszed, hogy a szellő érhesse. Bibircsós vagy fakadékosságról Egy marék borkövet mint egy fél meszejnyi jó pohárnyi égett borban meg éleszteni, azzal gyengeruhát bele mártván kenni. Vagy a pap sajtot májvárói szedd meg, sótalan, írós vajban főzd meg, azzal kend meg, de ha pap sajt nincs, a májva gyökerét kell szedni. Büdös szájról A zsáját uti isópot székfüvet fehér borban erőssen meg kell főzni, s azt igyad. (Itt a kézirat 44. befejezett oldalától az 50. sorszámig bezárólag a lapok hiányoznak, s csak az 51. laptól kezdve vannak meg olyan módon azonban, hogy amint következik, a folytatásnál tárgyalt betegség eleje nem ismeretes.) ...„jó keményen süsd meg azt késsel azt vakarni a sebről hanem mindenkor rajta hagyni és azt mindenkor újra kenni szintén mindaddig, míg magától meg hasad az és le nem hul. Akor lehullással be is gyógyul s helye sem látszik az egésznek. Vagy egészben óhaját tétellel, tyúk mony székivel törj öszve és azzal kend. Mind hévséget, mind fájdalmát enyhíti. Jó csak tinkturával kenni. Vagy a meghámozott hársat főzd meg tében, azzal mossák gyakorta. Vagy főzd meg a rákot erőssen, annak levében egész vajat, igen igen jó kenni, kiváltképpen a puskapor égette részt. Az égés után, a mej var következik, nem kel levájni, hanem meleg vajas meleg borral kell gyakran mosni, és nyomogatni, mig magától a var leesik. Emlő megkelésről Kámforos rózsavizet egy kis bolusár ménmenenst (?) elegyítsd és azzal kösd. Vagy meeidad nevű flastromot végy a patikába, azzal háromszor négyszer kend, vagy ragaszd bé, ha nem régi eloszlatja. Vagy a fehér májvának gyökerét főzd meg édes tejben, flastrom módjára reá. Vagy nyárban a levelét is lehet, kifakasztja. Vagy ha férfiú vagyon, foghagymát törve azt borssal kell keverni, azzal kell kötni, raggatni. Vagy ha kisded gyermeken van, ganélyával kell kötni. Vagy a mely asszonynak emlője meg kel, a vad petrezselymet és a csudafalevelet, amelyet néha patytyantónak hívnak, összve kel törni vajban és egy csuporban meg főzni, ugy az emlőjére kötni, megfakasztja. Vagy közönséges májva levelet tejben főzzék meg, míg olyan, mint a pép, azzal ragasszák, és ha egy óráig hül, mindjárt mással kössék. (Lásd vérkelés.) Emésztés hanem lehet a gyomorban Zsáját aprítsd egy edénybe és vess szerecsen dió virágot bele. Főzd meg kenyérhéj alatt erőssen, azután szűrd meg, ad innia. 343