Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Cseh János: Adatok az V—VII. századi gepida emlékanyag egységéhez - Függelék: Erdély V—VII. századi gepida lelőhelykatasztere

1. sz. telep [BÁRZU (1981) 53,11. ábra 7], Brateiu/Barát­hely „V. századi sírleletek" [HOREDT (1976) 413], Bra­teiu/Baráthely 3. sz. temető [NESTOR-ZAHARIA (1973) 198], Cápusu Mare/Nagykapus [HOREDT (1977) 254, 3. ábra, Gruppé II, balról az első], Cordos/Kardosfalva III. sír JFERENCZI (1960) 197, 2. ábra], FiliasVFiátfalva [SZÉKELY (1974-1975) IX. tábla 10], Fíntínele/Füzkut [HOREDT (1977) 256], Moresti/Malomfalva-.Cetate" [HOREDT (1979a) 41. tábla 1 és 3], Moresti/Malom­falva-„Hulá" 1. sír [POPESCU (1974) 215, 1. tábla 1], 12. sír [POPESCU (1974) 219, 4. tábla 6], 50. sír [PO­PESCU (1974) 228, 12. tábla 5], 73. sír [POPESCU (1974) 233, 16. tábla 4-5], Moresti/Malomfalva-„Podei" [HOREDT (1979a) 41. tábla 2], Seica Micá/Kisselyk [HOREDT (1964) 201, 8. ábra], Slimnic/Szelindek/Gloda­riu (1974) 485, 2. ábra 4-5], Someseni/Szamosfalva III. sír [HOREDT (1958a) 76, 22. ábra 4], Soporu de Címpie/Mezőszopor [PROTASE (1966) 130, 45. ábra], Taga/Cege [CHIRILA-CHIFOR (1977) I. tábla 1], Tír­nava/Nagyekemező [HAMPEL (1905) I 491, 1506. ábra], Transilvania/Erdély-„Mariersdorf" [BOTT (1950) 2. tábla 6], Transilvania/Erdély [CSALLÁNY (1961) CCVI. tábla 1-2]. 43 A Tisza-vidéki, az erdélyi és a szerémségi bronz stílus­tűkre Id. BÓNA (1978) 144-147. 44 BIERBRAUER (1975) 166, 14. ábra (elterjedési térkép), valamint 244-248 (lelőhelyjegyzék). 45 HOREDT (1979b) 242,1. ábra, 244,3. és 4. ábra (elterje­dési térképek), valamint 247-248 (lelőhelyjegyzék). 46 HOREDT (1941) 123 és 21. tábla 1 és 3. 47 Az ékszertípus hajkarikaként vagy fejdíszként való hasz­nálatára Id. BARKÓCZI, L-SALAMON, Á.: Das Gráber­feld von Szabadbattyán aus dem 5. Jahrhundert. Mittei­lungen des Archáologischen Instituts der Ungarischen Akademie der Wissenschaften, 5. (1974-1975) 99. 48 CSALLÁNY (1958) 87, PÁRDUCZ (1959) 372. 49 Az V—VII. századi erdélyi gepida kétsoros csontfésűkre Id. POPESCU (1974) 206-207, HICA-CÍMPEANU (1978) 291-292, HOREDT (1979a) 153-154 és 195, DUMIT­RASCU (1982) 114-120. Mivel Erdélyben a nyugati gót Marosszentanna-Csernyahov kultúra eddig közzétett te­metőiben kétsoros csontfésű nem fordul elő [HOREDT (1982) 137], így kérdéses, vajon miként értelmezhetők ­kronológiai és etnikai tekintetben - a radesti/tompaházi, a {aga/cegei, a cluj-mánástur/kolozsmonostori és a ghir­bom/oláhgorbói telepleletek [HOREDT (1982) 215, Moga, V.-Aldea, Al.: Cercetári ar eologice la Ghirbom (com. Ber­ghin, jud. Álba). Matériáié si cercetári arheologice, XIV. (1980) 284, 2. ábra 1-2.). Az utóbbit a lll-IV. századra, a Cluj-Napoca/Kolozsvár környékit a IV. századra, a mező­ségit pedig a IV-V. századra datálták - itt Constans (337­350) bronzérme is fölszínre jutott [HICA, loana: Ürme de locuire din secolul al IV-lea e. n. la Cluj-Mánástur. In me­móriám Constantini Daicovicin. Cluj, 1974.175,3. ábra 16 és 170, POPESCU, Dórin: Les fouilles archéologiques dans la République Socialiste de Roumanie en 1966. Da­cia, XI (1967) 368]. Tipológiailag meghatározhatatlan egy páuleni/pálfalvi (Miercurea Ciuc/Csíkszereda mellett), te­repbejárásból származó fésű, egyaránt lehet kétsoros ül. ívelt- vagy púposhátú [Paul, János-Kovács, Dionisie: Pe­neghezá arheologicá ín bazinul Cincului. Studii si matériá­ié, II (1967) 47 és XIX. tábla 105]. 50 A Tisza-vidéki gepida területen előforduló veretes tokú ké­sekre Id. CSALLÁNY (1941) 137 és 139, CSALLÁNY (1961) 288, NAGY (1970) I 159. 51 A Tisza-vidéken és Erdélyben lelt szőrcsipeszekre Id. CSALLÁNY (1961) 283, HOREDT (1979a) 195. 52 A Tisza-vidéki és az erdélyi ollókra Id. CSALLÁNY (1961) 283, POPESCU (1974) 195, HOREDT (1979a) 193. 53 A Tisza-vidéki és az erdélyi vonókésekre Id. CSALLÁNY (1961) 285, NAGY (1970) I 107-108, POPESCU (1974) 194, HOREDT (1979a) 193. 54 A pecica/pécskai leletre Bóna István hívta föl a figyelme­met, amit ezúton is köszönök. Az edénytöredék késő La Téne keltezésére Id. HOREDT (1979a) 128. 55 A törökszentmiklósi, telepre utaló leletek Kovács Gyöngyi révén jutottak a szolnoki Damjanich Múzeumba 1982 őszén. A találóktól kapott információk és a kerá­miaanyag alapján nagy a valószínűsége annak, hogy egy edényégető kemencéről van szó. A korongolt, szürke színű edényekből származó töredékek között pe­csételt és besimított díszítésűek is előfordulnak. Az együttes fontos darabja egy kiöntőcsöves, pecsételt ékí­tésű töredék. A lelőhelyre Id. KOVÁCS Gyöngyi: Török­szentmiklós-Erdős Imre u. 50. Az 1982. év régészeti ku­tatásai. Régészeti Füzetek I. Ser. 1. No. 36. Budapest, 1983. 68. A közelben elhelyezkedő gepida temetőre Id. KOVÁCS Gyöngyi: Törökszentmiklós-Batthyány u. 54/a. Az 1982. év régészeti kutatásai. Régészeti Füzetek I. Ser. 1. No. 36. Budapest, 1983. 68. 56 A változatos arányokban (magasabb, nyúlánkabb és ala­csonyabb, zömökebb) előforduló, alsó részükön kihasa­sodó ún. körte alakú edényeknél a pecsételésen kívül gyakori díszítés a besimítás (a bikónikus edényeken megfigyelhető mintákkal). Az Alföldön: Berettyóújfalu [CSALLÁNY (1961) CCLXXII. tábla 9], Bocar [DIMITRI­JEVIC-GIRIC (1971) 193, XVI. tábla 2], Gyula [Csallány (1961) CXCIV. tábla 5], Hódmezővásárhely-Kishomok [NAGY (1970) II II. tábla 27,2, III. tábla 28,3, VIII. tábla 41,1 XXI. tábla 74,8, XXVII. tábla 80], Magyarország [CSALLÁNY (1961) CCXX. tábla 3 és 7], Szentes-Berek­hát [CSALLÁNY (1961) Cll. tábla 14], Szentes-Nagyhegy [CSALLÁNY (1961) XLLVII. tábla 5 és 11], Törökszent­miklós (Damjanich Múzeum, Szolnok). Erdélyben: Bandu de Címpie/Mezőbánd [KOVÁCS (1913) 32. kép 1, 62. kép 2, 4 és 8, 74. kép 4 és 6, 84. kép 1], Ernei/Nagy­ernye [ZRÍNYI (1976) LXX. tábla d], Moresti/Malomfalva [HOREDT (1979a) 129, 63. ábra 10, 136, 66. ábra 13­14], Noslac/Marosnagylak [RUSU (1962) 278, 5. ábra 1, 280, 6. ábra 1 és 3, 282, 7. ábra 2 és 6], Tírgu Mures/ Marosvásárhely [HOREDT (1958a) 89, 27. ábra 5], Uni­rea-Veresmort/Marosveresmart/ROSKA (1934) 124. 2. ábra A], Valea Largá/Mezőceked [HICA-CIMPEANU (1974) 520, 4. ábra 1]. 57 WERNER (1962) I 51, 4. ábra (elterjedési térkép) és 176-178 (lelőhelyjegyzék). 58 KOCH (1968) I 252-253 (lelőhelyjegyzék) és II 97. tábla 14. térkép. 59 SIMONI (1977-1978) 226 (lelőhelyjegyzék) és 227 (el­terjedési térkép). 60 A rombusz alakú, rácsos beosztású pecsétlővel díszített sjmnici edénytöredék [TOROPU (1976) 118, 597. j.] a bandu de címpie/mezőbándi és brateiu/baráthelyi kerá­miával mutat kapcsolatot [HOREDT (1979a) 139 és 140]. A lelőhely topográfiai elhelyezkedése alapján az észak­szerbiai pecsételt kerámiához is tartozhat. A lelőhelyek közötti távolság ebben az esetben 100-150 km. 61 A cernat/csernátoni és a poian/kézdipolyáni pecsételt ke­rámiára Id. SZÉKELY (1970) 126 és 128, 2. ábra 4, va­lamint 130 és 132, 5. ábra 2. Az említett kerámia értel­mezésének kettős alternatívájára (gepida vagy szláv) Bóna István figyelmeztetett, amit ezúton is köszönök. A két telepre vonatkozóan Id. még VÉKONY Gábor: A kora avar kori kerámiatípusok történeti topográfiájához. Ar­chaeologiai Értesítő, 101. (1974) 2. 232, 417. j. 62 Jelen dolgozat lezárása után, 1984 júliusában Tiszafüred és Tiszaörvény között („Morotvapart") nagy felületre (kb. 40-50 000 m 2 ) kiterjedő leletmentő föltárást végzett 34

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents