Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkunság szerepe az 1809. évi napóleoni háborúban és az utolsó nemesi felkelésben

dor elrendelte a vigyázó lovasok számának megduplázását, de a rendelet végrehajtásáról nincs tudomásunk. A közbiztonság megromlása, újabb katonai toborzások A belső bátorságra vigyázó lovasok szervezésekor már tapasztalható volt, hogy a lakosság jelentős része - a kezdeti lelkesedés ellenére - egyre nehezebben viselte a háború miatt rá háruló terheket. Az átvonuló insurgens és reguláris csapatok egymást érték. A katonákat magánházaknál szállásolták el. Az embereknek és lovaknak élelmet kellett biztosítani. A készletek gyorsan kimerültek, újakat vásárolni nem tudtak, hiszen az átvonulok csupán nyugtákkal fizettek. Ilyen körülmények között érkezett Jászberénybe a Pesten tartózkodó főkapitány figyelmeztető levele: „Bizonyos írások, proclamációk, hitegető írások jönnek ki Bécsből a Francia Császár expeditiója alatt; mellyel a népet ell altatni, s keleptzébe hozni akarják... Jól tehát kéz alatt fel kell vigyázni, hogy az együgyű, s fél tanúit nép el ne kábirtasson... s az olyatén írások tüstént ell fogattassanak, s az olyatén hintegető személy további rendelésig le tartóztasson..."

30 Nincs tudomásunk arról, hogy a proklamáció eljutott a kerületekbe. A nyugtalanság mégis fokozódott, július elejére ugyanis megszaporodtak a Kiskunságban a szökött insurgensek és a reguláris hadseregből dezertáltak. Háborgatták a pásztorokat és a tanyán lakókat. Fegyveres összetűzésekre is sor került.

31 Július 18-a után Félegyháza körül francia dezertőrök is megjelentek. Ezeket nem fogták el, csupán Csongrád megye határáig kísérték, mivel azok Temesvár felé igyekeztek. A polgári lakosság körében is lazult a fegyelem, sokan nem akarták a hadisegélyt fizetni. A kóborló szökevények miatt elszaporodtak a rablások. A Kiskunságban „Lacháza és Kunszentmiklós körül lévő határokban egy hét alatt 8 helyen történtek olyan veszedelmek. Itt az alsó pusztákon is tegnap előtt 8 db. marhákat hajtottak el egy éjjel erőszakosan, az az előttvaló napokban pedig szentlászlói Dósai gulyára ütvén a gulyást bojtárjával együtt pisztolokkal reájuk tüzelvén, igen nagyon megsebesítették. A félegyházi szegény város szénáját rakó lakosokat is kenyerektől ruhájoktól Ferencszállásán megfosztották. Az utazók sincsenek már biztonságban"

32-jelentette Már András. Miközben a pusztákon egyre nőtt a szökött katonák száma, megérkezett az újabb toborzási felszólítás. Az ország által megajánlott 40 000 regruta kiállításához a Jászkun Kerületnek 600 fővel kellett volna hozzájárulni. Jelentős szám, s még e mellett 170 volontér, úgynevezett szabad lovas kiállítását is kérte a nádor. A generális congregatio július 24-i felhívására minden helységben megkezdték a verbuválást.

33 Augusztus végére együtt volt az első 305 regruta. Viszonylag zökkenőmentes volt a szabad lovasok kiállítása is, de ezzel már a tűrőképesség határáig jutottak. A második 305 regruta kiállításához - bár erőszakos katonafogáshoz is folyamodtak - novemberben még 72 fő hiányzott.

34 A teljes létszámot nem is sikerült összeszed- ni. A feszültséget a nádor levele oldotta fel. 1810. január 2-án közölte, hogy a toborzást abba lehet hagyni, a békekötés megváltoztatta az ország helyzetét, már nincs szükség a megajánlott 40 000 katonára.

35 A kerületekre nehezedő közmunkák, fuvarozások r 3 A districtusok terheit nemcsak az átutazó katonaság - tartása növelte, hanem a megszaporodó rendkívüli fu- varok teljesítése is. Az egri, a szolnoki, az újvidéki királyi magazinokból, Nagyvárad felől a hadsereg számá< ra, Pestig a kerületek lakosai szállították az élelmet, c Az élelem szállítása mellett Erdődi József főkancel- lár június 15-én 200 lovat rendelt Árokszállásra készen tartani „mivel a Cs. Királyi Udvari Személyek úttyokat \ Miskolc és Kassa felé folytattyák".

36 Árokszállás természetesen nem tudta ezt biztosítani, ezért minden helységből mentek lovaskocsik. Az udvar ekkor meg; gondolta magát. Június 24-én Erdődi ismét elrendelte a 200 vontató ló előállítását, de szállításra most sem 5 került sor. A fuvarozások elsősorban a jobbmódú lakosságot vették igénybe. Akiknek kocsijuk, lovuk nem volt, töltét seket, utakat építettek. Augusztus végén a Kiskunság> ból 1000 kézimunkást rendeltek a Duna mellé Földi várra sáncot építeni.

37 Az 1000 főt kéthetenként újakkal kellett volna felváltatni, de szeptember 13-án a munkát leállították, s a munkásokat hazaküldték. Októi bérben a Jászságból és a Nagykunságból kért 500500 embert a Helytartótanács a Duna mellett Ertsénys nél készítendő erősség építéséhez. Nekik is 14 napra, ásóval, kapával és élelemmel felszerelve kellett volna megjelenni, de ekkorra sokan úgy elszegényedtek, hogy nem tudtak élelemről gondoskodni.

38 A kerületek közös pénztárából utaltak ki számukra ellátási költséget, de az élelemhiány és a drágaság miatt az nagyon : szűkösnek bizonyult. Szerencsére a munkát november > 29-én leállították, s így az egyébként is nehezen megoldható szervezés abbamaradhatott.

39 Az ertsényi munkálatok leállítása csak részleges megkönnyebbülést jelentett, mivel október 18-án a Helytartótanács újabb 2000 napszámost és 18 négylovas kocsit kért a komáromi vár építéséhez. A munkások november 1: 15-ig dolgoztak. A Jászságból 1120-an, a Nagykun• ságból 880-an mentek.

40 Útiköltségre a napi 30 krajcárt szintén a kerületek közös kasszájából előlegezték, an; nak reményében, hogy azt majd a komáromi vár épí: tési kasszájából megtérítik. i Mindezek a munkálatok sürgették az élelemszállítá• sok fokozását. Az Ertsénynél dolgozó 10 000 ember számára a Tiszántúlról és Nagyváradról a Jászságon keresztül szállították az élelmet. Közben beköszöntött az őszi esős idő. A járhatatlanná vált utakon a fuvart már kényszer hatására sem akarták vállalni. A NagyI váradról Szolnokra szállítandó élelemből december Í 11-ig a Nagykunság lakosai 11 300 mázsa „orális éle; tet" szállítottak el, de Latczka Ferenc comissarius jelentése szerint Karcagon 7000 mázsa még szállításra várt.

41 Árokszállásról november végén tudósították az Állandó Comissiót, hogy ott vesztegel az egri királyi 317