Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)
Cseh János: Adatok az V—VII. századi gepida emlékanyag egységéhez - Függelék: Erdély V—VII. századi gepida lelőhelykatasztere
BÓNA, István: Die archäologischen Denkmäler der Hunnen und der Hunnenzeit in Ungarn im Spiegel der internationalen Hunnenforschung. Nibelungenlied. Ausstattungskatalog des Voralberger Landesmuseums, Nr. 86. Bregenz, 1979. 313-314. 7 KISS Attila: Germanische Funde von Szabadbattyán aus dem 5. Jahrhundert. Alba Regia, XVIII. (1980) 114— 115. 8 A gepida benyomulás irányára és vonalára (Szamosvölgy) Id. HOREDT (1956a) 147-148, HOREDT (1958a) 80-82. Az erdélyi gepida korszak alsó és fölső időhatárát, továbbá annak belső tagolását Kurt Horedt dolgozta ki 1958-ban [HOREDT (1958a) 96-111]. Ezen kronológia mellett foglalt állást 1965-ben [HOREDT, Kurt: Cu privire la probléma valurilor de pámínt din Bánat sj din Crisana, Studii sj cercetári de istorie veche, 16. (1965) 4. 728-729] és 1967-ben [Horedt, Kurt: Unele probleme privind ráspíndirea culturii Síntana de Mure§-Cerneahov ín Románia. Studii sj cercetári de istorie veche, XVIII. (1967) 3. 586-587]. Erdély, pontosabban a Kis-Szamos-völgy hun kori ill. 453-455 és 471-473, esetleg 488-489 közötti keleti gót megszállásának lehetőségét első alkalommal az 1970. évi stockholmi gót történeti és régészeti symposionon vetette föl a két apahidai fejedelmi sírlelettel és a someseni/szamosfalvi kincslelettel összefüggésben; megfogalmazása természetesen óvatos: noch Ostgoten oder schon Gépiden...". Az előadás szövege 1972-ben jelent meg (HOREDT, Kurt: Neue Goldschätze des 5. Jahrhunderts aus Rumänien (Ein Beitrag zur Geschichte der Ostogen und Gépiden). Studia Gotica. Die eisenzeitlichen Verbindungen zwischen Schweden und Südosteuropa. Vorträge beim Gotensymposion im Statens Historiska Museum Stockholm 1970. Szerk.: Ulf Erik Hagberg. Stockholm, 1972. 105-116]. Véleményét megtartotta a someseni/ szamosfalvi kincsleletet publikáló, két helyen napvilágot látott 1970-es, a második apahidai fejedelmi sírleletet publikáló 1972-es tanulmányában (társszerző: Dumitru Protase) és további, Erdély merovingkori történetével foglalkozó munkáiban [HOREDT-PROTASE (1970a) 98, HOREDT-PROTASE (1970b) 198, HOREDT, Kurt: Zur Geschichte der frühen Gépiden im Karpatenbecken. Apulum, IX. (1971) 710-711, HOREDTPROTASE (1972a) 219-220, HOREDT (1973a) 367, HOREDT (1977) 264, HOREDT, Kurt: Wandervölker und Romanen im 5. bis 6. Jahrhundert in Siebenbürgen. Die Völker an der mittleren und unteren Donau im fünften und sechsten Jahrhundert. Veröffentlichungen der Kommission für Frühmittelalterforschung, Band 4. Szerk.: Herwig Wolfram, Falko Daim. Wien, 1980. 118-119. HOREDT (1982b) 37]. A keleti gót megszállás elméletével szemben, az említett leletegyüttesek gepida meghatározása mellett foglalt állást rövid megjegyzéseivel Bóna István 1978-ban és 1982-ben [BÓNA (1978) 123, 2a j., BÓNA, István: recensio/Die Völker ander mittleren und unteren Donau im fünften und sechsten Jahrhundert). Germania, 60. (1982) 2. 656] és Kiss Attila ugyancsak 1982-ben [KISS, Attila: Die Goldbeschlagenen Schalen der Fürstengräber von Szeged-Nagyszéksós und Apahida Hl: Folia Archaeologica, XXXIII. (1982) 174, 38. j.]. Erdély keleti gót megszállásának elmélete és néhány tárgytípusra (tömör poliéder gombos fülbevalók, bronz stílustűk, aláhajtott lábú vas fibulák) támaszkodva autochton, romanizált népcsoportok jelenlétének föltételezése - elsősorban a moresti/malomfalvi temetővel összefüggésben [a kérdéskörre Id. HOREDT (1969) 134. POPESCU (1974) 200-201, HOREDT, Kürti The Gepidáé, the Avars and the Romanic population in Transylvania. Relations between the autochthonous population and the migratory populations on the territory of Romania. Bibliotheca Historica Romaniae. Monograps, XVI. Szerk.: Mirón Constantinescu, Stefan Pascu, Petre Diaconu. Bucuresti, 1975. 118, HOREDT (1977) 259 és 261, valamint 265266, BÓNA (1978) 142-152, HOREDT (1979a) 145-146 és 146-147, HOREDT, K.: „Gépiden in SiebenbürgenGepiden an der Theiss" (Eine Erwiderung). Acta Archaeologica, XXXIII. (1981) 3-4. 378-379, BONA, I.: Randbemerkungen zur „Erwiderung" von K. Horedt. Acta Archaeologica, XXXIII. (1981) 3-4. 385-386] - a térség gepida emlékanyaga és annak etnikai bázisa szűkítését jelenti. Kurt Horedt, ismereteim szerint legutóbbi, 1983-ban napvilágot látott összefoglalásában az 1970-es évek néhány megállapítása már sokkal árnyaltabb megfogalmazást nyert, ill. részben módosult is: „Die schriftlichen Quellen aus dieser Periode kennen nur Germanen und auch die gleichzeitigen archäologischen Quellen haben germanisches Gepräge.", méginkább azonban: „Mit Gefässen und Gefässrändern, die von römischen Formen abgeleitet werden, oder mit Fibeln, Schnallen und christlichen Funden aus dem byzantinischen Reich lässt sich die romanische Bevölkerung nicht nachweisen, da diese Funde in gleicher Weise auch für die Gépiden kennzeichnend sind." (HOREDT, Kurt: Germanen und Romanen in Siebenbürgen/Bemerkungen zu einer Besprechung). Zeitschrift für Siebenbürgische Landeskunde, 6./77V (1983) 2. 171 és 175. 9 Az V-Vl. századi gepida településterületre Id. TÖRÖK (1936) 47, 1. kép, CSALLÁNY (1943a) IV. tábla, HOREDT (1958a) 105-107 (106, 30. ábra), CSALLÁNY (1961) térképmelléklet, BÓNA, István: Abriss der Siedlungsgeschichte Ungarns im. 5-7. Jahrhundert und die Awarensiedlung von Dunaújváros, Archeologické rozhledy, XX. (1968) 5. 609-610 és I. tábla, SZABÓ János Győző: Heves megye népvándorlás kori történetének néhány kérdése. Dolgozatok Heves megye múltjából. Eger, 1970. 31 (térkép) és 32, BÓNA (1974) 26 és 28-29 (elterjedési térkép), HOREDT (1977) 253, 2. ábra, Mrkobrad (1980) „3. sz. térképmelléklet", KISS Attila: Germanische Grabfund der Völkerwanderungszeit in Jobbágyi/Zur Siedlungs geschichte des Karpatenbeckens in dem Jahren 454568). Alba Regia, XIX. (1981) 172-173. A régészeti szempontból körülhatárolható gepida településterület Jordanes vonatkozó adataival vethető össze (JORDANES: Getica, caput 33, 74 és 264. LAKATOS, Pál: Quellenbuch zur Geschichte der Gépiden. Acta Antiqua et Archaeologica, XVII. Opuscula Byzantina, II. Szeged, 1973. 9 és 15). Észak-Szerbia, pontosabban Dacia Ripensis és Moesia Prima területének 539 és 551-552 közötti gepida megszállására Id. legújabban BÓNA, István: Das erste Auftreten der Bulgaren im Karpatenbecken; Probleme, Angaben und Möglichkeiten. Studia Turcc—Hungarica, V. (1981) (Turcik-Bulgarian-Hungarian Relations/Vlth-Xlth Centuries) (98-99 és 102, korábban DICULESCU, С. Constantin: Die Gepiden/Forschungen zur Geschichte Daziens im frühen Mittelalter und zur Vorgeschichte des rumänischen Volkes). Halle (Saale), 1922. 73-74 és 8284, KOSSINA, Gustaf: Germanische Kultur im. 1. Jahrtausend. Mannus-Bücherei, 50. Leipzig, 1939. 221, SCHMIDT, Ludwig: Die Ostgermanen. Geschichte der deutschen Stämme bis zum Ausgang der Völkerwanderungszeit. München, 1969. 536, SEVIN, Heinrich: Die Gebiden. München, 1955. 138. 10 Az Arad és Alba lulia/Gyulafehérvár közötti Maros-völgy V-VI. századi helyzetére, VI. századi leletek hiányára, de ennek ellenére a vonal jelentőségére Id. HOREDT (1956b) 106, HOREDT (1958a) 80, NAGY Margit: Tárgyi hagyatékuk (gepidák). Szeged története, 1. (A kezdetektől 1686-ig) Szerk.: Kristó Gyula. Szeged, 1983. 155. 32