Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Cseh János: Adatok az V—VII. századi gepida emlékanyag egységéhez - Függelék: Erdély V—VII. századi gepida lelőhelykatasztere

BÓNA, István: Die archäologischen Denkmäler der Hun­nen und der Hunnenzeit in Ungarn im Spiegel der inter­nationalen Hunnenforschung. Nibelungenlied. Ausstat­tungskatalog des Voralberger Landesmuseums, Nr. 86. Bregenz, 1979. 313-314. 7 KISS Attila: Germanische Funde von Szabadbattyán aus dem 5. Jahrhundert. Alba Regia, XVIII. (1980) 114— 115. 8 A gepida benyomulás irányára és vonalára (Szamos­völgy) Id. HOREDT (1956a) 147-148, HOREDT (1958a) 80-82. Az erdélyi gepida korszak alsó és fölső időhatárát, továbbá annak belső tagolását Kurt Horedt dolgozta ki 1958-ban [HOREDT (1958a) 96-111]. Ezen kronológia mellett foglalt állást 1965-ben [HOREDT, Kurt: Cu privire la probléma valurilor de pámínt din Bánat sj din Crisana, Studii sj cercetári de istorie veche, 16. (1965) 4. 728-729] és 1967-ben [Horedt, Kurt: Unele probleme privind rá­spíndirea culturii Síntana de Mure§-Cerneahov ín Romá­nia. Studii sj cercetári de istorie veche, XVIII. (1967) 3. 586-587]. Erdély, pontosabban a Kis-Szamos-völgy hun kori ill. 453-455 és 471-473, esetleg 488-489 közötti ke­leti gót megszállásának lehetőségét első alkalommal az 1970. évi stockholmi gót történeti és régészeti symposio­non vetette föl a két apahidai fejedelmi sírlelettel és a so­meseni/szamosfalvi kincslelettel összefüggésben; megfo­galmazása természetesen óvatos: noch Ostgoten oder schon Gépiden...". Az előadás szövege 1972-ben jelent meg (HOREDT, Kurt: Neue Goldschätze des 5. Jahrhunderts aus Rumänien (Ein Beitrag zur Geschichte der Ostogen und Gépiden). Studia Gotica. Die eisenzeit­lichen Verbindungen zwischen Schweden und Südosteu­ropa. Vorträge beim Gotensymposion im Statens Histo­riska Museum Stockholm 1970. Szerk.: Ulf Erik Hagberg. Stockholm, 1972. 105-116]. Véleményét megtartotta a someseni/ szamosfalvi kincsleletet publikáló, két helyen napvilágot látott 1970-es, a második apahidai fejedelmi sírleletet publikáló 1972-es tanulmányában (társszerző: Dumitru Protase) és további, Erdély merovingkori történe­tével foglalkozó munkáiban [HOREDT-PROTASE (1970a) 98, HOREDT-PROTASE (1970b) 198, HO­REDT, Kurt: Zur Geschichte der frühen Gépiden im Kar­patenbecken. Apulum, IX. (1971) 710-711, HOREDT­PROTASE (1972a) 219-220, HOREDT (1973a) 367, HO­REDT (1977) 264, HOREDT, Kurt: Wandervölker und Ro­manen im 5. bis 6. Jahrhundert in Siebenbürgen. Die Völ­ker an der mittleren und unteren Donau im fünften und sechsten Jahrhundert. Veröffentlichungen der Kommis­sion für Frühmittelalterforschung, Band 4. Szerk.: Herwig Wolfram, Falko Daim. Wien, 1980. 118-119. HOREDT (1982b) 37]. A keleti gót megszállás elméletével szem­ben, az említett leletegyüttesek gepida meghatározása mellett foglalt állást rövid megjegyzéseivel Bóna István 1978-ban és 1982-ben [BÓNA (1978) 123, 2a j., BÓNA, István: recensio/Die Völker ander mittleren und unteren Donau im fünften und sechsten Jahrhundert). Germania, 60. (1982) 2. 656] és Kiss Attila ugyancsak 1982-ben [KISS, Attila: Die Goldbeschlagenen Schalen der Fürs­tengräber von Szeged-Nagyszéksós und Apahida Hl: Folia Archaeologica, XXXIII. (1982) 174, 38. j.]. Erdély ke­leti gót megszállásának elmélete és néhány tárgytípusra (tömör poliéder gombos fülbevalók, bronz stílustűk, alá­hajtott lábú vas fibulák) támaszkodva autochton, romani­zált népcsoportok jelenlétének föltételezése - elsősorban a moresti/malomfalvi temetővel összefüggésben [a kér­déskörre Id. HOREDT (1969) 134. POPESCU (1974) 200-201, HOREDT, Kürti The Gepidáé, the Avars and the Romanic population in Transylvania. Relations be­tween the autochthonous population and the migratory populations on the territory of Romania. Bibliotheca His­torica Romaniae. Monograps, XVI. Szerk.: Mirón Cons­tantinescu, Stefan Pascu, Petre Diaconu. Bucuresti, 1975. 118, HOREDT (1977) 259 és 261, valamint 265­266, BÓNA (1978) 142-152, HOREDT (1979a) 145-146 és 146-147, HOREDT, K.: „Gépiden in Siebenbürgen­Gepiden an der Theiss" (Eine Erwiderung). Acta Archae­ologica, XXXIII. (1981) 3-4. 378-379, BONA, I.: Randbe­merkungen zur „Erwiderung" von K. Horedt. Acta Archa­eologica, XXXIII. (1981) 3-4. 385-386] - a térség gepida emlékanyaga és annak etnikai bázisa szűkítését jelenti. Kurt Horedt, ismereteim szerint legutóbbi, 1983-ban nap­világot látott összefoglalásában az 1970-es évek néhány megállapítása már sokkal árnyaltabb megfogalmazást nyert, ill. részben módosult is: „Die schriftlichen Quellen aus dieser Periode kennen nur Germanen und auch die gleichzeitigen archäologischen Quellen haben germa­nisches Gepräge.", méginkább azonban: „Mit Gefässen und Gefässrändern, die von römischen Formen abgeleitet werden, oder mit Fibeln, Schnallen und christlichen Fun­den aus dem byzantinischen Reich lässt sich die romani­sche Bevölkerung nicht nachweisen, da diese Funde in gleicher Weise auch für die Gépiden kennzeichnend sind." (HOREDT, Kurt: Germanen und Romanen in Sie­benbürgen/Bemerkungen zu einer Besprechung). Zeit­schrift für Siebenbürgische Landeskunde, 6./77V (1983) 2. 171 és 175. 9 Az V-Vl. századi gepida településterületre Id. TÖRÖK (1936) 47, 1. kép, CSALLÁNY (1943a) IV. tábla, HO­REDT (1958a) 105-107 (106, 30. ábra), CSALLÁNY (1961) térképmelléklet, BÓNA, István: Abriss der Sied­lungsgeschichte Ungarns im. 5-7. Jahrhundert und die Awarensiedlung von Dunaújváros, Archeologické rozhle­dy, XX. (1968) 5. 609-610 és I. tábla, SZABÓ János Győ­ző: Heves megye népvándorlás kori történetének néhány kérdése. Dolgozatok Heves megye múltjából. Eger, 1970. 31 (térkép) és 32, BÓNA (1974) 26 és 28-29 (elterjedési térkép), HOREDT (1977) 253, 2. ábra, Mrkobrad (1980) „3. sz. térképmelléklet", KISS Attila: Germanische Grab­fund der Völkerwanderungszeit in Jobbágyi/Zur Siedlungs geschichte des Karpatenbeckens in dem Jahren 454­568). Alba Regia, XIX. (1981) 172-173. A régészeti szempontból körülhatárolható gepida településterület Jor­danes vonatkozó adataival vethető össze (JORDANES: Getica, caput 33, 74 és 264. LAKATOS, Pál: Quellenbuch zur Geschichte der Gépiden. Acta Antiqua et Archaeolo­gica, XVII. Opuscula Byzantina, II. Szeged, 1973. 9 és 15). Észak-Szerbia, pontosabban Dacia Ripensis és Mo­esia Prima területének 539 és 551-552 közötti gepida megszállására Id. legújabban BÓNA, István: Das erste Auftreten der Bulgaren im Karpatenbecken; Probleme, Angaben und Möglichkeiten. Studia Turcc—Hungarica, V. (1981) (Turcik-Bulgarian-Hungarian Relations/Vlth-Xlth Centuries) (98-99 és 102, korábban DICULESCU, С. Constantin: Die Gepiden/Forschungen zur Geschichte Daziens im frühen Mittelalter und zur Vorgeschichte des rumänischen Volkes). Halle (Saale), 1922. 73-74 és 82­84, KOSSINA, Gustaf: Germanische Kultur im. 1. Jahr­tausend. Mannus-Bücherei, 50. Leipzig, 1939. 221, SCHMIDT, Ludwig: Die Ostgermanen. Geschichte der deutschen Stämme bis zum Ausgang der Völkerwande­rungszeit. München, 1969. 536, SEVIN, Heinrich: Die Ge­biden. München, 1955. 138. 10 Az Arad és Alba lulia/Gyulafehérvár közötti Maros-völgy V-VI. századi helyzetére, VI. századi leletek hiányára, de ennek ellenére a vonal jelentőségére Id. HOREDT (1956b) 106, HOREDT (1958a) 80, NAGY Margit: Tár­gyi hagyatékuk (gepidák). Szeged története, 1. (A kez­detektől 1686-ig) Szerk.: Kristó Gyula. Szeged, 1983. 155. 32

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents