Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Kaposvári Gyula: A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében II. rész: Szolnok város térképes, rajzos ábrázolásai (1810-1910)

Nem dühös ellenek Jőnek, hanem szép századunknak Békegyönyört okozó baráti. Jöttöknek örvend, 's így öröm ittasan Buzdítva egymást minden igaz magyar Szívű lakos szemlélni mégyen A' tisza partira ritka látványt. Nagy ünnepély ez! melly sok idő során Készülhetett a' nemzeti fény magos Díszére, mert hozzá hasonló nem vala még soha lakhelyünkön.-..." Érdemes volna teljes terjedelmében közreadni az egész költeményt, hely hiányában azonban ez nem lehetséges, de egy kis rész még ide kívánkozik: „mostani útja új vizsgálatot tesz a' tisza medrein csinos Szeged gőzös hajóval..." Hogyan fogadta a város társadalma a gazdaságban bekövetkező változásokat, elültek-e az Úriszék kegyetlen ítéletével a társadalom egyes rétegeiben okozott nyugtalanság hullámai, érlelődött-e a jobbágyságból való fölszabadulás gondolata? - ilyen és hasonló kérdésekre egy biztató változásról számolhatunk be. 1845. december 12-én, Szolnok városi Tanács tisztújításán megjelent „Tisztelt Uradalmi Főkormányzó Úr, Tekintetes Munkácsy János eleven színekkel festvén e jelen fejlendő kor és körülmények kívánta előrehaladást s azon teendők halmozott sorát, melynek részint a nemsokára megnyíló vasút, s ez által városunkban is valahára felvirulandó kereskedelmi mozgalmakból, részint pedig küszöbön álló nagyobb érdekű városi ügyek elintézésétől múlhatatlanul keletkezni fognak ... a Tanácsba néhány olyan egyéneket is választanának, kik a Törvény és egyéb Tudományokkal is bírván, ily súlyos körülmények közt a városi összes közönségnek hasznos szolgálatot tehetnének..."

73 - Egyhangúlag megválasztják Kovács Ignác hites ügyvédet, Agnelly Ferenc hites gyógyszerészt, több tudományos társulatok tagját, Bécsi János orvost stb. S hogy a jobbágyfelszabadítás eszméje mennyire benne volt a kor levegőjében, 1847. ápr. 28-án olvashatjuk a város jegyzőkönyvében is 454. sz. alatt: „városunk elő haladása mellett törekedő értelmesebbeknek keblében fogamzott Örökváltsági eszmék létesíthetése iránt, - ennek elő terjesztése, megkedveltetese 's a teendőkrőli szükséges tanácskozás végett Közgyűlés tartása indítványoztatván; Városunk elő haladását feltételező Örökváltság ügynek tárgyalására f. évi Május 5-ik napján közgyűlés tartatni határoztatván, minden értelmes és vagyonos lakosok összehivatni rendeltettek, - jegyzetté Elek György Szolnok város főjegyzője." Elkövetkezvén május 5-ike: „Fő Bírói Elnöklet alatt összes Belső és Külső Tanács, úgy nagy számmal össze sereglett előkelő lakosok jelenlétekben Községi Ülés tartatván: 473-ik szám. Az Úrbéri tartozások örökös megváltása eránti érzelmeik előadására nagy számmal össze sereglett birtokos lakosoknak - ezen Városunk jövőjével annyira összefüggésben lévő nagyszerű intézkedésnek hasznos, sőt szükséges volta előterjesztetvén, - mindnek előtt arról tétetett értekezés - ha vallyon Városi Közönségünk nagyobb részt óhajtja-e az Örökös megváltást és érez-e magába elégséges erőt, 's kitűrést annak gyakorlati kivitelére. Az előterjesztett tárgy több oldalróli megvitatása után - buzdítva felhozott 's tudva lévő számos példák által - főleg pedig Városunk jövendője lévén a fő szempont ezen annyira szükséges Örökváltságnak a Nmélt. M. Királyi Udvari Kincstár előtt teendő eszközlése czélba vétetni közakarattal elhatároztatván - Fő Bíró Nagy István és Tanácsnok Kovács Ignácz urak a fő Jegyzővel olly utasítással küldetnek ki, mi szerint a Nmélt. Földes Uraságunknak folyamodást nyújtsanak be, mellyben Közönségünknek elhatározott szándékát felfedezvén - az e czélra vezető előleges lépéseket megtenni igyekezzenek, és eljárásokról minden esetre a Közönséget tudósítsák." A vasútépítés már a mindennapok beszédtémája volt, amióta az első vasúti törvényben, az 1836. évi XXV. törvénycikkben szerepelt az ország fővárosát Szolnokkal összekötő vasútvonal terve is. S amikor megalakult a Magyar Középponti Vasút Szitányi Ullmann Móricz vezetésével, ez programjába is vette a Pestet Szolnokkal, majd Debrecennel összekötő fővonal építését. Erre utal Szitányi Ullmann Móricz 1845. aug. 26-án Pestről írott levele Heves megye alispánjához: „... A magyar központi vasút vonalhoz szükséges földtér kisajátítása már egész nemes Pest megye véghatáráig megtörténvén, szándékunk ezt mielőbb T. Heves megyében, különösen pedig Szolnok városa határán elkezdeni. Miután azonban a kisajátítás csak October hónapban megtörténhetik, és addig az őszi vetések ideje elérkezend, nehogy tehát az illető tulajdonosok a vasút vonalba eső földterületeket búzával bevessék, s így a társaságnak ... tetemes kisajátítási költséget okozzanak, esedezni bátorkodnak az Al. Ispány Úrnak, méltóztassék... olly intézkedéseket meg tétetni, hogy az illető földtulajdonosok a vasútvonalban eső földterületeket, mellyek minél előbb Kandler osztálymérnökünk által egész határon keresztül párhuzamos borozdaval ki fognak jeleltetni, búzával el ne vessék. Az illető földtulajdonosok neveit és a kisajátítandó földterület menynyiségét az osztály mérnökünk fogja az illető Szolgabíró Úrral közölni..." A vasútvonal az Ugar déli részét átszelő pesti országút mentén húzódik, mint az kitűnik abból a kéziratos térképből,

74 amelyet Szacsvay Ágoston h. és vasúti mérnök készített a kisajátítandó területekről, a pályavonal, Hl. a pályaudvar területére eső lebontandó házakról. A város jegyzőkönyveiben sűrűsödnek a vasúttal kapcsolatos határozatok. Egyet érdemes közülük nagyon is kiemelni, mert azt mutatja, hogy a városi tanács megértette és megérezte azt, milyen jelentőssé 253