Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Madaras László: A jászapáti Nagyállás úti avar temető - Újabb adatok az avar kori csontlemezes tegez történetéhez

népi" változata került elő a Pécs-köztemető 30. sírjából

49

. A díszített kéregtegezek meglétét a szerencsés talajviszonyok között megmaradt tarnamérai tegez igazolja

50

. A tegezek harmadik csoportját a faragott csontlemezekkel díszített darabok alkotják. Mindhárom tegezfajta azonos alapformához tartozik. Ez az eurázsiai steppén az i. sz. V. században alakult ki. Kialakulásában a legfontosabb mozzanat a háromélű nyílcsúcsok méretének és súlyának megnövekedése volt. Ezeket a nyílcsúcsokat már nem lehetett a tegez alja felé fordítva szállítani, mert önsúlyuknál fogva a lovaglás közben átszakíthatták a tegez alját. Ezért megfordították a nyilakat hegyükkel felfelé. így viszont a lovas testét sérthették volna meg. Ennek megakadályozására a tegez felső szélére először egy kis felfelé bővülő gallért varrtak, majd később le is fedték a nyílhegyeket, csak egy felfelé és oldalra nyíló ajtón lehetett hozzájuk férni. A kéregtegezeket gyakran díszítették bekarcolt indákkal, festéssel és faragott csontlemezekkel. Ez a fajta tegez egészen a XII. századig általánosan elterjedt volt a steppén

51

. Munkánk első lépéseként összegyűjtöttük a csontlapokkal díszített avar kori tegezeket. Gyűjtésünk elsősorban a közölt leleteket tartalmazza, de megtalálható adattárunkban néhány közöletlen darab is

52

. A lelőhelyeket és sírokat táblázatban és térképen egyaránt ábrázoltuk, a továbbiakban az ezekből levonható tanulságokat kívánjuk ismertetni (1. táblázat és 2. térkép). Mi 35 lelőhely 65 sírjából ismerünk ilyen tegezeket. A viszonylag gyakori előfordulás ellenére a magyar szakirodalomban kevesen foglalkoztak velük. Már 1936-ban Fettich Nándor a dunapentelei 7. sír leleteinek ismertetésekor a következőket írja: „Görbülő alakja és méretei alapján inkább nyíltegez szájának díszítése lehetett."

53 László Gyula a kunok tegezéről írt minden további feldolgozást alapvetően befolyásoló munkát

54

. Kovrig Ilona a csengődi leletek kapcsán foglalkozik a csontlemezekkel díszített „tárgyakkal". A keleti ábrázolásokat felhasználva biztos kézzel határozta meg funkcióját, a csontlemez tegezen való elhelyezkedését (ti. a széles csontlemezek vízszintesen a tegez nyakán, a keskeny lemezek függőlegesen a tegez száján találhatók meg

55

. Az első hiteles ásatási megfigyelések utáni rekonstrukciót Török Gyula végezte el. Mór-Akasztódomb lelőhely 21. sírjában a halott férfi medencéjének bal oldalán a Kovring Ilona által valószínűsített helyzetben kerültek elő a faragott csontlemezek. Egy erősen töredékes darab a 24. sírban is volt. A móri sírok kapcsán hivatkoztak először Török Gyula a Szeged-Fehértó B temető 12. sírjából előkerült „in situ" tegezre. Helyesen ismeri fel, hogy a fehértói tegez „mintegy 100 évvel" fiatalabb a mórinál

56

. Ezután az 1954-ben megjelent dolgozat után mindössze egy nagyobb lélegzetű munka foglalkozott önállóan az avar kori tegezekkel. Ifj. Kürti Béla „Egy avar tegez rekonstrukciója" címmel a Szeged-Fehértó B. temető 12. sírjának tegezét közölte. Ő is felsorolja a keleti analógiákat, a sírt azonban a korai avarnak határozta meg Török Gyulával ellentétben

57

. Ugyanezzel a tegezzel mégegyszer foglalkozik az 1983-ban megjelent Szeged város történetét feldolgozó monográfiában

58

. Későbbiekben a kutatók a fenn felsorolt dolgozatokra hivatkozva, csupán a tényt állapították meg, hogy egy-egy sírban csontlemezekkel díszített tegez is előkerült (Iváncsa, Tárnáméra, Kajászó-Újmajor stb.) Ennek az „érdektelenségnek" a világos rekonstrukció mellett, a másik oka az lehet, hogy a győri, a fehértói és a jászapáti temetőket leszámítva mindössze egy-kettő tegez került elő temetőnként. Mivel ez a típusa a steppén igen hosszú ideig használatban volt, a Kárpát-medencében előkerült darabok az avar kor különböző periódusából valók. Az általuk összegyűjtött csontlemezes tegezek két esetet leszámítva sohasem találhatók meg öntött övgarnitúrával. Az egyik öntött övgarnitúra a Szeged-Fehértó B temető 69. sírjából ismeretes. A sírban található öntött áttört sakktáblamintás övdíszekről a temetőt elemző cikkünkben valószínűsítettük, hogy teljes formájukban a kései préselt övekkel egyidőben lehettek használatban. Erre utalnak zsélyi és mödlingi analógiák is

59

. A másik a mosonszentjánosi temető 63. sírjának griffes garnitúrája! A többi tegezzel vagy préselt technikával készült, vagy lemezből kivágott övdíszeket találunk. Kísérőmellékleteik alapján a korai avarok gazdag fegyvermellékletes férfisírjai közé tartozik a zsámbéki 1., a móri 21. és 24., a tarnamérai 1., a Szebény II. temető 7. és 9. sírjai és a csókái 45-47. síregyüttes. Ugyanide kell helyeznünk tipológiai meggondolások alapján a martonvásári 6. sírt és néhány közöletlen darabot (pl. Kölked)

60

. Ezek közös jellemzőjét a faragott díszek viszonylag egységes ornamentikájában látjuk. A keskeny csontlemezeken geometrikus, végtelenül tovagyűrűző indákat találunk. Ilyen van a móri, a zsámbéki és a kölkedi darabokon. További egységes jellemvonása a korai avar kor csontos tegezés sírjainak, hogy a halott férfiakat lovukkal együtt temették el. Két ló volt a csókái, egy-egy a móri, szebényi és kölkedi sírokban. A lovak szíjazatát gazdagon díszítették különféle véretekkel, ahol megvan kerektalpú kengyeleket és csikózabiát találunk. Az íj minden sírban keskenykarú, a tegezből előkerült nyilak száma Zsámbékon 4., Martonvásáron 7., Kölkeden a 107. sírban 15., Tarnamérán 5., Mór 21. sírjában 5., a Mór 24. sírban 2., Kölkeden és Csókán a korai avar kor jellegzetes P-füles egyenes, egyélű kardjai is megtalálhatók. Motívumában külön csoportot alkotnak a Szebény II. temető 7. és 9. valmint a csókái 45-47. sírok tegezlemezei. Ezek félpalmettaszerű díszítése már a Tótipuszta-lgar kör tegezei felé mutatnak párhuzamot. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a csontlemezes tegezeknek ez a csoportja a korai avarság fegyverekben gazdag, sokszor nemesfém ékszerekkel (pl. nagygömbös arany- és ezüstfüggők) eltemetett harcos férfirétegének a jellemző, bár eléggé ritkán előkerülő melléklete. A korai avar kor színes mellékletanyagában nem csupán ez a tegezfajta található meg. Példaként mi 176