Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Madaras László: A jászapáti Nagyállás úti avar temető - Újabb adatok az avar kori csontlemezes tegez történetéhez

MADARAS LÁSZLÓ: ELŐZETES JELENTÉS A JÁSZAPÁTI-NAGYÁLLÁS ÚTI AVAR TEMETŐ FELTÁRÁSÁRÓL (Az avar kori csontveretes tegezek társadalomtörténeti jelentősége) 1982 augusztusa óta folytatjuk Jászapáti (Szolnok megye) községben a Nagyállás nevű határrészen egy VII-VIII. századi avar temető leletmentését. Az első sírok homokbánya nyitásakor kerültek elő. Néhány leletet (pár szem gyöngy, fülbevalók, orsógombok, vaskések) a helyi termelőszövetkezet egyik vezetője, Rákosi Sándor juttatott el a szolnoki Damjanich János Múzeumba

1

. A helyszínre történt kiszállásunk első pillanataiban kiderült, hogy az erőgépek egy nagyobb temető 20-40 sírját részlegesen vagy teljesen megbolygatták, elpusztították. A földmunkát azonnal leállítottuk, a leletmentést pedig elkezdtük

2

. 1984 novemberéig 180 sírt tártunk fel a 3000 m

2 átkutatott felületen. A sírok, öt körárokkal körülvett szarmata temetkezést leszámítva, avar koriak, de a lelőhelyen előkerült egy Árpád-kori falu földbemélyített kemencés, szelemenes háza a hozzá tartozó hulladékgödrökkel és árkokkal, illetve egy valószínűleg kerítés funkciót ellátó mély széles árokkal. (1. kép: 1-2) Előzetes jelentésünkben az 1985-ben tovább folytatódó feltárás legfontosabb ásatási megfigyeléseit és leleteit kívánjuk közre adni a temető elemzésének igénye nélkül. Kiemelten kívánunk foglalkozni az idáig előkerült fegyveres sírokkal, s közülük is leginkább azzal az öttel, amelyekben faragott csontlemezekkel díszített tegezeket találunk. A LELŐHELY ÉS KÖRNYEZETE A temető Jászapáti és Jászivány között található, a Jászapátit Hevessel összekötő 31. sz. út Jászivány felé való leágazása, bekötőútja mellett egy hajdan volt tanya helyén. Ma itt a Velemi Endre Termelőszövetkezet majorja áll. A temető területén a tanyahelyet leszámítva ez idáig akác- és nyárfaerdő volt. Ezt a termelőszövetkezet folyamatosan termeli ki, többek között emiatt is esett erre a területre a választás akkor, amikor a község és a gazdaság homokigényének kielégítésére új bányát nyitottak. A lelőhely egy hosszan elnyúló homokháton található. (1. térkép) Ezt a homokhátat vágja át a már korábban említett jásziványi bekötőút. Ennek építésekor 1932-ben sírokat találtak itt, mint azt az út építésén is résztvett munkásom mondta: „az egyik halott mellett még kard is volt". Leletmentést akkor természetesen nem végeztek. Az út túlsó oldalán található a környék legmagasabb pontja, melyen Árpád-kori cserepeket és habarcstöredékeket találtunk. Feltehetően itt állt a középkori település temploma*. Az avar kori települést, minden eddigi erőfeszítésünk ellenére sem sikerült azonosítanunk a terepen. A község területén az általunk feltárt sírokon kívül még egy lelőhely jelzi az avarok megtelepülését. A Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában 140/1907. számon Nagy M. István földjéről vastöredékeket és egy vaszablát tartanak nyilván.

3

. A lelőhely tágabb környezetében, a Jászságban, több avar kori temetőt ismerünk. Griffes-indás sírokat tártak fel Jászkiséren

4

, 251 késő avar sír került elő Jászboldogházán

5

. Selmeczi László Jászárokszálláson az ún. André-féle homokbányában néhány nem túl gazdag VIII. századi sírt talált

6

, s több griffes-indás temetőrészt ismerünk Jászberény határából is

7

. De nem csupán az avar kor második feléből kerültek elő leletek, hanem annak korai szakaszából is. Egy magányosan eltemetett gazdag férfisír leleteit őrizzük a szolnoki Damjanich Múzeumban Jászboldogházáról

8

, és Jászberényből

9

. Ugyanitt tártuk fel Szolnok megye első, VII. század első felére keltezhető avar teleprészletét, egy gödörházat és néhány hulladékgödröt

10

. Szórványleleteket ismerünk Jászjákóhalmáról

11 és Jászalsószentgyörgyről

12

. A felsorolást a két nagy temető Alattyán

13 és Jánoshida

14 teszi teljessé. SÍRGÖDÖR A sírgödrök, mint az avar korban teljesen általános, kissé lekerekített sarkú téglalap formájúak. Két sírnál (20., 34.) a gödrök hosszanti oldalai erősen íveltek, rövidebb oldalaik szintén az átlagosnál jobban lekerekítettek voltak. Mindkét sír teljesen üres bennük sem antropológiai, sem pedig régészeti leletanyagot nem találtunk. Tájolásuk és mélységük megegyezett a temető többi sírja tájolásának és mélységének átlagával. A sírgödrök mélysége változó, néhány gazdag sír kitűnik mélységével (pl. 1. sír: -124., 8. sír: -135., 28. sír:-148., 110. sír: -138-140., 115. sír: -152 cm). Példáinkban a mélységadatok két méter körüli eredeti mélységet sejtetnek, hiszen 50-70 cm vastagságú humusz, illetve feltöltési réteget erőgépekkel elhordtunk a szelvények megásása előtt a területről. A sírgödrök módszeres vizsgálata megerősítette az utóbbi évek temetőásatásainak megfigyeléseit

15

. Gyakorta találtuk meg a gödrök rövidebbik végein az ún. „beásásokat". Huszonhárom eset közül négy alkalommal csak a koponya alatt, négyszer csak az alsó lábszárcsontoknál, a többi esetben a sírgödrök mindkét végén egy-egy 30-50 cm széles, változó mélységű „beásást" bontottunk ki. A 114. sírban a koponyánál lévő lemélyítés mellett a lábcsontoknál két ún. „cölöplyuk" volt. Ezekben a sírokban nem egy esetben a váz koponya- és lábrésze a gödöraljhoz képest megsülylyedt, így egy domború ívet alkotott. 167