Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Szentpéteri József: Kisköre avar kori népességének belső rétegződése

JEGYZETEK 1 Néhány ilyen jellegű alapvető tanulmány csupán a magyarországi népvándorláskor-kutatás köréből: László (1955), Kovrig (1963), Tomka (1971), Bóna (1971-1) 308-313, E. H. Tóth: Preiiminary account of the avar princely find at Kunbábony. Előzetes beszámoló a kunbábonyi avar fejedelmi leletről. Cumania I (1972) 143168., Garam (1976) és (1978-1), I. Erdélyi: Einige Bemerkungen über die Awaren-Geselschaft im Lichte der archáologischen Quellén. Veröffentlichungen des Museums für Völkerkunde zu Leipzig, Heft 33 (1981), Berlin, 227-238., Kürti (1983) 203-206., Bóna (1984). 2 Bóna (1971-1) 313-314., Bóna (1973), Szőke (1980), Sz. Garam É.: VIII—IX. századi telepnyom Tiszafüred határában. Siedlungsspur aus dem 8-9. Jh. in der Gemarkung von Tiszafüred, Communicationes Archeologicae Hungáriáé 1981, 137-147., Madaras L.: Az avar telepkutatás régészeti tanulságai. Falvak, mezővárosok az Alföldön (múlt-jelen-jövő). Interdiszciplináris konferencia, Nagykőrös, 1985. március 29-31. 3 A kérdéskör összefoglalását Id. Bóna (1971-1) 308313. és Kürti (1983) 203-206. Legújabban: Bóna (1984). 4 Magyar nyelven összefoglaló jelleggel: Szádeczky-Kardoss S.: Az avar történelem forrásai I. ArchÉrt 105 (1978) 78-90., II. uott 106 (1979) 94-111., III. uott 106 (1979) 231-243., IV. uott 107 (1980) 86-97., 201-213., V. uott 108 (1981) 81-88., VI. uott 108 (1981) 218-232. és 109 (1982) 136-144., VII. uott 110 (1983) 89-99., VIII. uott 111 (1984)53-70. 5 Gombocz Z.: A pannóniai avarok nyelvéről. Magyar Nyelv 12 (1916) 97-102., László F.: A kagán és családja. Körösi Csorna Archívum 3 (1940) Separatum, Simonyi D.: Tárkány helységeink és az avarság. Magyar Nyelv 64 (1968) 438-445. és összefoglalólag Bóna (1984) 6 Kürti (1983) 204. 7 László (1944) 8 Az avar fejedelmi sírok és néhány rangos, ill. köznépi jellegű temetkezési hely iskolát teremtő elemzése: László (1955) 9 László Gy.: Terra Avarorum. MFMÉ 1971. 2. 65., uő. A temetők jelképvilága. Előmunkálatok a magyarság néprajzához 10 (1982) 13-17. Szerk.: Hoppal M.-Novák L. 10 Bóna (1971-1) 308. és Tomka (1971) 11 A Kárpát-medencei avar korszak időrendjéről: László (1955), Kovrig (1963), Bóna (1971-1) 286-288., Bakay K.: Az avar kor időrendjéről. SMMK 1 (1973) 5-66., E. H. Tóth: Frühawarenzeitlicher Grabfund in Kecskemét, Sallaistrasse. ActaArchHung 32 (1980) 150-151., Bóna (1984). Az „avar korszak második fele" meghatározáson a jelenleg elfogadott „középavar" és „későavar" időszakot értem - úgy, hogy külön kategóriaként nem választom szét őket. 12 Bölcsészdoktori disszertációmban lehetőségem volt három, létszámukat tekintve egymástól nagyságrendileg eltérő, egykor más és más természetföldrajzi környezetben élt avar kori népesség (Kisköre-Halastó, SzentesKaján és 2elovce/Zsély lelőhelyek) módszertanilag egységes szempontrendszerrel való elemzésére: Szentpéteri (1982). Itt is megköszönöm László Gyula és Bóna István dolgozatomról írott bírálatát, melyek egyes elemeit itt is hasznosítottam. 13 Ez a munka az 1983 márciusában megvédett disszertációm első fejezetének átdolgozott változata, Id. fent. 14 A lelőhely Heves megyében, a Tisza jobb partján levő Kisköre határában található. A leletmentés előzményeiről Korek J.: A Tisza-ll. vízlépcső régészeti munkái 196472 között. FolArch 25 (1974) 247-262. 15 Az 1-5. sírt Korek József, a 6-18. sírt Vékony Gábor, a továbbiakat Garam Éva tárta fel: Garam (1979) 7-8. 16 A tárgytípusok időrendi csoportok szerinti bemutatása: Garam (1978-2) Abb. 2. 17 Az ásatás feldolgozójának a lelőhellyel kapcsolatos további fontosabb munkái: Garam (1973), uő. (1976), uő. (1978-1). 18 Sz. Garam Éva Kisköre-monográfiájáról időközben megjelent recenziók: V. Bierbrauer, Bonner Jahrbücher 181 (1981) 702-705., Z. Cilinská, Slovenská Archeológia 28 (1980) 452^56. és Germania 59 (1981) 169-173., K-J. Gilles, Trierer Zeitschrift 43-44 (1980-81) 462-463., R. Heitel, SCIVA 33 (1982) 152-157., J. Justová, Památky Archeologické 71 (1980) 256-258., G. Mildenberger, Jb. f. d. Gesch. Osteuropas NF 28 (1980) 461^62., H. Preidel, Südost-Forschungen 38 (1979) 325-326., D. Rössler, Etnografisch-archáologische Zeitschrift 22 (1981) 361-362., I. Sivec-Rajteric, Arheoloáki Vestnik 35 (1984) 372., Cs. Sós Á., ArchÉrt 110 (1983) 137-139., P. Tomka, ActaArchHung 31 (1981) 394-395. Némely megjegyzésükre a későbbiek során még visszatérek. 19 Az erre vonatkozó legújabb összefoglalás: Kürti (1983) és Bóna (1984) 20 Az avar korszak második felének fontosabb régészeti lelőhelyeit Id. Bóna (1984) 25. térkép (készítették: Bóna István és Szentpéteri József). 21 A lakosság lélekszámára, nem és életkor szerinti megoszlására vonatkozó adatok- a feltárt temetőrészt alapul véve: a sírmező feltártsági fokát az ásató 75-80%-osnak ítélte [Garam (1979) 8.] - egy olyan közepes létszámú népességre vallanak, ahol a férfiak és a nők száma azonosnak mondható, a gyermeksíroknak pedig csak bizonyos hányadát sikerült feltehetően észlelni; a 204 megfigyelt sírban 69 férfi (34%), 73 nő (36%), ill. 62 gyermek (30%) volt, ezekhez járult még 10 üresen hagyott sírgödör: Garam (1979) 52-53. A nemre és életkorra vonatkozó adatokat a sírleírásokból és a leletanyag-összesítő táblázatból vettem. A szerző is utal arra, hogy az antropológiai feldolgozás eredményei az embertani anyag keveredése miatt bizonyos értelemben revízióra szorulnak: Garam (1979) 52. Ha csak a részleges antropológiai közleményben közzétett 12 esetet vizsgáljuk - Lengyel (1973) -, azonos életkorú, 35-45 éves nőként szerepel a 2., 3., 12., 27., 30., 47., 85., 94., 131., 141., 143. és a 159. sírban eltemetett személy. Ezek egyharmadánál (!) a régészeti megfigyelések ellentmondásra hívják föl a figyelmet, így pl. a 3. sírban mért csontvázhossz 45 cm volt; a 27., 94. és a 143. sírban pedig gazdag veretes öv került elő. Lengyel Imre tanulmányának ismertetője is - bár más meggondolások alapján - kétségének adott hangot az előzetesen közölt adatokkal kapcsolatban: Makkay J., ActaArchHung 25 (1973) évf., ArchÉrt 102 (1975) 140. 22 A kiskörei fegyvermeliékletes gyermeksírokról Id. Simon L.: Nagykőrös és környéke avar kori topográfiája. A nagykőrösi avar fejedelmi kard. Nagykőrös, 1983. 6368., főleg 65. o. 23 Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a leletanyag nélküli temetkezések még „tipológiai alapon" sem választhatók el a szegényes mellékletű személyek csoportjától, mivel társadalmi rangjuk gyökeresen nem különbözhetett tőlük: a köznép alsó rétegét alkották. Még hipotézisként sem fogadható el, hogy a „szabad ember - rabszolga" státus elkülönítésének kizárólagos kritériuma lehetne a teljes mellékletnélküliség. (Szabó János Győző írja a Mátra-vidéki avar kori temetők állatcsontleletei kapcsán, hogy „A sírritus hiányjelenségeiből valamely vagy az 160