Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Szentpéteri József: Kisköre avar kori népességének belső rétegződése

2. Veretes övek, veret nélküli derékszíjak Az övvel rendelkező személyek (2. térkép 28 ) egyen­letes létszámmal találhatók a népesség egyes nemze­dékei, Hl. fennállásuk egész ideje alatt. A peremeken több a veret nélküli derékszíjas (kétcsatos) temetke­zés, míg a veretes - és főleg a nemesfém véretekkel díszített - derékövek tulajdonosai a sírmező közepén csoportosulnak. Középről indulva leolvasható a folya­matos utódlás képe és az egyes közösségeken belül az eltérő technikával készített öweretek relatív idő­rendje. A különböző technikájú és ebből (is) eredően más-más mintakinccsel rendelkező övkészletek terü­leti elhelyezkedése arra mutat, hogy egyidejűleg több­féle öwerettípus lehetett használatban. A temetkezési helyek fenti lokalizálása lehetővé te­szi, hogy kisebb közösségeken belül vizsgálhassuk, milyen típusú övkészletet hordtak az egyes nemzedé­kek kortárs tagjai, majd közvetlen leszármazottjaik. Vannak olyan csoportok, ahol a veretes övek azonos technikával készültek, és találunk ebből a szempontból vegyes összetételű közösségeket, melyek elemzésé­vel soron követhető a temetkezés folyamata. Az övve­ret-előállítás alaptípusain belül (1. préselt vagy leme­zes, 2. öntött) több altípust lehet elkülöníteni a nyers­anyag, mintakincs és a forma alapján. A sírmező 21 csoportjából kerültek elő pontosan le­írható veretek. 13 esetben egyöntetű az öweretek elő­állítási technikája, 8 esetben figyelhető meg a régé­szeti tipológia szerint időbeli átmenet. Azonos alaptípusú öweretek 1.1.: préselt lemezes (27., 32., 34. sír) lemezes (24., 21. sír) 1.1. a: préselt lemezes dísz (131. sír) I.3.: préselt lemezes (121. sír) II. 1. a: lemezes (8. sír) II. 2.: lemezes (6., 14., 15.; 5. sír) II. 3.: préselt lemezes (188. sír) III. A. 2.: lemezes (210. sír) III. B. 3. a: öntött (23. sír) IV. 1.: öntött (146. sír) öntött, vésett-poncolt (143. sír) IV. 3.: öntött (73. sír) IV. 4.: öntött, vésett-poncolt (153. sír) V. 2.: lemezes (162. sír) V. 4.: öntött, vésett-poncolt (70. sír) Vegyes alaptípusú öweretek 1.2.: préselt lemezes (36. sír) lemezes (37., 40. sír) öntött (41. sír) II. 1.: lemezes (109. sír) öntött (94. sír) III. A. 1.: lemezes, öntött (108. sír) öntött (111. sír) III. A. 1. a: lemezes (135. sír) lemezes, öntött (136. sír) öntött (137., 139., 142. sír) III. B. 1. b: lemezes, öntött (47. sír) öntött (54., 58. sír) III. B. 2.: lemezes, öntött (134. sír) öntött (53., 138., 72. sír) IV. 2.: lemezes (69. sír) lemezes, öntött (57. sír) öntött (62., 66. sír) V. 1. lemezes, öntött (165. sír) öntött (167. sír) A csoportokon belüli folyamatos temetkezés, a csa­ládi temetkezőhelyek egy részének kezdeti és záró időszakában megfigyelhető azonos jellegű övkészle­tei, ill. a temető különböző helyein elhelyezkedő ve­gyes öweretes közösségek együttesen bizonyítják, hogy ez a népesség megszakítás és újabb (idegen) népcsoportok egyidejű és nagy létszámú csatlakozása nélkül lakta ezt a vidéket. Házassági kapcsolatok ré­vén elköltözőkkel és idejövőkkel egyaránt számolha­tunk, de ez nem törésként, hanem természetes folya­matként játszódhatott le a helyi lakosság életében 29 . Hasonló megállapítás szűrhető le az öweretformák anyagtól és készítési technikától független elemzésé­nél: az alapformákat (kerek és négyszögletes veretek) és a legjellemzőbb mintakincset, az indás és griffes motívumokat vizsgáltam (3. térkép 30 ). Az első generáció családfőinél a növényi, ill. szalag­fonatos ornamentika a jellemző. Középen (27. sír) pré­selt indás nagyszíjvég, a két szárnyon vésett (37. sír), ill. préselt (121. sír) szalagfonatos szíjvégek találhatók. A rangidős vezető kerek, a másik két méltóság négy­zetes öweretekkel rendelkezett. Négyszögletes díszek vannak a peremekre temetett rangos férfiak (32., 41. sír) derékövein is. Kerek díszítményekkel fi­gyelemre méltóan két fiatal derékszíját szerelték föl. Az első (34. sír) előkelő származású lehetett (a vezér környezetéhez tartozott), míg a másik gyermek (188. sír) családi kapcsolatai nem tisztázhatók. Az első temetkezési sávban megjelennek az állatáb­rázolásos derékövek is, de ezek tulajdonosait a cso­portok szélére fektették. A 34. sírban eltemetett fiatal préselt szíjvég-töredékén állatküzdelmi jelenet (!) rész­lete vehető ki 31 , a 41. sír nagyszíjvégén ugyanezt már öntött technikával ábrázolták 32 . A díszítetlen lemezes öveken a négyszögletes forma általánosnak mondható (II. 1., II. 1. a, II. 2.), de az öntött indás veretek egy részénél is megfigyelhető ez az idom (III. A. 1., III. B. 1. b, III. B. 2.). A növényi motívum az öntési technika megjelenése­kor válik szinte kizárólagossá, állatábrázolással együtt csak a csoportok peremén levő férfiaknál látható (136., 138. sír). Nagycsaládfői temetkezésnél csupán szíj­szorítófül-megoldásként, stilizált állatfejrészlet gyanánt találkozhatunk vele (146. sír). A növényi mintakincs li­liomdíszes (167., 66., 72., 143. sír) és vésett-poncolt palmettaszerű változatokban (153., 70., 143. sír) telje­sedik ki. Az öntési technika alkalmazása során egy ideig még őrzik a lemezes övvereteknél megszokott négyzetes formát (amely a geometrikus motívumoknál és az önálló állatábrázolásnál nyújtott megfelelő teret), de et­143

Next

/
Thumbnails
Contents