Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Poroszlai Ildikó: óskori lelőhelyek a Jászság nyugati felén

16. (29) Hűtőgépgyár: az előző lelőhely közelében, a gyári bejáró úttól 200 m-re néhány ugyancsak későbronzkori (urnamezős korszak) edénytöredék volt, zömmel durva vastagfalú edények perem- és oldaltöredékei, valamint egy fekete színű, vékonyabb, kanellúrozott oldaltöredék. (V. t. 10-12.) (DJM. 68.126. 1-4.) 17. Hűtőgépgyár. Kalicz és Makkay neolitikus (szakáiháti) cserepeket közölnek a lelőhelyről.

28 18. Hűtőgépgyár: a gyárnak a nagykátai útból kiágazó szakaszának építésekor rézkori (badeni) cserepek kerültek elő.

29 19. (31) Zagyva-part: a 16. (29) lelőhellyel szemben, a Zagyva város felőli oldalán díszítetlen, szemcsés anyagú szürkésbarna jellegtelen (késő)bronzkori oldaltöredékek kerültek elő. (DJM. 68.128.1, 2,4.) 20. Zagyva-part 46. sz.: Benke József telkén 1954ben Csalog József bronzkori urnasírt (hatvani kultúra) tárt fel.

30 21. (32) Cserohalom: Kalicz és Makkay későkottafejes, korazselizi és szakáiháti cserepeket említ a lelőhelyről.

31 Kaposvári Gyula egy neolit, egy badeni, 70 későbronzkori (pilinyi) és 52 kelta sírt tárt fel.

32 Stanczik Ilona néhány durva, vörösre égett őskori cserépdarabot gyűjtött a jászfelsőszentgyörgyi és nagykátai műút között, a régi kelta lelőhelyen az elhordott halom helyén. (DJM. 68.129.1-3.) 22 (33) Cserőhalomtól DNy-ra: a jászfelsőszentgyörgyi úttól 30 m-re, a cserői homokbányától mintegy 250 m-re durva, barnásvöröses színű díszítetlen őskori oldaltöredékek, és egy 30 cm átmérőjű örlőkő. (DJM. 68.130.1-3.) 23. (34) Gyári bejáró: a Zagyva-parton, a bejáró út oldalán, közvetlen az út mellett későbronzkori (urnamezős korszak) cserepek, vékonyfalú szürkésfekete oldaltöredékek, egyenes és kihajló peremek, durva, ujjbenyomásos díszű oldatöredék. (DJM. 68.131. 1-6.) 24. (35) Zagyvapart: az előző lelőhelytől 50 m-re az út melletti terephullámzáson későbronzkori cserepek (urnamezős korszak). (VI. t. 1.) (DJM. 68.132. 1-7.) 25. (36) Gyári bejáró út mellett: a Hűtőgépgyár Zagyva-híd felőli sarkával szemben egy kb. 12x8 m-es kiterjedésű, határozatlan alakú szürke folt látszott őskori cserepekkel. A töredékek grafitos has- és oldaltöredékek voltak, későbronzkori - RBD-HA, Caka, urnamezős típusok.

33 (DJM. 68.133. 1-6.) 26. (40) Szent Imre halom: a halom északnyugati oldalán a meggyespelei vasúti megálló felől, a szántóföldön igen nagy területen feküdtek a cserepek. A sok középkori cserép között egy darab vörösre égett vastagfalú újkőkori oldaltöredék volt. (DJM. 68.137. 1.) A szolnoki múzeum leltárkönyvében szerepel 81. sz. alatt a lelőhely, egy bronz kelta lábperec töredékes darabja és egy középen átfúrt kőbalta került be a múzeumba. (1., 2. kép.) (DJM. 68.171. 1-2.) A lábperecnek féltojásalakú szeme maradt meg, egyik oldalán átlyukasztott ép kapcsolófül, másik oldalon a pántszerű kapcsolórész sérült. Alsó része kitört. A terepbejárási naplóban ez a lelőhelyszám nem szerepel. A leleteket a Szent Imre halom oldalában nyitott homokbányából gyűjtötte Kaposvári Gyula. 27. Alsómuszaj, Kiss-Német féle tanya: Hild Viktor 1899. augusztus 7-én a hatvani kultúra tereprészletét tárta fel.

34 A terepbejárás alkalmával ez a terület és környéke kukoricával volt bevetve, leletek, vagy a lelőhely felszíni nyomai nem jelentkeztek. 28. Simonyi Istvánné 18 916 hrsz. földje: a 30-as években Pusztakerekudvar felől a jászberényi vasútállomástól ny-ra (kb. 2 km-re), a Zagyva medrétől é-ra (180 m-re) átvágták a homokdombvonulat legdélibb ágát. Ekkor tűzhelyek kerültek elő, ezért Komáromy J. 12 m

2 felületen próbaásatást végzett. A leleteket a neolitikumba sorolta.

35 29. Borsóhalom: Kiss László tanyája mellett a Nyavalka partján rézkori (bodrogkeresztúri) temető, a Nyavalka túlsó partján telep. 1952-53-ban Csalog J. ásott itt, 25 zsugorított csontvázas sírt tárt fel.

36 30. Mészhomok téglagyár: a Zagyva déli partján volt a régi mészhomok téglagyár. Egy badeni kultúrába tartozó telep volt itt, anyaga a Jászsági Hitelintézet és Takarékpénztár ajándékaként került be a Jász Múzeumba 1903 és 1913 között. Klasszikus badeni darabok.

37 31. Belsőszőlő: Vass József telkéről egy bronzkori urna és egy bögre szerepel a Jász Múzeum leltárkönyvében (Itsz. 55.147. 1-2.) (Hatvani kultúra). 32. Belsőszőlő, Magyar-Belga RT: a nagykátai út mellett fekvő RT területéről Benke József szolgáltatott be több leletet a Jász Múzeumnak. Elmondása szerint ezek sírból származtak.

38 (Bronzkor.) 33. Tápiószelei út: egy szkíta leletegyüttes került be innen a jászberényi múzeumba, mely sajnos azóta elveszett. Stanczik Ilona annak idején lerajzolta a tárgyakat, innen tudjuk, hogy egy vasnyelű bronz tükör, két bronz phalera, egy csőtalpas tál, egy felhúzott fülű bögre és egy behúzott peremű tál alkotta a leletegyüttest. 34. Hajtai halom: szétdúlt kelta sírok. A temető feltárása teljesen még nem történt meg, tíz újabban feltárt sírról van tudomásunk.

39 35. Öregerdő: szórványleletként egy vörös zománcberakásos kelta öv került elő innen. Hossza 145,6 cm, húsz tagból, huszonkét karikából áll, rajta két hattyúfejes stilizált övkapocs és egy csüngő.

40 36. Pele, Sereg László tanyája: szkíta kori kerámia került be innen a Jász Múzeumba. (Itsz. 54.13. 1.) 37. Kerekudvar-Zagyva-part 38. Fehértó Mindkét lelőhely irodalomból ismert, újkőkoriak.

41 A lelőhelyeket nem sikerült azonosítani. *** A jászberényi múzeum leltárkönyvében adományként szerepel két darab merice, egy szűrőedényke és egy tál töredéke.

42 (Badeni kultúra.) Az alábbi lelőhelyek ma nem Jászberényhez tartoznak: Jászberény-Csikos-dűlő, Pesti Istvánné tanyája: (ma Jászboldog háza): 1899-ben Hild egy ellentett élű rézcsákányt talált itt.

43 Jászberény-Dalmadiak keresztje (Csikós Kutyina), Tetemház halom (ma Jászboldogháza): 1899. szep15