Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)
Szentpéteri József: Kisköre avar kori népességének belső rétegződése
SZENTPÉTERI JÓZSEF: KISKÖRE AVAR KORI NÉPESSÉGÉNEK BELSŐ RÉTEGZŐDÉSE A régészeti, történeti problémák egyre inkább elterjedő szociológiai szemléletű megközelítése 1 lehetővé teszi az egykori társadalmak alapstruktúrájának, osztály- és rétegtagozódásának vizsgálatát. Ezáltal kifejezésre juthatnak olyan jelenségek, mint a lakosság teleptípusok szerinti megoszlása és demográfiai, esetleg etnikai összetétele. Az avar korszak településképét napjainkig leginkább csak a temetők térképre vetítéséből ismertük, de az egyre szaporodó telepásatások nyomán lassan megváltozik ez a helyzet 2 . A korabeli társadalom szerkezetének megismerése terén azonban az írásos források mellett még sokáig a temetkezések régészeti leletanyagának vizsgálatára kell szorítkoznunk. A Kárpát-medencei avar társadalom régészeti eszközökkel való megelevenítésének kísérlete már komoly hagyományokkal rendelkezik a magyarországi népvándorlás-kutatásban 3 . Mivel az avarságra vonatkozó írott források 4 csak a legfelső vezetésre vonatkozó személy- és méltóság neveket őrizték meg 5 , így közelebbről nem ismeretes előttünk társadalmuk egyes rétegeinek, méltóságainak, ill. tisztségeinek megnevezése. Az avarság tárgyi hagyatékának vizsgálata mégis módot nyújt arra, hogy pontos társadalomtörténeti terminológia használata nélkül is egymástól jól elkülönülő szociális csoportokat állapítsunk meg az egykori népességen belül. Az önmagukban statikus síregyüttesek pontosan rekonstruált belső időrendje segítségével jellemezhető az adott közösség mozgása, átrétegződése, mobilitása 6 . Az avar kori népességrétegződés meghatározására a László Gyula által kidolgozott temetőelemzési módszer 7 továbbfejlesztett változata bizonyult a legcélravezetőbbnek, melynek segítségével a magányos síroktól kezdve a nagy közösségi sírmezők régészeti emlékanyagáig 8 minden temetkezési jelenséget az egykori élet vetületeként értékelhetünk 9 . A gyászszertartással kapcsolatos szokások és az elhunyt sírjába tett mellékletek térképre vetítésének gondolata, a jelenségek analízise és szintézise korlátlanul fejleszthető eszközt adott a tudományág számára 10 . Jelen tanulmány célja az avar korszak második felébe 11 tartozó kiskörei közösség belső rétegződésének körvonalazása, mely természetesen nem képviselheti az avar kori népesség összességét, de kiindulópontul szolgálhat a további kutatásokhoz 12 . A kisköre-halastói avarság lélekszámának és tárgyi hagyatékának értelmezése kapcsán elsősorban a temető használatának belső időrendjével és a helyi népesség társadalmi tagozódásával kívánok foglalkozni 13 . * * * A kisköre-halastói avar temető feltárására 1964 őszén került sor a Tisza-ll. vízlépcső építését megelőző leletmentés során 14 . A mostoha munkakörülmények ellenére a pontos ásatási megfigyeléseknek és a leletanyag gondos közlésének köszönhetően értékes kötettel gazdagodott kutatásunk Sz. Garam Éva monográfiájával, amely 1979-ben jelent meg a Fontes Archaelogici Hungáriáé sorozat részeként 15 . A szerző munkájában részletesen foglalkozik a temetkezési szokásokkal (a sírgödrök méretei, az üres sírok kérdése, a halottak sírba helyezésének módja, a kettős temetkezések, a koponyabolygatás, az étel- és italmellékletek és a halotti tor maradványai, a bolygatott sírok, a tájolás), majd a régészeti leletanyag sokoldalú elemzését végzi el. Értékeli a feltárás során előkerült sírok mennyiségét, az ide temetkezett lakosság számát, nemenkénti és korosztály szerinti megoszlását. Vizsgálatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a régészeti leletanyag kettő részre bontható: egy korábbi és egy későbbi csoportra, így az itteni népesség „középavar" és „későavar" népcsoportból állt 16 . A sírmező ÉK-DNy-i tengelye által kettéosztott szárnyai között - a sírok tájolásbeli azonossága ellenére alapvető különbségeket állapított meg. A jobbszárnyon középavar népesség, a balszárnyon későavar közösség temetkezett: különbözött életformájuk, temetkezési szokásaik; ránk maradt régészeti emlékeik eltértek egymástól a tárgyak anyagában, technikai kivitelben, formában és mintakincsben. Másfajta viseletet hordtak, és ami számunkra most legfontosabb - különbözött társadalmi tagozódásuk. A szerző kéziratának nyomdába adása óta immár másfél évtized eltelt 17 . Ezen időszak ásatásai és összegző jellegű feldolgozásai nyomán olyan problémák kerültek napirendre, melyek más megvilágításba helyeztek néhány, itt is érintett témakört - az adott avarkori leletanyag értelmezésének másfajta lehetőségei is felmerültek 18 . A TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS RÉGÉSZETI VETÜLETE Kisköre avar kori népességének szerkezetét az egyének és az elkülönülő kisebb közösségek szociális helyzete, azaz az utókor számára ezt bizonyos fokig tükröző régészeti leletegyüttesek, temetkezési szokások és jelenségek szerint próbálom vázolni. A korabeli társadalom történeti forrásokból ismert felépítése 19 , eddig ismert tárgyi hagyatéka és a helybeli lakosság régészeti emlékeinek összevetése alapján az egész 139
