Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Bálint Csanád: Régészeti jegyzetek a VI—VII. századi avarok keleti kapcsolatairól

1956-ban kifejtett nézetét Id. Artamonov (1962) 248, a probléma új megfogalmazása; Sohubokov-Jurenko 127. 153 I. I. Ljapuékin: Nekotorye voprosy iz predistorii vostoc­nyh slavjan. KSIA 100 (1965) 180-182. 154 Rusanova (1976) 12-55; az elterjedését Id. ibidem 14. 155 Werner (1971) 249-250; J. Werner: К proishozdeniju i rasprostraneniju antov i sklavenov. SovArh 1972. 4. 102-113; Rusanova (1976) 58. Hg. 25. Magát a kultúrát V. V. Sedov szlávnak tartja, ugyanakkor mintaszerűen ­régészeti, toponimiai és anthropológiai adatok bevoná­sával - e vidék őslakóinak balti eredetét mutatta ki. A vi­tát Id. G. V. Solov'eva: О roli baltskogo substrata v istorii slavjanskih piemen Verhnego Podneprov'ja. SovArh 1971. 3. 124-133; Sedov (1972) 116-130; idem: Es6ce raz о vklade baltov v kul'turu vostoőnyh slavjan. SovArh 1973.3.73-82. 156 Ugyanezzel a módszerrel a Balkánon kutrigurok, avarok, onogurok emlékei is „kimutathatók" lennének, hiszen egyrészt forrásokból tudunk e népek ottani hadjáratairól, másrészt bizonyos leletek rokonságot mutatnak a Kár­pát-medencei hagyatékkal. Az így született kutrigur hipo­tézist Id. V. Popovic: La descente des Koutrigours, des Slaves et des Avars vers la mer Égée: le témoignage de l'archéologie. Comptes Rendus de l'Académie des Inscriptions (Paris) 6 (1978) 596-648. Az állítólagos ava­rokról folyt vita: G. R. Davidson: The Avar Invasion of Corinth. Hesperia 6 (1937) 233; Т. Horváth: Supplemen­tary Note (ibidem) 239. Az onogurokkal kapcsolatos ötle­tet Id. G. D. Weinberger: A Wandering Soldier's Grave in Corinth. Hesperia 43 (1974) 513. 3. j. - Ilyen módsze­rekkel igen veszélyes dolgozni. 157 J. Kudláéek: К otázke gótskej rise a pobytu gótov v strednem Podnestri. Studijné Zvesti AUSAV 14 (1964) 25-26; Á. Cs. Sós: Das frühawarenzeitliche Gräberfeld von Oroszlán. Fol Arch 10 (1958) 120-124; idem: (1961) 50. 158 Bona I.: Opponensi vélemény Cs. dr. Sós Á.: A Dunántúl IX. századi szláv népessége с kandidátusi disszertáció­járól. Diss. Arch. 7 (1965) 57. 159 A felhasznált fontosabb irodalom: ujjas fibulák: Werner (1950): (1960) 117, 119; újabb leletek: A. Pétre: Contri­butia atelierelor romano-bizantine la geneza unor tipuri de fibule „digitate" din veacurile VI—VII. e. n. SCIV 17 (1966) 255-276.; Sós (1961); S. Nagy: Le cimetiére de Vrbas de l'époque avaré et ses rapports avec le trésor de Nagyszentmiklós et la tasse en argent d'Ada. Confe­rence 113; M. Comsa: Unele consideratii cu privere la originea §i apartenente etnicá a complexelor cu fibule „digitale" de tip Gímba§-Cosoveni. Apulum 11 (1973) 269. Fig. 5; Sedov (1979) 152. Fig. 24. Csillagdíszes fül­bevalók: Ajbabin 63. Fig. 1; M. Comsa: Quelques don­nées concernant les rapports des territories nord-danubi­ens avec Byzance aux Vle-VIIH siécles. Revue des Etu­des Sud-Est Européens 9 (1971) 377-390; kiegészítve saját anyaggyűjtésemmel. 160 E. N. Simonova: Pal'cataja fibula Vengerskogo Nacio­nal'nogo Muzeja. MIA 178 (1970) 78-79. - Megjegyzen­dő, hogy É. Sturms éppen a területi elterjedésük alapján nem tartotta őket szláv eredetűeknek, Id. Werner (1960) 114, hasonlóképpen H. Kühn: Das Problem der masur­germaninischen Fibeln in Ostpreussen. in: La Baume­Festschrift. Bonn 1956, 83. A szláv meghatározás általá­nos érvényét kétségbe vonja és a hangsúlyt Bizánc sze­repére teszi St. Mihailov: Die Bügelfibel in Bulgarien und ihre historische Interpretation. Schriften zur Ur- und Frühgeschichte 30 (1977) 326. 161 Nem érdektelen megjegyezni - Id. 158. j. -, hogy a töb­biek által keleti szláv eredetűnek tartott poncolt szélű csüngőket és a jelen cikkben tárgyalt leletcsoportok fő jellemzőit a Közép-Dnyeper vidéki erdőssztyeppe VÍ­VNI, sz.-i, nomád jellegű tárgytípusait szemléltető táblá­zaton leljük fel (Prihodnjuk 113. Fig. 3.) - E díszek leg­újabb összefoglalása azt mutatja, hogy divatjuk jóval túl­nyúlt a (keleti) szlávok lakterületein, v. ö. M. Cornea: Be­merkungen über die Beziehungen zwischen den Awaren und Slawen im 6-7. Jahrhundert, in: Interaktionen der mitteleuropäischen Slawen und anderen Ethnika im 6­10. Jahrhundert, hrsg. von B. Chropovsky. Nitra 1984, 63-74. 161a I. Kovrig: Das awarenzeitliche Gräberfeld von Alattyán. Arch. Hung. 40 (1963) 111-112; Cilinská 72; Ajbabin 70-72; Kiss 22; G. F. Korzuhina (v. ö. Ajbabin 62.) 162 D. I. Pallas; az ezt vitató Werner (1960) 114-115 nyo­mán. 163 Werner (1971) 244. 164 összefoglalásuk: Werner (1953). - Készítésükben ­óvatos formában - valamiféle bizánci hatást feltételez Prihodnjuk 117. A martinovkai figurák általa összegyűj­tött, s J. Werner op. cit.-ban a későbbi megjelenésük mi­att nem említett - analógiái közül tényleges párhuzam­nak csak a Pregradnaja stanica-i [Т. M. Minaeva: Na­hodka bliz stanicy Pregradnoj na r. Urupe. KSIIMK 68 (1957) 134. Fig. 52. 1-2.] és a Mytkovka szigeti [P. I. Havijuk: Ranneslavjanskie poselenija Semenki i Sam­őincy v srednem tecenii Juznogo Buga. MIA 108 (1963) 321. Fig. 2.] tekinthető. E figurák közép-európai elterje­dését és további kelet-európai leleteket figyelve, szintén Prihodnjuk nézete mellett és a keleti szláv meghatározá­suk ellen szóló érveket találhatunk. A VI—VII. sz.-i Közép­Dnyeper-vidéki Martinovka-i leletet még éppen lehetne keleti szláv emléknek tartani, de az ugyanebből az időből származó és hasonló típusú Kaukázus-vidéki Pregrad­naja stanica-it aligha és még kevésbé a Maros-vidéki fönlaki avar leletet. Sokatmondó az is, hogy jól kutatott temetőkben más, kétségtelenül bizánci eredetű éksze­rekkel - egy ízben maszkos fibulával is! - fordulnak elő, Id. pl. S Anamali: La nécropole de Kruje et la civilisation de Haut Moyen age en Albanie du Nord. Studia Albanica 1 (1964) Taf. VI, 4; L. Barkóczi: A 6 th Century Cemetery from Keszthely-Fenékpuszta. Acta arch. Hung. 20 (1968) Taf. LXIX. 2. Hasonló figurák ismeretesek a dal­máciai Knin-ből és más szórványleletekből Id. J. Koro­áec: Ostava broncanih matrica za otiskivanje u Biskupiji kod Knina. Starohrvatska prosvjeta III. 6 (1958) Taf. i. 3, 5, II. 2; Zd. Vinski: О nalazima 6. i 7. stoljeca u Jugosla­viji s posebnim obzirom na arheolosku ostavátinu iz vre­mena prvog avarskog kaganata. Opuscula Archaeolo­gica 3 (1958) 63; D. Dimitrievic-J. Kovaöevié-Zd. Vinski: Seoba naroda. Zemun 1962, 86. Az utóbbiak eredetét a kutatás a pontuszi állatstílusban, ill. a későró­mai-bizánci kultúrkörben keresi, Id. J. Werner: Die Fi­beln der Sammlung Diergardt. Berlin 1961, 53-55; D. Di­mitrievic et al. id. munkája; Barkóczi id. munkája 293. 165 Rusanova (1976) 85-112; idem (1978) 114-118; Pri­hodnjuk 109 Fig. 1. - A pen'kovkai kerámia több vonás­ban közel áll a VI— VIII. sz.-i avarokéhoz, Id. Rusanova (1976) 93,101. (E probléma - az avar leletanyagból kiin­dulva - kidolgozásra vár!). Valószínűleg ezzel magya­rázható, hogy V. D. Baran hasznos összefoglalása a pen'kovkai kultúra elterjedését - valamennyi korábbi né­zettől eltérően - jóval nagyobb területen rajzolja meg, határa Ny-on a Dunánál lett volna, Id. Baran 18. A pen'kovkai kultúrát az Al-Duna-Szeret-Prut vidékén el­terjedt Suceava-Sipot kultúrával kapcsolja össze Kurna­towska Fig. 1. E nézet a jelen témánk szempontjából azért különösen jelentős, mert a kazárok elől menekülő Asparuh első szállása, a Nicéphoros pátriárka által emlí­113

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents