Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1982-83)

B. Szatmári Sarolta: Avar temető- és telepásatás Tatabánya-Alsógalla mellett

22 Fettich N.: Sárkányábrázolások a magyarországi népvándorláskori emlékanyagban. Arch. Ért. 40. (1923-6.) 156-172. Ukrajnától Bajorországig követhetők párhuzamai a VI-VII. században. A párhuzamok között sok Baranya megyei szerepel. Pécs köztemető, 54. sír, Gyód 37, 67, 34. sír. Az ürbőpusztai sir lelete szerepel csak női sírból. 29. sír. Bóna: i. m. (1957.) 162 Darabunk egy egyszerűbb változat. 23 Bóna L: A Szegvár - sápoldali lovassír. Adatok a korai avar temetkezési szokásokhoz. Arch. Ért. 106/1. (1979.) 27. o. 24 Az edényekkel későbbiekben külön szeretnénk foglalkozni, ezért nem tárgyaljuk részletesen. 25 Bóna I.: i. m. (1957.) 162 26 Kralovánszky A.: Adatok a Kárpát medencei X-XI. századi félholdalakú csüngők kérdéséhez. Arch. Ért. 86 (1959.) 76-82 27 Kovrig [.: Das awarenzeitliche Gráberfeld von Alattyán. Arch. Hung. XL. Bp. (1963.) 123 28 H. Tóth E.: Frühawarenzeitliche Grabfund in Kecskemét Sallaistrasse. Acta. Arch. H. 32. (1980.) 139. o. 23. rajz, és 27. rajz. 4, 5, 6. 29 Bóna I.: A Szegvár - sápoldali lovassír. Adatok a korai avar temetkezési szokásokhoz. Arch. Ért. 106 (1979.) 1/29 A tegezt temetőnkben is a jobb csípő mellé tették. A pár szem gyöngy férfisírban szintén előfordul. 30 Kovrig I.: i. ni. (1963.) 203-205. Bóna I.: Fejér megye története. Székesfehérvár, 1971. 244-247. Garam É.: Adatok a középavarkor és az avar fejedelmi sírok régészeti és történeti kérdéseihez. F. A. 27. Garam É.: Das awarenzeitliche Gráberfeld von Kisköre. Fontes Arch. Hung. Bp. 1979. 31 Alattyán 81. - sír. Kovrig 1.: i. m. XXXVIII. t. 233 sír. SXIX. t. Jánoshida. 180 sír. Erdélyi i. m. XXXIV. t. 1. 32 Kovrig i. m. VIII. t. 85. 7, 8. 33 Alattyán 42 sír. Kovrig i. m. LXII. t. 57 sír. Kovrig i. m. LXIII. t. Alsógellér 20. sír Tocik A.: Slawisch (Holiare) awarisches Gráberfeld in Holiare. Arch. Slovaca. Catalog I. Br. 1968. XXXVI. t 232. sír. LI. t. 10-11. Párkány (Sturovó) 20. sír. Tocik A.: Slawisch awarisch Gráberfeld in Sturovo. Arch. Slovaca. Catalogi II. Br. 1968. XXIX. t. 12-13. 34 Garam. i. m. 30 t. II. Kőberakásos veret a 37. sírból. Lippert A.: Tocik A.: i. m. (Sturoro) XLI. t. 3-4. 35 Fettich H.: A dunapentelei leletek kultúrtörténeti jelentősége. Arch. Hung. XVIII. t. 28 kép. 2. Garam; i. m. 9. t. 32/13. A 32. sír vereté hasonló a miénkhez. 36 Kovrig; i. m. 173-176. Az alattyáni 285. sírban egy pár fülbevaló, 3 vascsat, és egy vaskés volt még. XXII. t. A 477. sírban egy vaskés, egy fülbevaló-karika, és két vascsat volt. XXXII. t. 37 Erdélyi I.: A jánoshidai avar temető. Régészeti Füzetek. Ser. II—1. 1958. XVI. t. 3,5. A jánoshidai kettőssíp is ötlukú, de hengeres átmetszetű. 38 Ivanicek F.: Istrazivanje nekropole ranog. stednjeg vijeka u Bijelom Brdu. Zagreb. 1949. XLIII. 63. Törött, 3 lukja látszik csak. Közölve még Seoba naroda Zemun 1962. XIII. t. 1. Kovrig idézi még a Histriai leletet (Mat. si Cercetari Arch. 4.(1957). 19. 6. rajz. Fettich N.: Id. következő jegyzet, említ egy Ószőny-Kállay gyűjteményben levő leletet - sajnos közelebbi lelőkörülményei ismeretlenek. 39 Fettich N.: Etnográfia 69 (1956). 367-371. Kollautz A.: Der Schamanizmus der awaren Beitráge zur Religion der Awaren. Paleologia 4. (Osaka, 1955). 285-295. 40 Kovrig. i. m. 175-176. Véleménye szerint azt, hogy a hangszer az avarokhoz köthető-e, vagy bevándorolt népelemekhez kapcsolódik, csak még több lelet segítségével dönthető el véglegesen. 41 A környéken sok a római lelőhely. A telepen is sok tégla és őrlőkő másodlagos felhasználása volt megfigyelhető. 42 Pl. Jánoshida, 238. sír. 6 veret. (3 csüngővel). Erdélyi i. m. XL. t. Alsógellér 648. sír. 5 veret, csüngő nélkül. Tocik. i. m. (Holiare). LXXX. 2-6. 248. sír - 12 veret, 5 csüngő. LIII. t. 1-11. Pilismarót-Basaharc Gyód. 74. sír. Kiss A.: Avar Cemeteries in Ceunty Baranya. Bp. 1977. X. t. (7 db griffes veret). Kékesd 4. sír. Kiss A. i. m. XII. t. 85. sír. (6 veret, 5 csüngős) XIV. t. 4 veret, 3 csüngő. 43 Kiss A.: i. m. XVII. t. 125/3. XX. t. 176/3. 44 Kiss A.: i. m. LVII. t. 9/2. 6. LVIII. t. 69/3,7. 45 Fettich: i. m. (Pilismarót) 34. sír. spirálvégű fülbevaló. 165. sír S végű fülbevaló. Erdélyi István a Pilismarót Basaharci temető használatánál foglalkozik a két fülbevaló típussal, melynek példányait pl. a 27. sírban, és a 231. sírban is megtaláltuk. Ezek nem a temető szélén, hanem a VIII. sz-i sírokat mintegy körülvéve kerültek elő a középavar és a VIII. sz-i sírok között. Erdélyi felsorolja ezek előfordulását megemlítve, hogy Dévényújfalunál és Dőlni Vestonicénél a középső részein fordul elő a temetőnek. Felveti, hogy az S végű karikák használatának kezdetét pontosan meg kellene határozni, de ezek alapján is biztosra veszi a Pilismaród temető IX. sz-i használatát. Erdélyi I.: Neue Beobachtungen über das Matériái des spátawarenzeitlichen Gráberfeldes in Pilismarót-Basaharc. Studijné Zvesti 16. Nitra 1968. 98-102. és 2. rajz. 46 Bóna I.: i. m. (VII. századi avar települések). 14 ház, 43. ház. 47 Kiss Attila a kölkedi házakról beszámolva megemlíti, hogy a kis házak esetében nem talált cölöplukakat. Kiss A.: Das Gráberfeld und die Siedlung der awarenzeitlichen Germanischen Bevölkerung von Kölked. F. A. XXX. 1979. 188 Ilyen cölöpluk nélküli alapokat ásott Pusztai Rezső a dornózseli-i telepén. 48 Bóna. 46. j. i. m. házai. 49 Többek között a környei temetőben került elő számos példány: Salamon, A. i. m. 50 Ld. a temetőnél idézett irodalmat, főként Garam Éva idézett helyeit. 51 Kovalovszky J.: Előzetes jelentés a dobozi árpádkori faluásatásról (1962-74.). Arch. Ért. 102 (1975.) 209. A 10. jegyzetben megjegyzi, hogy korábban tárolóedényeknek tartották, a Gergelyugornyai, tápéi, darabokat. 52 Szilády Zoltán: Erdély régi tűzhelyei. Népr. Ért. 1909. 7-9. Bujdosó, cserepulya a nevük, a pásztorok kenyeret sütöttek alatta. A Balkánon a szabadtűzhelyek állandó felszereléséhez tartoztak. Magyar Adorján: Dél-dalmáciai konyhák. Népr. Ért. 14/1913. 143-145. 53 Kovalovszky J.: Ásatások a szarvas-környéki árpádkori falvak helyén. Arch. Ért. 87/1960. 37. 54 Kovalovszky. 51. j. i. m. 210-211. 55 Szőke B. Miklós: A Kárpát-medence a honfoglalás előestéjén. Valóság. 1979./12. 56 Szőke B. Miklós: Zur awarenzeitlichen Siedlungsgeschichte des Körös-Gebietes. Acta Arch. 32. 1980. 188-195. 57 Uo. 12. rajz. 1-5. Egy csaknem ép tálat a 2. ház tűzhelyében találtunk e típusból. 58 Bóna. i. m. Foglalkozik a kézzelformált kerámia eredetével. 59 Rosner Gy.: Avar kerámiaközpont Szekszárd környékén. Béri Balogh Ádám Múz. Évk. 1977-1978. 60 Áz előkerült csontanyagnak mintegy a fele szarvasmarha, egy negyede sertés, 1 lócsont, két vaddisznó és egy mezei nyúl, kevés házityúk csont került elő konyhahulladékként. 61 Gömöri János kutatásai alapján Győr-Sopron megyéből sok adatot ismerünk az avarkori vasolvasztásra. Gömöri is idézi a megyénkben levő Tarján környékét, mint vaslelőhelyet, ehhez járul telepünk is. A két lelőhely közel van egymáshoz. Gömöri J., jelentés a nyugat-magyarországi vasvidék Győr-Sopron megyei lelőhelyeinek kutatásáról. I. Avarkori vasolvasztó kemencék. Arrabona. 19-20 (1977-78) 109-157, 104 j. 62 Kiss Attila reálisabbnak tartja a 15 éves használatot, i. m. (Kölked.) 189, akkor duplázódik a szám. i 79