Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1982-83)

B. Szatmári Sarolta: Avar temető- és telepásatás Tatabánya-Alsógalla mellett

6. kép: A 140. sír vereteinek egy része 7. kép: A 126. sír edénye 8. kép: A 75. sír arany fülbevalója és a 291. sír fülbevaló-párja 70 9. kép: A 38. sír ezüst fülbevalója és a 183. sír fülbevalói esetünkben kettővel szerepel. Kiegészíti két sima fülbevalókarika, vaskés és nyílhegy, és fejnél, lábnál két téglaszínű korongolt edény (palack és talpas tál). Az edények erősen kopott peremmel kerültek sírba, korai antik tradíciójú gyártmányoknak tartjuk őket.

24 A 133. sír is fiatal gyerek sírja. Egy bronz karika, egy szem gyöngy és egy ólom lunula került elő benne, amely egy bronz veretdarabkával és egy kumisztömlő csontszopókájával egészül ki. Bóna a szlávokhoz kapcsolja és korábbinak véli a kerek ólombullákat, későbbinek a bronz félholdalakú csüngőket.25 Kralovánszky Alán szerint nem etnikumjelző, az V-XII. századig a földműves népek jellemzőjeként ismert a Kárpát medencében.6 Darabunk mellett kimondottan avar jellegzetesség a kumisztömlő szopókája. Kovrig Ilona a 194-es alattyáni sírban előforduló darabbal kapcsolatban

2

? megemlíti azt, hogy az ólomnak a halottkultuszban lehetett fontos szerepe. Temetőnk számos ólomtárgyával a teljes feltárás után külön is érdemes foglalkozni. A korai sírcsoport férfisírjainak öveit díszítő bronzveretek a bolygatások miatt nagyon rossz állapotban és hiányosan kerültek elő. Egyik szép garnitúra préselt veretei kerültek elő a 140. sírból a jánoshidai-nagyharsányi véretekhez kapcsolódó bronz tarsolyzárral együtt.

28 Fegyvert az egész temetőben keveset találtunk. A korai, testre vagy koporsóra helyezett, íjjal való temetés szokását

29