Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1982-83)
Nagy Dezső: Néprajzi és nyelvi adatok a Jászkun Kerület körözőleveleiben (1852-1855)
7. kép: Újszászi cigányasszony. Valerio, Párizs, 1855. csak azzal a különbséggel, hogy már fekete vagy más színű fejkendő, mente, vagy dolmány felöltetlenül. A leányok némely helyen hajukat elől a felsimításnál fekete bársonyszalaggal kötik le, némelyek anélkül, s csak felfűsülik és hátul leeresztett s különféle színű szalagokkal befont hajat a végén nagy szalagos bokrot hagyva viselnek; a többi öltözékük olyan, mint a menyecskéké." Népruházat a Jász-kunoknál ,,A férfiak fő ruházati cikke: a bunda (suba) .. .Abban jelennek meg ünnepnapokon a templomban, úgy a téli hideg, mint a tavaszi apró csípős szelek, mint a nyári hőség; s rögtön változó éjjeli hidegek, őszi esők, ködök ellen egyaránt jótékony hatású... De a súlyos és meleg öltönynek káros hatása is van: előmozdítja a csúzos, köszvényes bántalmakat, merthogy alatta nem is hordoz a nép magán vászonszerű ruházatnál egyebet. Némi kivételt tesz ebben a kis- és nagykun nép; mely ünnepi alkalmakkor díszes setétkék posztó ruhával cseréli azt fel. Ünnepélyes alkalmakkor (lakodalom, mennyegző) sajátszerű az öltött ruházatuk a jászoknak, szinte setétkék posztóból, sárga prémmel szélesen szegett, kék zsinórokkal díszített rókás-mente. A nők ruházata szerfelett vékony kelmékből áll; rövid derekú ujjasaik alig fedezik be a mellet és hátat, az egész altest vidékét pusztán hagyván...; De ki nevezetesebb napokon a nép tömegét tekinti, első pillanatra feltűnik neki & jásznők sehol fel nem lelhető ékes viselete. Fejüket arany vagy ezüst csipkékből mesterkéz által összeillesztett gömbölded tetejű főkötő fedi, melyet fehér, átlátszó csipkézet borít, s tüntet át, karcsú derekukhoz fekete vagy zöld habos selyem ujjas simul a mellen kivágva. A kebelből selyemkendők halmaza emelkedik, négy-hat csinos ezüstgomb kapcsolván azt egybe; alóla selyem kötény fodrai hullámzanak le, s bokáig érő finom kelméből készült szoknyák fedezik a többi testet; lábukon fényes fekete vagy piros kordo8. kép: Fáklyás mise Jászberényben. Vágó Pál rajza, (OMMIK VII. k. 237) vány; kezükben hófehér zsebkendő lebeg. Ezen öltözet csak fiatal nőkön szemlélhető, az idősebbek vagy tiszta fehér, vagy fekete atlasz kendővel szorítják le fejüket. Hogy ezen öltözet tetemes költségbe kerül s a vagyonosabbak anyagi jólétének hírnöke, szükségtelen emlegetni. S ezen ünnepi öltözettel nagy kontrasztot képez a mindennapi. A férfiak fején hordozott, felfelé kanyarított keskeny karimájú kalapok nem óvják a szemüket sem, a szürkésfehér homok talajról visszavert napsugarak izgató és vakító hatásától, sem a szél által hordott portól. Innét a gyakori hurutos, csúzos szemlobok, melyek oly makacsul lépnél fel a rónán. . ." 10 Egyéb női népviseleti adatok a Jászságból: ,,Az ingvállat szoknya, öv szorítja a derékhoz a csípő fölött, honnét bő redőkben foly le a rövidke szoknya (viganó, rokolya), melynek anyaga a vidékiek ízlése és vagyonossága szerint egyszínű meggy, égszín, tengerzöld selyem, atlasz, bársony - mint a Jászságban. . ." n A jászsági női fejdíszekről: „A Jászságban a pánt arany-ezüst csipke, melyet a fiatal nő csak első gyermeke születéséig visel, azontúl ifjabb testvére vagy nőrokona használatára teszi el, s helyette a nő drága mívű imádságos könyvet kap...". 12 A jászsági mentéről, dolmányról: „Hellyel-közzel testhezálló, katonás szabású, acélgombos kék dolmányka dívik 216
