Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1982-83)

Novák László: Adatok a mezővárosi hiedelem- és szokáskultúrához a XVII-XVIII. századból

hát meg ne hűljön a vas, rögtön válaszolok is reájok. Érinted a szüreti örömöket (sub. Nr. 1.) lásd nekünk itt az sincs, mert itt tulajdonkép szüret sincsen, csak a szöllőfejek gépies leszedése, s kádba verése, hadd ázzék. A vidámputtonos, a kádak dobogása a nyomó sarkai alatt, az élénkség, vándorló zenebandák, stb mind ezek, legalább eddigi tapasztalásom szerint, ismeretlen dolgok itten."

51 A gazdasági viszonyok által megteremtett „ésszerűbb" szokáskultúra fontos területét alkotják a népies jogszokások. Az erőteljesen kapitalizálódó körösi mezővárosi társadalom (melynek csírái megtalálhatók a XVIII. század végén) különös súlyt JEGYZETEK 1 Lásd NOVAK, 1978/a 2 A kérdéshez lásd BENDA, 1976. 19-30. pag.; ZOVÁNY1, 1977 3 NAGY, 1933. Meg kell jegyezni azonban, hogy az 1605-ös boszorkányper írói képzelet szüleménye. Sem korabeli dokumentumok, sem oklevéltárak nem szolgáltatnak adatot rávonatkozóan (BALLÁ, 1856.; SZILÁDY-SZILÁGYI, 1863.; GALGÓCZY, im.;BENKÓ. 1930.;KOMÁROMY, 1910.; SCHRAM, 1970.). Bubori Györgyné neve viszont felbukkan az 1640-es években a körösi iratokban. Feltételezhetően valamilyen „boszorkányos" dologba keveredett, mert 1649-ben ezt írták a számadáskönyvbe: „Bubori György feleségére három városul csinyált törvény végett fizettünk 25 t. Kakas Gergelt hogy Kátay Ferenczhez kültük Rucskára az Bubori Györgynére talált három város törvényivel költség volt 1 ft. 50. d." (SZILÁDY-SZILÁGYI, 1863. I. k. 155. pag.).; Viszont az is megállapítható, hogy az 1654-es boszorkányper előtt is volt ítélkezés ilyen ügyben, sőtt égettek is boszorkányt Nagykőrösön. Az 1645-ös számadáskönyv tanulsága szerint: „Az megégetett asszonyok halálát az beszedett pénzen felöl toldottuk meg város pénzével 79 ft. 16 d. Katona Benedeket és Darin Istvánt, hogy Pesté fölkültük az kádjához az megégetett asszonyok halála felől az vezér és az Nazúr levelével, akkori költség 30 d. Csöker Mátyást és Garabant Istvánt hogy Pesté kültük az kadiahoz az megégetett asszonyok végett költségük volt 1 ft." (SZILÁDY-SZILÁGYI, 1863. I. k. 120. pag.). 4 A recens folklór anyagban ma is megtalálható a regölés és bévödölés, melyek DNy-dunántúli hatást mutatnak (BARNA, 1978.;. 5 SZILÁDY-SZILÁGYI, 1863. I. k. 191. pag. 6 SZU ÍDY-SZILÁGYI, 1863. I. k. 196. pag. 7 SZU i/>> SZU \GYI, 1863. I. k. 199-201. pag. 8 SZILÁDY-SZILÁGYI, 1863. i. k. 401, 412. pag. 9 SCHRAM, 1970. 459. pag. 10 SCHRAM, 1970. 461. pag. 11 Pest Megyei Levéltár (PML) Nagykőrös (Nk) Város (V) Prot. Miscellaneum 1768-1769. 1769. júl. 1. 158. pag. 12 PML NkV Prot. Miscell. 1769-1771. 1771. febr. 1. 148. pag. 13 KOMÁROMY, 1910. 434^36. pag. 14 KOMÁROMY, 1910. 529. pag. 15 PML NkV Kurrens jk. 1800-1808. 1802. máj. 15. 43-44. pag. 16 Vö. „Oláh Mihály... Isó Ersébetet is szidta Hlyen amollyan vakja: A' másikis látta, hogy meg fogta a' menyetskének haját, és úgy térdelte, s. hogy Isó Ersébet el vette a' Baltát tőlle; igy szidta: Add ide illyen Baszom atta a' Baltát magadis roszsz vagy, mindétig Kurva voltál Boszorkány voltál, nem kár volna a' házat rád égetni..." PML NkV Prot. Miscell. 1765-1766. 1765. okt. 12. 123. pag. 17 PML NkV Törv. szék, peres ir. 205. sz. 3. cs. Fasc. I. JVs 84° V. 2. 1771. febr. 8. 18 NAGY, 1933. 35-36.; Lásd MÁRKUS, 1943. 52, 55. pag. 19 NÓVÁK, 1978/b 20 PML Diarium Notariale Opp. Czegléd de Annis 1794-1796. 34-35. pag.; A város leírja személyiségét: „Nemes Alvintzi Regementyéből 2

t0 Major Companiajabol lévő Tóth Joseff szökevény Katona Külömben Ujheli születés, ki is Kassa Várossábanyö ideig mint eszelős élősködött, az után pedig... passust ki tsalván holmi tsalárdságai után mint garabontziás Deák... a' mint... önként való vallás tételéből ki teczik, élősködött Czegléden..."; A „pénzásó" alakja, mint egzaltált egyén ismeretes más vidékekről is (vö. BARNA, 1979.). fektetett az öröklés, a „szerzés" módjaira. Ezért is történhetett, hogy a jogszokások (pl. a móring esetében) szabályrendelet formájában váltak általános utasítássá. A törzsökös mezővárosi református polgárok mellett egyre nagyobb jelentőségre tett szert a katolikus „gyüttmöntek" rétege, akik elsősorban is a határban, a körösi gazdák mezeikertjein-tanyáin vetették meg lábukat.58 A hiedelem és szokás hagyományviláguk gazdagabb és ugyanakkor színesebb is a református körösiekénél. Körükben éltek azok a szokások is (pl. köszöntések, májusfaállítás, bakfazék rakás), amelyeket a XVIIXVIII. század folyamán erőteljesen tiltalmaztak. 21 PML Prot. Currentale Opp. Nagy Körös (1728-1738). 1733. jan. 27. 198-204. pag22 NÓVÁK, 1979/a. II. § 23 Nagykőrösi Arany János Múzeum Történeti Dokumentációs Adattára (NAJMTDA) Ádám Gerzson kéziratgyűjteménye, 9. pag. 24 SZILÁDY-SZILÁGYI, 1863. I. k. 359-360. pag. 25 NÓVÁK, 1979/a. XXII. § 26 SZILÁDY-SZILÁGYI, 1863. I. k. 69. pag. 27 SZILÁDY-SZILÁGYI, 1863. I. k. 166-167. pag. 28 GÁRDONYI, 1899. 29 NOVAK, 1979/a. XV. § 30 PML NkV Törv. szék, peres ir. 1743-1766. 1753. febr. 15. 31 A református eklézsia e következőt rendelte 1652-ben: „Scholakban a' részegeskedést, boritalt, cymbalmozást, avagy egyéb musica pengést átoc alatt ez napságtul fogvást megtiltyuc, meg nem engedjüc többé..." (NAJMTA Ádám Gerzson... Egyházi rendtartások 1652. évben, V. Regula). 32 PML NkV Prot. Current. 1755-1760. 1756. aug. 28. 67. pag. 33 PML NkV Diarium Miscell. 1767-1768. 1767. nov. 5. 78. pag. 34 „... szorosan meghagyatik a' lakosoknak, hogy házaikhoz fonókat járatni wem merészeilyenek külömben kik a' tilalom ellenére tanczolnak 's házaikhoz fonókat járatnak mint tilalom ellen tévők példásan meg fognak fenyíttetni..." PML NkV Tan. jk. 1845-1847. 1846. dec. 13. 35 NAJMTDA Ádám Gerzson... VIII. regula. 9. pag. 36 PML NkV Prot. Current. 1774-1778. 1774. okt. 15. 413. pag. 37 SZABÓ, 1931. 96-97. pag. 38 PML Cegléd vár. tan. jk. 1839. ápr. 24. 205. sz. 246. pag. 39 PML Cegléd vár. tan. jk. 1819-1821. 286. sz. 1820. márc. 24. 236-237. pag. 40 SZILÁDY-SZILÁGYI, 1863. I. k. 244-245. pag. 41 PML NkV Számadáskönyvek (SZK) 1735/36.; SZK 1744/45. 1744. ápr. 23. 42 PML NkV SZK 1737/38. 5. pag. 43 PML NkV SZK 1741/42. 1741. máj. I. 44 Lásd DÖMÖTÖR, 1964. 132-134. pag. 45 PML NkV Prot. Current. 1764-1778. 1772. jan. 5. 268. pag. 46 NÓVÁK, 1978/a. 46a A „bakfazék" adás vénlányoknak májusfa helyett is szokás volt körükben. NOVAK, 1979/b. 47 NAJMTDA Ádám Gerzson... 111. regula. 7. pag. 48 NÓVÁK, 1979/a. XXXI. §. 49 CZUCZOR-FOGARASI. 1867. IV. k. 614. pag.; A móringolás kérdéséhez lásd bővebben TÁRKÁNY-SZÜCS, 1981. 357-366. 50 PML NkV Tan. ir. Végrendeletek nro. 815. 51 „A' Nász nagyoknak... bizonyságtételeikből világos lévén, hogy Kováts Ilonának előbbi férje Ótsai János által homáljos értelmű móring-contractusában, nem maga a' 3 paszta szőllő, hanem tsak a' haszna volt móringolva, 's a' szöllőt annak eladni nem volt jussa..." PML Prot. Magistr. Priv. Opp. Czegléd 1834-1838. 142. sz. 1835. febr. 10. 85-87. pag. 52 PML NkV Prot. Miscell. 1776-1780. 1771. ápr. 21. 57. pag. 53 NÓVÁK, 1979/a. 8. rendszabás. 54 GALGÓCZY, 1896. 313. pag. 55 PML NkV Tan. ir. Végrendeletek (XIX. sz.) Nro. 280. 1813. ápr. 28. 56 NÓVÁK, 1979/a. 6. rendszabás. 57 ARANY, 1900. 328. pag. 58 Vö. SZABÓ-SZABO, 1978. 211