Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1982-83)

Kaposvári Gyula: A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében: I. Szolnok térképes, rajzos ábrázolásai és topográfiai képe 1685-től 1810-ig

37 A 36. jegyzetben hivatkozott térkép melléktérképe, olasz nyelvű magyarázattal: „Piante di Zolnok e di Tokaj, il primo era avanti che fosse da noi rouinato, et abbadonato - II secondo come si troua al presente destrutto da Rebelli - e' sono tutti due di grad' auantaggio per i loro passagi." • 38 Ua., mint a 36. Az 197l-es turista utam alkalmával a helyszínen tanulmányozhattam. Itt köszönöm meg a Kriegsarchiv parancsnokságának és dr. Kun József alezredesnek, a Hadtörténeti Levéltár és Múzeum bécsi kiküldöttjének, hogy a kutatást elősegítették. 39 Archívum Rákóczianum, I. oszt. III. kt. Közli Thaly Kálmán. Bp. 1874, 59. 40 AR-III. 59. In: Bánhidi Imre: Rákóczi hadserege 1703-1711. Bp. 1976. 41 AR-III. 240. 42 Ua. 256. 43 Ua. 253-254. 44 Ua. 270. 45 Archívum Rákóczianum - III. 280. 46 Ua. 290. 47 Ua. 483. 48 Ua. 146. 49 Ua. 490. 50 Ua. 167-168. 51 R. Várkonyi Ágnes: Magyarország szabadságáért. 344. In: II. Rákóczi Ferenc (Köpeczi Béla-R. Várkonyi Ágnes). Bp. 1976. 52 Feldzüge des Prinzen Eugen von Savoyen, Bd. XII. 534-535. 53 Ua., mint 51. 346. 54 Ua., mint 36. 55 Ars Hungarica 1979. 2. szám: Badál XII. 279. 56 Ua. 280. 57 Ua. 281. 58 Ua. 282. 59 MTA Műv. tört. Kutató Csoport Forráskiadványai: XV. Urbaria et Conscriptiones 5. füzet (51-70. fasc.) 157-158. (Baranyai Béláné-Csernyinszky Mária). Bp. 1979. 60 Botár Imre i. m. 9. 61 Ua., mint 59. 62 Ua., mint 19., 29. és 69. 63 Ua. 68.: „... per tumultuantes hostiliter invasum et incineratum ac fere solo aequatum, plurimi autem incolarum et inhabitatorum eiusdem oppidi ferro absumpti, reliqui verő hinc inde dilapsi exstitissent, sedatis demum ... ii, qui ab inimicis armis adhuc supermanserant, colonias repetere ac domos suas restaurare incepissent." 64 Bakács István: A sómonopólium Magyarországon. Századok, 1933. 648. Hofkammer Archív, Exp. Cam. 1713. szept. Adm. Scepusiense. 65 Dilherr Ferenc báró - császári ezredesként - már az 1704-es nagyszombati csatában jeleskedett a Morva folyón veretett hídjával. Lásd: Markó Árpád: A nagyszombati csata. Századok, 1933. 282. - Jegyzetben: „Dilherr feljegyzései a kuruc hadjáratban való szerepléséről. Eredetije a Berlin-Dahlem-i Preussisches Geheimes Staatsarchivban, másolata: Hadilevéltár, régi levéltári alosztály, Rákóczi-iratok gyűjteménye." 66 Botár Imre i. m. 30. - „Litterae cameralis administrationis Budensis. 1718. dec. 3." 67 Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 1903. 432. 68 Ua., mint 66: 19. 69 Schoen Arnold: Prati kamarai építészmérnök Budán. Művészettörténeti Értesítő, 1960. 31. 70 Ua., 34. és 35. 71 Hofkammerarchiv Sammlung der Karten und Pläne. M 27/3. 72 Ua. M 27/2. 73 Ua. M 27/1. 74 Ua. Qb 15/1., a magyar kamara anyagából 1723. szept. 15-ös keltezéssel. A hátoldalon még egy „C" betű is olvasható. 75 Ua. Qb 15/2., a hátoldalán egy „D" betű is van. 76 Ua. Qb 15/3., a hátoldalán „B" betűvel jelezve. 77 Ua. Qb 15/4., a hátlapon „A" betűvel jelezve. -Megjegyzem, hogy - ha a jelenlegi leltári számok más sorrendet mutatnak is, mint a hátlapon olvasható betűkből következnék - a négy tervrajz összetartozása kétségtelen. S ha évszám, valamint a szolnoki sóraktár felirat csak az egyiken szerepel is, mind a négyre vonatkoztatható. 78 Ua., mint 67. 79 Soós Imre: A jobbágyföld helyzete a szolnoki Tiszatájon. 1711-1780. Megjelent a Damjanich János Múzeum Közleményei 1. számaként, 1958-ban. 80 Soós Imre: Bél Mátyás: Heves megye ismertetése, 1730-1735. 10. és 78-80. 81 Schoen Arnold i.

1

m. 37. 82 Hofkammerarchiv: G 14 jelzetű rajz. A nagyobb - az eredeti hidrészt ábrázoló - rajz hátlapján „a" jelzés. A felhajthatóan odaragasztott magasítási terv hátlapján, ugyancsak a bal alsó sarokban „b" jelzés található. 83 Schoen Arnold i. m. 32. 84 Ua. 35. 85 Hofkammerarchiv: В - 24. A térkép hátoldalán ceruzával: „Ung. Hoff. 10. XI. 1733." 86 Ua. Az 1971-es tanulmányutamkor alaposan megvizsgálhattam, lemértem és leírtam a térkép részleteit, amit esetleg a fénykép nem tudna olyan részletesen visszaadni. A 21. kép az eredetinek 1:l-es pauszmásolata. 87 Hofkammerarchiv: В 25. A térkép hátoldalán ceruzával ugyanaz van írva, mint a 85. alatt ismertetett térképen, tehát „Ung. Hoff. 10. XI. 1733." Mindkét térkép Prati munkája, és összetartozásuk biztosra vehető. 88 Conventio Muralis Agriensis: „A, A. 8." 89 Conventio Lapicidarum [Kőfaragók szerződése], 1734. aug. 22. 90 Schoen Arnold i. m. 33. Fontos az a megjegyzése, hogy Prati halála után, 1738. aug. 13-án készült hagyatéki leltárban szerepelt: „... a szolnoki Tiszahíd és a Büdös meg a Kakát kőhídjainak tervrajza..." Ez az adat tisztázza a Kakát melletti emlékoszlop 1736-os évszámos táblájának eredetét, de a sóút további vonalán, Kunhegyesen lévő, ugyanabban az időben épült barokk épület - ma könyvtár - építészének, vagy tervezőjének személyét is. 91 A térkép címe: A szolnoki átkelőhely jelenlegi helyzetének magyarázata a Tiszahídtól az első csárdáig..." (Explication über gegenwertigen Ris über den Terrön der Szolnaker Passage von der Theysbrüken an bis ersten Wirdshaus...). Készítette: Hoch Eder mérnök 1738-ban. Ez ugyan a térképen nincs feltüntetve, de tud Prati haláláról, de még ép a Tiszahíd, amely 1739 tavaszán leégett. 92 Botár i. m. 66. 93 Heves megyei Levéltár: Polg. perek 901. szám. 94 Hofkammerarchiv: G-16. A hátoldalon a készítés pontos ideje: „Theissbrücke zu Szolnok. Ung. Hoff. 14. IV. 1741" - A rajz hátlapja közepén egy „B" betű olvasható, arra utal, hogy lehetett egy „A" jelű rajz is. 95 Schoen Arnold i. m. 35. 96 Hofkammerarchiv: 0-56. Leltári címe: „Plan von Szolnok. Mikoviny S. 1742." A hátlapon: „Aus Ung. Hoff. 20. Nov. 1742". Az általam közölt leírás helyszíni megfigyelés és az 1971-ben, a helyszínen készült, színezett pauszmásolat és foto alapján készült. Közölve: JÁSZKUNSÁG, 1971. 83. Újabban közreadta Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, című igen értékes monográfiájában, Bp. 1976. 94. és 286. Nagyra értékeli a térkép precizitását, amit 1:2880-as méretarányúnak határoz meg. A közölt jelmagyarázatában azonban javítanunk kell az f. és a g. pontban írottakat. Az eredeti térképen ugyanis „Saltz Stadtel" olvasható, ami magyarra fordítva sópajta, sószín vagy sóraktár szóval azonos. A Mikoviny térképről is leolvasható, hogy épületet és nem „sóhivatali városrészt" jelez. 97 Hofkammerarchiv: Qb 36. „Grundriss des Saltztadels zu Szolnock". A hátoldalán ugyanaz a dátum, mint a 95. jegyzetben bemutatott Mikoviny térképen. 98 Városképpel ellátott nyomtatott céhlevél - Lehnhardt Sámuel rézmetszetével - a Damjanich Múzeum gyűjteményében. Ez a példány 1824 és 1827 között készülhetett, mert látható már rajta az 1824-ben felépült vártemplom, és a céhlevél kiállításának kelte: 1827. Ezek a sóraktárak tehát a megépítésük után még 80 évvel később is álltak. így jogosan használhatjuk fel a Tiszapart panorámájának érzékeltetésére, hiszen a Mikoviny 1742-es térképén és tervein látható sóraktárak szerepelnek rajta. 99 Verseghy Ferenc: Külső Szolnok с költeménye. Először megjelent Verseghy: Neuverfasste ungarische Sprachlehre с. művében, 1805-ben. 100 Schoen Arnold i. m. 30. - Nem tartozik ugyan szorosan a tárgyhoz, de hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy Verseghy - a csaknem félszázaddal később írt - Külső Szolnok című versében mennyire az anyatejjel magába szívott nyelven szólal meg. Vö.: a 23., 88., 89. és a 93. jegyzetben hivatkozott építési szerződések ízes, magyar szövegét, nyelvi sajátságait, amelyet nyelvtudományi könyveiben is használt. 101 Informatio data... Episcopo Paulo Eszterházy Parochiam Szolnokiensem 14 et sequ. Juny Mensis 1777

mo visitanti. Concinnato a P. Vincentio Blaho... 217. A, F. 102 Canonica Visitatio - 1781, 12. 103 Ua. 13. 104 Kriegsarchiv: I. С: V. 3. 105 Az 1973. évi feltárást, a szerző vezetésével, Csányi Marietta és Raczky Pál, a Damjanich Múzeum muzeológusai végezték. Az anyagi támogatást a Városi Tanács bocsátotta rendelkezésre. Az ásatás részletei és a feltáró munka szerepel abban az egyórás Ilimben, amelyet Gaál István filmrendező készített 1973-1975-ben „Képek egy város életéből" címmel Szolnok város történetéről és jelenéről. 106 Xavier de Feller: Itinéraire, ou Voyages de Mr. Abbé de Feller en diverses parties de l'Europe, en Hongrie, en Transsylvanie

... Paris, 1822,1—II. kt. Az adatra Balyi János hívta fel a figyelmet. 107 Heves megyei Levéltár: Polgári perek 901. sz: Szolnok város főbírája és tanácsa 1769. márc. 7-én a város úrbéri viszonyait ismerteti az úriszék előtt. Botár Imre i. m. 71-72. közreadja Szolnok városának a hatóság által 1770. június 20-án feltett 9 kérdésre adott válaszát az O. L. Helytartótanácsi levéltárból, rövidebb formában. 108 Heves megyei Levéltár: ua. 109 Mikrofilmjét a Kriegsarchivból ugyancsak 1950-ben kaptam meg az OSZK Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya révén. 110 A kút kitisztításakor látható volt, hogy a falazata nincs jó állapotban, így a befedése látszott célszerűnek. Megfelelő betongerendákkal történt a befedés. Feltárásának, illetve megnyitásának komoly akadálya, hogy később pontosan fölötte vezették a vízműtelepről a város főnyomócsövét. 111 A szerző forgatókönyve alapján а МОК kiállításrendező csoportja készítette az első állandó kiállítást a múzeum Kossuth téri új épületének utcai földszintjén, öt teremben. Megnyitása 1954. november 4-én volt. 112 Szolnok városképi és műemléki vizsgálata. Bp. 1951. Készítette: Kaposvári Gyula és Smiedl Ferenc építészmérnök, Székesfehérvár városrendezője. 113 Nyomtatásban először megjelent Kaposvári Gyula: „Oly igen szép, erős Szolnok vára vala..." с cikkében. JÁSZKUNSÁG, 1956. 1. szám 39. 114 Szolnok megyei Néplap, 1952. ápr. 2. - Zsemlye Ferenc, a Megyei Tanács elnökhelyettese, aki a térkép ismeretében írt: „A lelkiismeretlen tervezés következménye 1 millió forint többletkiadás" címmel arról, hogy körültekintőbb helykiválasztás mennyivel gazdaságosabb. „Példa erre a cukorgyári bérház [ma a Csemegebolt épülete] és a Fürdő utcában [Szigligeti u.] épült öt darab háromemeletes épület, amelyek az irodaházhoz hasonló talajadottságok mellett közönséges alapozással készültek. Ezek közül egy, éppen úgy, mint az irodaház, a régi vár vizes árka fölé épült 1949-ben." 115 Gorove László: Szolnok várának viszontagságai. Tudományos Gyűjtemény, 1820. IX. kt. 22. 203