Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1982-83)

Kaposvári Gyula: A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében: I. Szolnok térképes, rajzos ábrázolásai és topográfiai képe 1685-től 1810-ig

37. kép: Litzner József: Szolnok környékének helyrajzi vázlata 1787-ben (részlet). Jelmagyarázat: A: vártemplom; B: Ferencrendi templom; C: tutajház, szálház; D: sóraktárak. A Drasch Plátze felirat szérűskerteket jelöl; a Ziegelhaus = téglaház. A piactér fölött jól kivehető a mai Tófenék utca vizes területe, a belőle D-re, a Tiszába vezető vizesárokkal. - A térkép eredetije az Országos Levéltárban. melly a Tisza partján a' só pajták végénél kezdődvén, a' német utsza [ma Táncsics u.], és piatz szélein elnyúlik, és a' Fejér ló nevű Vendégfogadó mellett a' kertek közzé behatván [ma Hajnal u.], ott hirtelen a' Zagyvába beszegellik, a' melly gödör a valahai belső városnak oltalom árkolása vala..." Gorove László, aki jól ismerte Szolnok városát, még az eredeti állapot alapján rekonstruálhatott, de kis számban megjelent tanulmánya egy évszázad múltán már alig volt ismeretes, így volt lehetséges, hogy dr. Elek István városi tisztiorvos ezt írja Szolnokról 1940-ben: „A Zagyván innen a mai Belváros helyén terült el a megerősített polgári város... dél felé a Tisza, keleten a Zagyva határolta. Északon vizes árok - a mai Horánszky utca [Ady Endre u.] helyén - védte, nyugaton pedig vizes ér - a Büge [ma Meder u.] - nyújtott valamelyes védelmet."

1

^ Botár Imre 1941-ben ennél kisebbnek véli a fallal körülvett város területét:

117 „... Maga a tulajdonképpeni város most is olyan volt, egy századdal később, mint ahogy a török Evlia Cselebi útleírásában olvastuk. Szabályos négyszögű terület, bizonyára ugyanaz a terület, amely egykor fallal volt bekerítve. A mai Horánszky Nándor [ma Ady Endre u.] utcáig terjedt. Tehát a négyszög határai: 1. Tisza, 2. Zagyva, 3. Horánszky N. utca, 4. Kápolna(?) és Petőfi utcák." A fallal körülvett városnak a Petőfi utcáig terjedése érthetetlen Botár Imre idézett tanulmányában, hiszen közli a 37. képen bemutatott 1787-es térképet,

118 részletesen és helyesen írja le, de nem ismeri fel, hogy ez a várost övező vizesárok nyomvonala : „... a Zagyva pedig a vár mindkét oldalán vagyis két ágban ömlött a Tiszába. Két ér vagy patak látható még a térképen, mindkettő a Tiszába ömlik. Az egyik a mai Deák Ferenc utcán [régen Fehérlő u., ma Tisza Antal u.] s a piac szélén, továbbá a mai Apponyi-utcán [Táncsics u., régen Német u.], (vagy a Fürdő-utcán) [ma Szigligeti u.] át folyva jutott a Tiszába s az úgynevezett Tófenék lefolyása volt (amelynek emlékét a 39. kép: Bedekovich Lőrinc kéziratos térképének részlete 1791ből a Zagyva torkolat ábrázolásával és a szolnoki vár rajzával. - A térkép eredetije az Egri Levéltár gyűjteményében. mai Tófenék utca őrzi)... az eredeti térképen a Tófenék kékre festett kis tónak van jelezve. A másik ér - a Büge - a város akkori szélén eredt, de nagyobbrészt az akkor gazdasági kerteknek használt városrészen keresztül s nem a tulajdonképpeni városon át haladt s jutott el a Tiszába."

1

^ Komáromi József 1943-ban megjelent tanulmánya is foglalkozik a régi várost határoló vizesárok meghatározásával:

120 „... A térképen még két vízárok, a belső a városi palánkfalat áttörve fut a Tiszába, - megfelel a mai Szapáry - [Ságvári u.] és Magyar-utca vonalának, - a másik vízárok az akkori város és a faúsztató között torkollott a Tiszába, előtte híddal, s kettéválasztva az akkori szérűskertek területét, ez valószínűleg a régi városi palánkfal védárka volt eredetileg." Ha a 36. képen bemutatott 1952-es alaprajzot összehasonlítjuk az 1820 és 1952 között a kérdéssel foglalkozó szakemberek megállapításaival, akkor világosan kitűnik, hogy 1952-ben ugyanazt az álláspontot kellett elfoglalnunk az általunk felderített hiteles térképek alapján, mint amelyet 1820-ban - az eredeti állapot látható nyomai alapján - Gorove László leírt. Ezt igazolta a Kossuth tér keleti szélén 1952-ben épült Irodaház alapozása is. De később, 1971-ben az Ady Endre út 5. számú tízemeletes lakóház előtti szennyvízcsatorna építésekor, valamint a Zagyvaparton épült tízemeletes házsor IX. számú épületének 198