Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1982-83)

Kaposvári Gyula: A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében: I. Szolnok térképes, rajzos ábrázolásai és topográfiai képe 1685-től 1810-ig

36. kép: A szolnoki vár és a fallal körülvett egykori középkori város helye a mai utcahálózatra vetítve. Kéziratos térképek felhasználásával készült 1951-52-ben a Városképi és műemléki vizsgálatokhoz. mert Mikoviny Sámuel 1742-ben még csak egy gyaloghidat rajzolt. A városnak csak egy utcája látható, a vizesárokkal párhuzamosan futó, a mai Táncsics utca. A főút két oldalán pedig a piactér, a főtér kezd kirajzolódni. A tér és az utca találkozásánál - a térre nézőén - a Tanácsháza állott, mérete 20 x 10 m. Még egy házat tudunk itt biztosan azonosítani: a mai Táncsics utca tengelyének meghosszabbításában a tér másik oldalán, a vizesárokkal párhuzamosan álló ház a Fehérlő vendégfogadó, amelynek bérlőjét - a Vérségi János által emeltetett Szt. Rókus kápolna renoválásával kapcsolatosan - már említettük. Érdemes megemlíteni ezzel a térképpel kapcsolatosan azt is, hogy az 1950-ben, a bécsi Kriegsarchivból, megkapott mikrofilmek nemcsak tudományos célt szolgáltak, pl. az 1954-ben megrendezett vártörténeti állandó kiállítás tudományos előkészítését.

111 A felnagyított fényképek segítségével hiteles makettet is tudtunk készíteni a várról a kiállításra. Az 1753-as térkép még a várfal profiljának hiteles rekonstrukcióját is biztosította. De szerepe volt ezeknek a térképeknek nem egyszer városrendezési kérdések tisztázásában is. A várostervező szakemberek - városrendezői munkáik során - rendszeresen konzultáltak várostörténeti, műemléki kérdésekben a múzeummal. Megkönnyítette ezt a kapcsolatot az a kiadvány is, amelyet a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, a MOK megbízásából 1951-ben „Szolnok városképi és műemléki vizsgálata"

112 címen elkészítettünk, és amelynek lesokszorosított és fényképekkel ellátott példányát a tanácsok is megkapták. Ebben ugyanis a rövid várostörténet ismertetése után a műemlékek, műemlékjellegű épületek, a népi műemlékek, a védett utcaés városképek is meg voltak jelölve, amely területek felhasználását a MOK-kal egyeztetni kellett. Ehhez a kiadványhoz készítettem el a fényképeket és rajzoltam meg - az 1950-ben Bécsből megszerzett térképek felhasználásával - a 36. képen bemutatott vázlatot, amelyen Szolnok mai utcahálózatra vetítve rögzítettem a vár és a fallal körülvett, egykori középkori város helyét.

1 ^ Az ilyen szakmai kérdések a város és a megye vezetőit is érdekelték, s térképeinket számos esetben használták is. Pl. a Kossuth téri irodaház helykijelölésekor a tervezők nem vették figyelembe, hogy a tervezett épület nyugati fele a város vizesárka fölé épül, s emiatt a sokkal költségesebb kútalapozással és beton-rácsszerkezettel kellett a fundamentumot megszilárdítani. Hírlapi cikk

114 is született ez ügyben, amelyben Zsemlye Ferenc felhívta erre a figyelmet. Az irodaház azonban mégis a tervezett helyen épült meg, és emiatt 7-8 m mélyre kellett az alapot leásni, hogy szilárd alapra építhessenek. A múzeum értékes hódoltságkori kerámiát gyűjthetett a városárkot betöltő anyagból. Ennyi pontos térkép, mérnöki felmérés ismeretében próbáljuk a város mai alaprajzában elhelyezni a hajdani várat és a fallal, vizesárokkal megerősített várost. Gorove László 1820-ban a Tudományos Gyűjteményben már helyesen ismerte fel a fallal körülvett város nyomvonalát:

115 ,,... kérdés támadhatna, mekkora volt akkor a mező város? másodszor volt e' annak is kerítése? avagy tsak nyílt hely lehetett? - Szolnoknak, hogy akkoriban [1549-ben] tsak az a' része állott fen a' mit ma is katona városnak, régebben belső városnak, [részszerént mivel a' várhoz tartozott, részszerint mivel bevólt kerítve] neveztek, bizonyítja az a' máig is megláttzó árok, 197