Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1982-83)

Kaposvári Gyula: A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében: I. Szolnok térképes, rajzos ábrázolásai és topográfiai képe 1685-től 1810-ig

28. kép: Lehnhardt Szolnokot ábrázoló rézmetszete céhlevélről. Készült 1824-27 között. A kép közepén lévő sóházak még a 18. sz. közepéről valók. Műemléki szempontból még egy érdekes adatra bukkantunk ugyanebben a Canonica Visitatioban, mégpedig a Partos kápolna építése pontos idejére. Ma ugyanis 1799-et tartják a keletkezés évének, de - az alábbiakból kitűnően - 82 évvel korábban épült, ha akkor egyszerűbb formában is. Ez a dátum pedig azt is jelenti, hogy jelenleg, a vasútállomástól nyugatra lévő, Partos kápolna Szolnok legrégibb műemléke, ha 1799-ben át is építették. De lássuk a bizonyítékot: „...Extra Oppidum in Colliculo occidentem versus situm B. V. visitantis, impensis. Cuiusdem Pii Germani Kilián nomine erectum, unica arula instructum de licencia lllustrissimi Episcopi Gulielmi de Lesla 12

a 8

bns 1717 Pestini signata.. ." (30. kép).

103 Magyar szövege rövidítve: A városon kívül fekvő halmon a Szűz Mária látogatásának tiszteletére (népi nevén Sarlós Boldogasszony) szentelt kápolnát egy Kilián nevű kegyes német emelte, 1717. okt. 12-én kelt püspöki engedéllyel. Íür&'

H -»+*#&t*<

f i f^un* fa***%. <V*y£fi fájva -cA^^- &**. erfi ví *•: (<Mt* %3 29. kép: Vérségi János „szolnoki lakos" a városháza közelében, 1749-ben Szt. Rókus tiszteletére kápolnát épít. 30. kép: A várostól nyugatra egy kis dombon álló „Partos kápolna" eredete 1717-re megy vissza. 189