Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1982-83)

Kaposvári Gyula: A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében: I. Szolnok térképes, rajzos ábrázolásai és topográfiai képe 1685-től 1810-ig

szekerekkel, kocsikkal a sót, amelyhez a közlekedési utakat meg kellett teremteni, és állandóan karban is kellett tartani. Botár Imre tanulmánya szerint „háromszor kellett újjáépíteni a kincstárnak a hidat: először 1689-1692 között, másodszor 1715-16-ban, harmadszor 174(M2-ben".68 Szolnoknál azonban ennél többször került sor hídépítésre, csaknem minden évtizedben. S nemcsak írásos adatokkal tudjuk ma már ezt bizonyítani, hanem hiteles mérnöki rajzokkal is. Prati kamarai építészmérnök figyelmét - Schoen Arnold megállapítása szerint

69 -,,... a kamara 1720 őszén ráterelte a Nagykunság mocsarain át Szolnok felé vezető kishidaknak felülvizsgálatára, s Szolnok mellett a visszafoglalás után, 1689-tól felépült, de már két ízben tönkrement nagy Tisza-híd terepének vizsgálatára... Prati 1721 őszére elkészítette a fából építendő szolnoki Tisza-híd tervét, amely a nagy körültekintéssel kiválasztott helyen állítólag 1722 folyamán épült." Schoen Arnold tanulmányában felsorolja az ezt igazoló források jegyzékét is, megjegyezvén, hogy „tervmellékletek nélkül".

70 Ezek ugyanis nem találhatók az Orsz. Levéltár kamarai iratai mellett. Bécsi kutatásaim során - szerencsére - rábukkantam ezekre a - Fortunato di Prati kamarai mérnök által készített - tervrajzokra. Vegyük is ezeket sorra a Hofkammerarchiv „Sammlung der Karten und Pláne" gyűjteményéből. Jelzete: M 27/3 (a bal alsó sarokban). 1721. július 24-én, Szolnokon keltezett színes, kéziratos térkép,

71 mérete 32x45,2 cm. Mértéke = 1:38000 (12. kép). Jelmegyarázata: A: A császári vár, Szolnok. B: Katonaváros és palánk. C: A város. D: A kiválasztott hely, ahová az új Tiszahidat a sószállítások miatt verni kell. E: Az 1715. és 1716. évben Tillher [Dilherr] generális irányítása alatt a mocsáron keresztül épített 720 öl (kb. 1400 m) hosszú, puhafából való híd. F: A Tisza partján épített földút, amelyet a Tisza magasabb árvízkor elönt. Ha a 12. képet jól megfigyeljük, láthatjuk, hogy Prati lerajzolta azt az 1400 m hosszú fahidat, amely a Tiszahíd és Szanda közt a biztonságos közlekedést szolgálta. Ha a térképen E-vel jelzett német szöveget pontosan fordítottuk le, akkor ez volt az első „százlábú híd" Szolnokon. A leghosszabb ártéri híd, amely a 720 öl hosszon száznál jóval több hídlábbal épülhetett meg 1715-16-ban. Mellesleg, mivel Dilherr generális évtizedekig volt Szolnokon, jól ismerhette a Tisza áradásait. Azért is csinált olyan hosszú ártéri hidat. Fa volt bőven - mint fentebb említettük, nem tudtak mit csinálni a tutajok fáival -, a magas töltéshez alkalmas földet olyan mennyiségben munkaerő híján nem volt könnyű odahordatni. így a fahíd elkészítése volt könnyebben megoldható. Ez a kis nyelvészeti kitérő látszólag nem tartozik szorosan tanulmányunk célkitűzéseihez, de a településhez a földrajzi névadás, a fontosabb határ- és városrészek nevei vagy egyéb helynevek is hozzátartoznak. így érthető meg, hogy az eredetileg „százlábú híd" neve hogyan öröklődött, minden utóbb épült ártéri hídra. Prati térképén látszik, hogy a Szolnok-Szanda közti út kijelölése és az új Tiszahíd helyének rögzítése volt a cél. Ezért a várat szinte csak térképjelszerűen vázolja. A középkori város ' helyét, a külső várat fal veszi körül. Magában a varosban utcák látszanak. A katonaváros és a vár között fahidat jelez, amelyen át a várból kelet felé kijutva a Tisza jobb partján is utat jelöl Szanda felé. A jelmagyarázat végén sajátkezű aláírás van: „Fortunato di Prati Ca[mer]al Ingenieur." Fontos lehetett a tiszai átkelőhely, mert Pratinak 1722. június 22-én újabb térképet kellett készítenie, amelyet - mivel nagyon hasonló az előzőhöz - csak leírásban mutatunk be. Színes, kéziratos térkép, mérete 21,5 x 35 cm. Mértéke = 1:28 000; Jelezve : M 27/2 (a bal alsó szélén). Jelmegyarázata magyarra fordítva : A: A császári vár, Szolnok. B: A hajdúk palánkja [Katonaváros]. C: A város. D: Az 1715-16-ban puhafából készült híd teljesen lerombolva. E: A három fő hely, ahol árvíz esetén az út gyakorlatilag járhatatlan. - A jelmagyarázat végén balra a lépték és Fortunato di Prati aláírása, keltezéssel.

72 -48. ..%..-^—4JS. .-?- IC 14. kép: A szolnoki sóraktár építési rajzai 1723-ból: az épület keresztmetszete és a tetőszerkezet vázlata, hossza 51 m, a tetőmagassága 12 m lehetett. 176