Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)

Benedek Gyula: Tiszapüspöki Fáy László 17. századi számadáskönyvében

határidőt, melyen bizonyos tanúknak vallásival bizonyítsam, hogy az a Tisza Püspöki rész, melyet én bírok, [az] Halmi Gá­boré volt, ő is volt birodalmába, És noha én azon határidőt a fenti feltétellel elfogadtam, ha az Fővezér jöveteli (ki akkor útba volt Érsek Újvár megszállására a Császár erejével) 2 ** akadékot nem teszen az nyomozásoknak véghezvitelében és az perfojtó leveleknek akadály nélkül való kezemhez vételében, melyekben nem járhatván el az vármegye tisztviselői a reánk jövő veszede­lem miatt, Kiknek leveleket bemutatván eredetben Nádor Urunknak, Ő Nagysága halasztásba is vette a határidőt, melyet én halasz­tásban is tudtam és tartottam, De azután [a kijelölt] határidőben 2 ^ az más[ik] fél az ítélő­mesternek Nagy Ferencnek (kit adómmal megvesztegettek, az mint azután Hartyáni uram is megvallotta) olyan bizonyságle­velet mutattak fel az Nádornak, hogy én pervesztés terhe alatt köteleztem magamot, hogy azon határidőn megjelenek és min­den igazságomat bizonyítom, ki merő hamisság volt, kit tud az Isten, w Arra nézve ellenem az Nádor is bizonyságlevelet adván az én jelenlétem nélkül, így hozatott végveszélybe szép igazságom, Sőt parancsolatot is adott az ónódiakra Semsey Sándor ka­pitányságába, hogy [az] szegény embereket felhozzák és minden marhástul Baba kezéhez adják, Semsey Sándor az szerint is cse­lekedtetett vélek, így nem tudván egyebet mit tennem, Baba Zsigmond min­den abbeli jussát és jogigényét örök jogon Hartyáni András uramnak adván, Ő Kegyelmével megalkudtam száz forintban, Ő Kegyelme is Lasztóczi nevű érdekelt atyafival, Azt az egész említett jussot, amelyet a Baba család bírt és Hartyáni uramnak átadott, énnékem és örököseimnek nyilvánította örökbe [az] Káptalanba, az mint az kitetszik az arrul kiadott levelekbül [é]s azolta bírom is békességesen.3i Azelőtt minden jobbágynak [az] adója 4 forint volt, [az] zselléreké kevesebb. De mivel két ízben marhájok elhajtásával megromlottak kinek-kinek adóját mos­tani értékéhez szabtam, ez szerént az elmúlt 1665. esztendőben május 20-án Vas Márton adója 4 forint, vagyon egy öccse Mihály, Már­tonnak egy kisfia, ökrök 4, tehenek 4, Mátyás Ferencz öccse 1, fia 1, egynéhány sertésmarhája, adója 3 forint, Mátyás Miklósnak fia 2, marhája nincs, adója 2 forint, Mátyás Péternek fia 1, marhája nincs, adója 2 forint, Mátyás Györgynek fia 1, marhája nincs, adója 2 forint, Mátyás István Kőteleken szolgál, annak is haza kell menni, fia 1, marhája nincsen, adója 2 forint, Vas András is Szaj[o]lon 32 szolgál, fia 1, marhája nincs, adója 2 forint, Gábor András is erre a szerre való jobbágy volna, de a fel­jebb említett villongás alatt az más[ik] Úr szerire ment [ugyan] azon faluba, kit ezután is kényszeríteni kell, hogy visszamenjen. Annak adója is 2 forint volna. Azon adójokat esztendőnként Szent Mihály napjára tar­toznak felszolgáltatni. Ezenkívül minden ember Szent Mihály napjára is egy pár száraz posárral, Szent György napjára is egy pár posár hallal tartoznak. Ha épülnek s magokat marhácskára szerzik, adójok is ah­hoz képest nevekedhetik. Az 1665. évre tartozó adójokat Szent Mihály nap tájába[n] meghozták. Halakat is hoztak nyolcad fél­pár halat. Maradott Szent György napjára hátralékban heted félpár hal, melynek 4 párjával, az mint mondták Vas András és Mátyás István adósak, harmad félpárral a többi jobbágyok. Pénz maradt azon esztendőre hátralékban Mátyás István­nál 1 forint, Vas Andrásnál 2 forint. Mind hogy megfizessék adójokat s mind hogy hazamenjenek erősen reájok írtam, ha nem fogadják [meg,] fel kell hozatni őket. 7666. év június 2 Tisza Püspöki két jobbágyom feljüvén. Az melj harmad félpár hallal az mostan heljben lakos 5 jobbágyi[m] adósim ma­radt volt az elmúlt esztendőre, meghozták. Azonkívül ugyan­azon öt ember ez jelen való esztendőre is mind Szent György napi és Szent Mihály napi adóra küldött 9 pár halat. Nem is maradt az öt ember részéről hátralékban több egy pár halnál, melyet is Szent Mihály napjára a készpénz adóval tartoznak meghozni. Mátyás István is tavaly esztendőre való halat megküldte, maradt nála ez jelen való 1666. esztendőre való két pár hal és a készpénz adó, tavalyi hátralék is 1 forint, Vas András az elmúlt 1665. esztendei adójára küldött 1 fo­rintot, marad azon esztendőre 1 forint, két pár hal, a[z] jelenvaló esztendőre is mind készpénz adója [és] két pár hal marad. Melyeket Szent Mihály napjára tartozik meg­küldeni. Mind Mátyás Istvánnak, mind Vas Andrásnak e jövendő Szent György napig szolgálatját megengedtem. Reá feleltek ők is, [hogy] akorra magok feljűnek és azmivel tartoznak megelégí­tenek. 7666. év október hó 23 Az Tisza Püspöki jobbágyim [Tisza] Szegen lakó Csitneki 34 Györgytől - Szuhai Mátyás Uram jobbágyától - küldtek Felső Méraj 35 házamhoz kezemhez 16 forintot ez jelen való 1666. esz­tendőre. Kiben, melyik mennyit adott, meg nem írták, hanem ha jűnek, akkor kell magoktól megtudakozni és vélek számot vetni, Halat semmit sem hoztak. 7667. év szeptember 29 Feljüvén Tisza Püspökiek, hoztak az jelenvaló 1667. esz­tendőre 15 bokor halat. Pénzt Vas Mártontul 4 forintot, Mátyás Ferenctül 3 forintot, Mátyás Mikióstul 2 forintot, Mátyás Pétertül 2 forintot, Mátyás Istvántúl 2 forintot, Mátyás Györgytül 2 forintot, Vas András másfél forintot küldött, 50 pénzt el kellett engednem, Egy jüvevén[y] ember Koródi Mihály küldött 1 forintot, 7665. év október 3 Felső Mérába az Tisza Püspökiek hoztanak hét embertől 14 pár száraz halat, adót penig Vas Mártontul 4 forintot, Mátyás Ferenctül 3 forintot, Mátyás Miklóstul 2 forintot, Mátyás Pétertül 2 forintot, Mátyás Istvántól 2 forintot, Mátyás Györgytül 2 forintot, Vas Andrástól 2 forintot, Ez összesen 17 forint, Koródi Mihály nem küldte meg az egy forintot, kit fel kell hozatni. 96

Next

/
Thumbnails
Contents