Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)

Vaday Andrea: Szarmata sírok Martfű - Zsófia majorban

is szerepelnek ilyen plasztikus ftbulák

16

, sőt relictumként avar leletegyüttesben - a többi római tárggyal együtt - feltűnnek.

17 A martfűi galambfibula pontos analógiája eddig még nem ismert. Mind technikai kivitele, mind díszítésmódja, mind pedig tartozékai kiemelik a többi fibula közül. Érdekes a spirálszerkezet megoldása a két végén karikába hajlított stifttel, ahonnan a többszálas, fonott láncról csüngött a félhold alakú ezüstdísz. Hasonló spirálmegoldás figyelhető meg a horgonyfibulák keleti csoportjánál. Egy gorji darabon szív alakú ezüstcsüngők lógnak a fonott ezüstláncokról, a másikon ugyancsak többszálas, fonott ezüstláncon átlyukasztott korongok függtek, míg egy bulgáriai fibulapárt hasonló módon felerősített, többszálas ezüstfonat kötött össze.

18 Az 1. sír másik ezüstfibulája elég kezdetleges kivitelű elnagyolt példány. Fejlapja és a kengyel térdszerűen kiszélesedő része csökevényes, kicsi. Igen távoli a hasonlóság közte és a térdfibulák háromszög fejlapú csoportja között.

14 A 2. sír bronz térdfibulája általánosan elterjedt tucatárut képvisel. Feltűnik mind a római tartományokban, mind pedig a barbár területeken igen nagy számban. A kisméretű, kis fejlapú példányok gyakori leletei mind barbár, mind római temetőknek.

20 Már az I. sz. közepén feltűnnek,1 a szarmata barbaricumban a kisméretű darabok a kora szarmata periódustól kezdve ismertek.

22 A csavart ezüstgyűrű fenyőgally mintával ismeretlen ez idáig a hazai szarmata leletanyagban. Vagy római, vagy Pontus vidéki gyűrűk mellett a sima rugós, vagy felcsavart végű, esetleg hurkolt darabok általánosak. Ezüst lemezgyűrűk poncolt dísszel a miénknél későbbi környezetben a Klárafalva községházai 1. sírból ismertek.

2Í Az egyfülű, besimított díszítésű bögre helyi készítmény,

21 díszített példányok általánossá csak a hunkorra válnak. A Közép-Tiszavidéken azonban mind egy-, mind pedig kétfülű példányai előfordulnak koraszarmata leletanyagban.

25 A sírok gyöngykészlete változatos a szarmata korban, s mivel számuk sem csekély, összetételük minőségben és mennyiségben mindig jellemző kronológiai helyzetükre. Ugyanis a kimutathatóan keleti eredetű gyöngytípusok megléte, ha nagy számJEGYZETEK 1 Jelentésük a Damjanich János Múzeumban A/34 számon, a leletanyag ugyanitt az 54.12. leltári számon szerepel. Kaposvári Gyula AÉ 82 (1955) 102., Párducz M. Beitráge zur Geschichte der Sarmaten in Ungarn im II. und III. Jahrhundert. AAH 7 (1956) 171. leletkataszterében hivatkozik a lelőhelyre. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Kaposvári Gyulának, hogy a leletek közreadását elősegítette. 2 A leltárkönyvi beírás vasszöget említ, de a sír egyéb lelete nem utal szögre, inkább a női sírokban előforduló vastűre. 3 Ambroz, A, K. Fibuli juga evropejszkoj csasztyi SzSzSzR. (Moszkva, 1966) 15. tábla 23., Böhme, A. Die Fibeln der Kastelle Saalburg und Zugmantel. Saalburg Jahrbuch 29 (1972) 40., 27. tábla Lo 46-1048., Bruckner, D. L'art de la Bourgogne Promaine. Découvertes récéntes, Musée arch. de la Dijon (1973) 26/104. c. tábla., U.ő. Versuch einer Beschreibung historischer und natürlicher Merkwürdigkeiten der Landschaft Basel. 23. VIII. tábla 3., Brailsford, J. W. Hod-Hill 1 (1962) F. 1., Cahen, A.-Clausse R. Fibules romaines découvertes á Saint-Mard de 1965 á 1972. Le Pays baumais 34-35 (1973-1974) 14/99. tábla., Dollfus, M. A. Catalogue des fibules de bronzé de Haute-Normandie. Ném. Acad. Inscript. et Belles lettres 16 (1973) Nr. 544., Ettlinger, E. Die römischen Fibeln in der Schweiz. (Bern, 1973) 124. és 14. tábla 19. valamint 17. tábla 12. (egy sematikus ábrázolású egyedi darab)., Morin-Jean. Les Fibules de la Gaule Romaine. Congrés Préhist. de Francé (1910) 832., II. tábla 11., Patek E. A pannóniai fibulatípusok elterjedése és eredete. DissPann II. 19 (1942) 221 három darab felsorolásával és XXI. Í9. tábla., Riha, E. Die römischen Fibeln aus Augst und Kaiseraugst. (Forschungen in Augst Bd. 3. 1979. (Nr. 1711-1713., Sellye 1. Császárkori emailmunkák Pannóniából. DissPann II. 8 (1939) XIII. 15. tábla. 4 Ettlinger i. m. 30., Cahen-Clausse i. m. 51., Riha i. m. 198 sk. 5 Ambroz i. m. 15. tábla 21. 6 Ettlinger i. m. 124. és 14. tábla 17. 7 Jobst, W. Die römischen Fibeln aus Lauriacum. Forschungen in Lauriacum 10 (1975) 45. tábla 318. 8 Ettlinger i. m. 14. tábla 18. 9 Rieckhoff, S. Münzen und Fibeln aus dem Vicus des Kastells Hüfingen. (Schwarzwald Baar Kr.) Saalburg Jahrbuch 32 (1975) 68. és 9. tábla 160. ban fordulnak elő és összetételükben viszonylag tiszták egy-egy sír anyagán belül, feltételezhető hogy frissen, egy generáción belül kerültek a tulajdonosukhoz. Ebből kézenfekvő az a következtetés, hogy vagy az újonnan bevándorló népesség hozza magával saját leletanyagát, vagy pedig tervszerű kereskedelmi tevékenység eredményeként tűnnek fel. Megfigyelhető, hogy a tiszta gyöngykészletek a temetőkön belül a későbbi sírokban felhígulnak, keverednek az újabb típusokkal, majd pedig teljesen eltűnnek a leletanyagból.

26 A kora szarmata sírokban gyakoriak a kisméretű, különböző színű korong-, gömb- és diszkosz alakú gyöngyök. Gyakori a színes, vagy aranyozott ikergyöngy - annak is a kisméretű fajtája - és a sokszögű, kisméretű üveggyöngy A martfűihez hasonló összetételű gyöngysorok több kora szarmata lelet jellemzői, de szórványosan későbbi temetőanyagban is előfordulnak.

27 A hengeres és hordó alakú calciumgyöngyök

28 a hasonló formájú kalcedonokkal együtt szintén megjelennek a korai szarmata anyagban, elszórtan későbbi leletekben is előfordulnak.

29 A nagyméretű hasáb alakú, hatszögü üveggyöngyök már ritkábbak az előzőknél.

,0 A nagyméretű gyöngyök elsősorban nyakláncokban, ritkábban gyöngykarperecekben szerepelnek, gyakorta pedig a kora szarmata és a középszarmata periódus gyöngyözött női öveit díszítik. Sajnos - mivel a munkások feldúlták a sírokat - nem lehet teljes biztonsággal megállapítani, hogy eredetileg hogy viselték az 1. kép 6-7. gyöngysorait. A 2. kép 1 főleg apró szemű gyöngyei az alsólábszárak körül voltak a ruhára varrva, bár a fentebb tárgyalt apró gyöngyök egyaránt szerepelnek a ruha ujján, nyakrészén, sőt a nagyobb gyöngyökkel vegyesen az öveken is.

31 A martfűi sírok gyöngy típusai I. sz. végétől kezdve figyelhetők meg, a II. százdban gyakoriak, és csak elvétve fordulnak elő a III. század első évtizedeinél későbben. Éppen ezért a gyöngykészletek egyneműsége, a római importáru megléte - a fenti kronológiai kép figyelembevételével - arra utal, hogy a Traianus dák hadjáratát követő időben a Tiszántúlt újonnan megszálló szarmata generáció sírjait lássuk a martfűi sírokban. 10 Forrer. A. Das römische Strassbourg Argentorate 2 (1927) 433. és 323. ábr., Bruckner Versuch i. m. 17. tábla 2., Lerat, L. Les fibules Gallo-Romaines. Cat. des Coll. Arch. de Besanon. 2. Ann. Univ. Besanon 2 e sér. t. 3. fasc. 1 (1956) Nr. 306., Lindenschmil, L. Das römisch-germanische Zentral-Museum. 1889. 16. tábla 33., Ulrich, R.-Heinzmann, A. Katalog der Sammlungen der antiquarischen Gesellschaft in Zürich 2. Teil (1890) 422. 11 Kovrig I. A császárkori fibulák főformái Pannóniában. DissPann II. 4 (1937) XXXIV. 8. 12 Patek i. m. 53. és 33. jz. a további példányok felsorolásával, 222. és XXI. tábla 22-23. 13 Pichlerová, M. Rímské pohrebisko II v Rusovciach. AR 24 (1972) 2. ábra 2. 14 Lamiová-Schmiedlová, M. Spony z doby rímskej na SlovenskuStudijné Zvestí Aúsav5(1961)91., XI. tábla 10. 15 Párducz M. A szarmatakor emlékei Magyarországon III (a továbbiakban Szarmatakor III) AH XXX (1950) XXVII. 1. a-b., Csallány G. Újabb jazyg temetők Szentes határában. Dolg. 12 (1936) XLII. 15. 16 Böhme i. m. 40. és 27. tábla 1051. egy magasított tűtartójú, ónozott darab. Tejral, J. Grundzüge der Völkerwanderungszeit in Máhren. Rocnik IV. 2. (Praha 1976) I. tábla 2., u.ő. Abriss der Entwicklung in Mahren wáhrend der Völkerwanderungszeit, Alt Thüringen 14 (1977) 244., XXVIII. tábla 14. A Diergardt gyűjteményben is van három darab: Werner, .AKatalog der Sammlung Diergardt. Die Fibeln Bd. I. (Berlin 1961) 49/321., 326-327. tábla. 17 Kiss A. Avar Cemeteries in County Baranya, in: Cemeteries of the Avar Period (567-829) in Hungary. Vol. 2. XLIII. tábla 4. a Pécsvárad gőztéglagyári temető 30. sírjából. 18 Patek i. m. 30 skk és 30. old. 5. jz. a részletes irodalommal, IX. tábla 7, 9, 10. 19 Átmeneti forma az alföldi típusú számszeríj fibula és a térdfibulák között a martfűi. A háromszög fejlapú térdfibulákra 1. Kovrig i. m. 61. és X. tábla 45. 20 Patek i. m. 130 sk. Ambroz i. m. 28., Peskar, 1. Fibeln aus der römischen Kaiserzeit in Mahren. (Praha 1972) 17. tábla 1-2. 21 Kovrig i. m. 18., Párducz M. A szarmatakor emlékei Magyarországon I. (a továbbiakban Szarmatakor I.) AH XXV. (1941) 32. 22 Pl. Szentes Kistőke 127. sír - Párducz M. A Szarmatakor emlékei Magyarországon II. (a továbbiakban Szarmatakor II) AH XXV11I (1944) XX. 10. a-b., Csongrád Határ út Szántói tanya - Szarmatakor II. XXXV. 20. a-b., Hódmezővásár8