Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)

Szabó J. Győző: A Mátra-vidéki avar kori temetők állatcsontleleteinek néhány tanulsága

5 Csak emlékeztetőül hivatkozunk két monográfiára, amelyeknek szerzői gondot fordítottak az állatcsont anyag informatív bemutatására. Dehát az alattyáni avarkori temető 708 sírjában előkerült 297 állatcsontos temetkezésnek mindössze 71 esetében nem semmisültek meg a zoológiai leletek (Kovrig, /., Das awarenzeitliche Graberfeld von Alattyán, AH XK., Budapest 1963, 73-78.) A Kiskörén feltárt 211 sírós temető 38 temetkezésében fordult elő állatcsont és ebből 27 volt meghatározható. (Garam, É., Das awarenzeitliche Graberfeld von Kisköre, FAH, Budapest 1979, 45-^8.) 6 Bökönyi S., A bolyi avarkori temető állatmaradványai, A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1963 (Pécs 1964) 95. 7 Bökönyi i. h. 8 Bökönyi i. h. . t . 9 Török, Gy., Sopronkőhida IX. századi temetője, FAH, Budapest 1973, 36-37., 119. 10 Moldován G., A magyarországi románok, Budapest 1913, 204.: Az erdélyi románok „a sírásónak a beszentelt sír felett tyúkot szoktak adni, mert a tyúk a lélek előtt utat csinálva, kapargálva halad előre, s hívogatja őt maga után..." 11 Nagy, S., Das frühmittelalterliche Graberfeld auf dem Gélánde der Ziegelei Polet bei Vrbas, RAD 20/1971, 268. 12 Talán elég egyetlen példára, a szarmaták szokásanyagára hivatkozni. Gazdasági bázisuk a nagyállattartás volt, de ezt temetkezéseik rítusa nem tükrözi. 13 Erdélyi L, A jánoshidai avarkori temető, RF Ser. II. 1., Bp. 1958, 48. 14 Lippert, A., Das awarenzeitliche Graberfeld von Zwölfaxing in Niederösterreich, Práhistorische Forschungen 7., Wien 1969, 123. 15 Garam i. m. 47. 16 Cs. Sós, A., Das frühmittelalterliche Graberfeld von Keszthely-Fenékpuszta, Acta Arch. Hung. 13/1961, 247-305., a sírleirások alapján végeztük el a számításokat. 17 Török i. m. sírleírásai alapján végeztük el a számításokat. 18 Publikálatlan, a szerző ásatása 1954-55, 1963-64 években. Két sír és a temető térképe bemutatva: Szabó J. Gy. Árpád-kori telep és temetője Sarud határában III., Az Egri Múzeum Évkönyve XIV., 51-53. 19 Korek /., A Szentes-kajáni temető, Dolg 19/1943, 1-88.: a sírleírások alapján végeztük el a számításokat. 20 Kovrig i. m. 76. 21 Fettich, N., Das awarenzeitliche Graberfeld von Pilismarót-Basaharc, Studia Archaeologica III., Budapest 1965,95.: Fettich az egész temetőt a VIII. századra datálta, mivel szerinte az avarok politikai hatalmának az összeomlása után a lakosság a szlávok elől elmenekült. 22 Beranava, M., Beitrag zu einigen Besonderheiten auf den slawisch-avarischen Graberfelden in der Slowakei (Tierknochen), AR 19/1967, 1S6-193. 23 Beranova i. m. 192-193.: Wir habén es hier entweder mit dem Einfluss der áltesten Phase des slawisch-awarischen Bundes und mit den damals entstandenen rituellen Besonderheiten zu tun, die weiter bestanden und in der folgenden Periode ihre Verbreitung fanden, oder wir können vielleicht diese Einwirkung als eine Folge des Eindringens neues bulgarischen Wellen in Richtung der Balkanischen Halbinsel in der 2. Hálfte des 7. Jh. bezeichnen." 24 B. Szatmári S., A Dévényújfalui temető etnikai és történeti problémái, Komárom megyei Múzeumok Közleményei 1., Tata 1968, 127. 25 Szádeczky-Kardoss, S., Ein Versuch zur Sarhmlung und chronologischen Anordnung der griechischen Quellén der A waren geschichte nebst einer Auswahl von anderssprachigen Quellén, Opuscula Byzantina I., Szeged 1972, 93. 26 Kovrig i. m. 76 27 Török i. m. 36. 28 Garam i. m. 46. 29 Tocik, A., Slawisch-awarisches Graberfeld in Sturovo, Archaeologica Slovaca - Catalogi II., Bratislava 1968. RÖVIDÍTÉSEK Acta Arch. Hung. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, Budapest AH Archaeologia Hungarica, Budapest Arch. Ért. Archaeologiai Értesítő, Budapest AR Archeologické Rozhledy, Praha 30 Pastor, J., Kostrové pohrebisko v Hranicnej pri Hornade, Vychodoslovensky pravek 2/1971, 89-179. 31 Toiik, A., Slawisch-awarisches Graberfeld in Holiare, Archaeologica Slovaca - Catalogi I., Bratislava 1968. 32 Cilinská, Z., Frühmittelalterliches Graberfeld in Zelovce, Archaeologica Slovaca - Catalogi V., Bratislava 1973. 33 Ezt a statisztikát a sírleírások alapján magunk állítottuk össze. 34 Zelovce és Holiare e statisztikai adatait a sírleírások alapján állítottuk össze. Holiare „állatcsontok" megjelöléssel szereplő 81 sírja valószínűleg nagyemlős csontokat (marha, ló) nem tartalmazott. 35 Kechnecen juh koponya 6 női sírban, 4 gyermeksírban, 6 lovas és 2 egyszerűbb férfisírban fordult elő (és egy nem meghatározott nemű felnőtt csontváz mellett). 36 Itt felmerül a sopronkőhidai temető sajátos szarvasmarha kultuszának a problémája : külön néprajzi-szociológiai szempontú tanulmányban érdemes lenne foglalkozni a keresztény környezetben konzerválódó ősi hitvilágú, a mintegy rezervátumban élő avarság kérdésével. 37 Garam, £., Avar temetők Andócson, FA 23/1973, 170. - Bökönyi, S., History of domestic mammals in central and eastern Europe, Bpest 1974, 360., 504.: Halimba (49 sírból marhacsont 37 esetben, juh v. kecske 13, Gallus D. 9, sertés 3, lócsont 2 esetben). /. m. 418.: Tiszavasvári-Koldúsdomb (Gallus D. 6 esetben, marha 5, ló 3, juh v. kecske 2, juhcsont 1 esetben). /. m. 402.: Szeged-Makkoserdő (5 sírban marhacsont, 3-ban ló, 2 Gallus D., 1 juh v. kecske, 1 juh) 38 Bökönyii. m. (1974) 344.: Gallus D. 19 sírban, lúd 7, marha 6, sertés 6, juh v. kecske 3, juh 3, lócsont 1 sírban. 39 Vinski-Gasparini, K.-Ercegovic, S., Das frühmittelalterliche Graberfeld von Brodski Drenovac, Vjesnik, Ser. III. 1., Zagreb 1958, 160. Vrbas: Nagy i. m. 268., sírleírások: 191-214. 40 Lippert i. m. 121. 41 Lippert i. h. 42 Szíves szóbeli közlése 1980 októberében. 43 Szabó J. Gy. Az Egri Múzeum Évkönyve VI. (Eger 1968) 54. 43a H. Tóth Elvira feltárása, Bökönyi Sándor szóbeli közlése (1981) 44 Bóna, /., Abriss der Siedlungsgeschichte Ungarns im 5-7. Jahrhundert und die Awarensiedlung von Dunaújváros. AR. 20/1968, 609-610 45 Szabó J. Gy. Heves megye népvándorláskori történetének néhány kérdése, Dolgozatok Heves megye múltjából, Eger 1970, 32-33. 46 Szádeczky-Kardoss i. m. 67. - Lakatos P., Quellenbuch zur Geschichte derGepíden, Opuscula Byzantina II., Szeged 1973, 86., 90. 47 László, Gy., Études archéologiques sur l'histoire de la société des avars, AH XXXIV., Budapest 1955, 289., 292-93. 48 Kovrig i. m. 230. Kovrig már egy VII. század közepi néphullámra gondolt, Asparuch dunai bolgárait megelőző beözönlésről. 49 Bóna /., Avar lovassír Iváncsáról, Arch. Ért. 97/1970, 260-261.: azt sejteti, hogy a „régi kaganátus" 663-ig tartott, s hogy az új keleti népcsoportok hódítók és nem behívottak. 50 Szádeczky-Kardoss S., Kuvrat fiának, Kubernek a története és az avar-kori régészeti leletanyag, AT 15/1968, 84-87. 51 Szádeczky-Kardoss i. m. (Opuscula Bzyantina I.) 91-93. 52 Kollautz, A.,-Miyakawa, H., Geschichte und Kultur eines Völkerwanderungszeitlichen Nomadenvolkes I., Klagenfurt 1970, 221-238. 53 Szádeczky-Kardoss i. m. (Opusc. Byz. I.) 98. 54 B. Szatmári S., i. m. 127.: „.. .el kell ismernünk, hogy ezeknek a temetőknek vannak új jellemvonásai a magyarországi későavar temetőkhöz viszonyítva..." ... 130.:... „felvetődött az a gondolat is, hogy nem lehetséges-e a meglehetősen heterogén avar birodalom esetében is az, hogy a peremterületekre egy, vagy több harcos törzset telepítettek." AT Antik Tanulmányok, Budapest Dolg. Dolgozatok a Szegedi Tudományegyetem Régiségtudományi Intézetéből, Szeged FA Fólia Archaeologica, Budapest FAH Fontes Archaeologici Hungáriáé, Budapest RF Régészeti Füzetek RAD Rad Vojvodjanskih Muzeja, Növi Sad.