Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)

Madaras László: Á Szeged'- Fehér-tó A és B avar temetők anyagának összehasonlító vizsgálata

még a legközelebbi környezet - Csongrád megye - avarkori temetőire vonatkoztatni sem. Ehhez a megye teljes leletanyagáJEGYZETEK 1 D. Csallány: Archáologische Denkmáler der Awarenzeit in Mitteleuropa. Bp. 1956. A lelőhelyek a 860. és a 861. szám alatt szerepelnek. 2 Cs. Sebestyén (1930) pp. 185-186. Nekünk a terepen végzett lelőhely-azonosítás során pontosan sikerült mindkét lelőhelyet lokalizálnunk. ALippaitanyamégma is áll, ugyanez mondható el a Kormányos tanyáról is. Kormányos Péter fiatal korában részt vett a Fehértó B temető feltárásán, a fontosabb sírok helyére is emlékezett. A két lelőhely egy sírmezőhöz való tartozása ezek alapján kizártnak tekinthető. 3 Madaras László: A Szeged Fehértó A temető. Kézirat kiadás alatt, uő. A Szeged-Fehértó B temető. Kézirat kiadás alatt. 4 Móra (1960) p. 303. és pp. 325-326. 5 A leletanyagot a szegedi Móra Ferenc Múzeum őrzi. Ltsz: 53.2.1.-53.2.1171. A Szeged-Fehértó B temető leletanyaga is ugyanitt található meg. Ltsz: 53.3.1.-53.3.358. Mindkét temető eredeti dokumentációját a szegedi Móra Ferenc Múzeum adat- és fotótárában őrzik. 6 Móra (1960) pp. 316-317. 7 Bóna István lektori véleményében felhívta figyelmünket arra, hogy a Fehértó A temető esetében a lelet- és a térképelemzés különvált, mivel az általunk közölt sírok nagy része nem szerepel a közölt temető térképen, melyen csupán az 1-203. sírok vannak feltüntetve. A temető részletes elemzésében megkíséreljük igazolni, hogy az 1. sz. térképünk a temető centrumát ábrázolja. Ehhez a térképszelvényhez még másik három - több-kevesebb sírt rögzítő - kisebb térkép csatlakozik, sajnos egy általunk ma már nem rekonstruálható rendszerben. Ezeken is sikerült a különböző típusú leletanyagot elkülönítenünk, ha nem is olyan egyértelműen, mint az 1. térképen. Ezenkívül úgy véljük, ahhoz, hogy következtetéseink valamennyire is meggyőzőnek tűnjenek, a leletanyagnak legalább legfontosabb sírjait közölnünk kell. Ezért történt az, hogy a leletanyagot, melyet bemutatunk tábláinkon a teljes síranyagból és nem csupán az 1. térképen megtalálható 1-203. sírokból válogattuk össze. Az így keletkező hiányérzetet reméljük a később megjelenő teljes dolgozat eloszlatja majd. 8 Garam (1979) pp. 76-77. korábbi szakirodalommal 9 Lipták-Vámos: A „Fehértó A" megnevezésű avarkori temető csontvázanyagának embertani vizsgálata. Anthropológiai Közlemények 13 (1969) 1-2. pp. 3-30. 10 Garam (1979) p. 15. és IX. t. 29-40. 11 Garam (1979) p. 85. 12 Hasonló veretek vannak pl.: Dunapentele 10. sír: Marosi-Fettich (1936) pp. 13-14. és IV. t. 8-37.; Üllő II. 73. sír: Cs. Sós (1955) LXIV. t. 1-3.; Csúny 126. sír: Hampel III. (1905) CXXXIII. t. 11-12.; Regöly szórvány: Hampel III. (1905) CLXXXII. t. II.; Devinska Nova Ves 524. sír: Eisner (1952) LIV. t. 7. és 10.; Holiare 256. sír: Tocík (1968) LIV. t. 2-3.: 13 Horváth (1935) XXXI. t. 1-2 és 9-16. 14 Bóna (1970) p. 259^Garam (1978) pp. 210-215. 15 Zelovce 335. sír: Cilinská (1973) LVII. t. 2-18. és 27. A két garnitúra véretei és szíjvégei teljesen azonosak. Egyezik a lyukvédő veretek és az övet záró bronzcsat alakja. A hasonlóság olyan fokú, hogy még a csatpecken lévő kis nyúlvány is egyforma. Az övön található tüggesztők kialakítása is azonos. 16 Mödling 135. sír: Daim (1977) p. 11. ésp. 45.; Devinska Nova Ves 530. sír: Eisner (1952) LXIX. t. 1-2. Zamárdi 25. sír: Bakay (1973) VIII. t. 21-24.; Üllő II. 94. sír: Cs. Sós (1955) LXVI. t. 10.; Kisköre 94. sír: Garam (1979) XVII. t. 3-6.; Fehértó A 316. sír: Madaras: Szeged-Fehértó A temető. Kézirat kiadás alatt. 17 Csallány (1946-48) pp. 353. és LXXVI. t. 2. 18 Csallány (1939) pp. 148-150. uő. (1946-48) p. 354. 19 Szabó J. Gy. (1968) pp. 51-52. 20 Alattyán 413. sír: Kovrig (1963) XXVII. t. 22-51. 21 László Gyula: A népvándorláskor művészete Magyarországon 92. kép. Tévesen Dunapentele lelőhely megjelöléssel. 22 Bóna (1970) pp. 251. és 255. valamint a 9. kép 4-10. Bóna István lektori véleményében felhívta figyelmünket arra, hogy az iváncsai csontok pontos rendeltetését a feltáráskor megállapítani nem lehetett, mert ezeket a rendszeres feltárások megkezdése előtt kivették a sírból. Ő maga publikációjában a 6. kép aláírásában nyereg, a rajzos táblán tegez alternatívát szerepeltet. Mi pontosan a Fehértó B 12. sírjának tegeze alapján tartjuk az iváncsai csontlemezeket tegezvereteknek. S mivel csak ezen a két tegezen találhatunk ilyen díszítetlen, kissé ívelt csontlemezeket, valószínűnek látszik, hogy a tegez testének csontlemezekkel való borítása még a faragott csontveretekkel díszített tegezek körében sem volt általános. 23 Martonvásár 6. sír: Rosner (1960) pp. 171-173. A móri tegez közlése és a tegezek időrendi értékelése: Török (1954) pp. 54-59. 24 Garam (1976) p. 140. 25 Garam (1976) p. 144. 26 Az ún. „közép avar" korra a lemezes varkocsszorítók a jellemzőek. A szakirodalomban ebben a kérdésben teljes az egység. Horváth (1935) pp. 64-66.; Kovrig (1963) p. 140.; Bóna (1970) p. 250.; Tomka (1971) p. 87.; Garam (1979) pp. 54-55. nak ismerete ad majd elégséges alapot a készülő Corpus kötetek megjelenése után. 27 Garam (1969) p. 239. 28 Garam (1979) p. 67. és pp. 80-81. és a 23. ábra 29 Garam (1979) pp. 85-93. 30 Szekeres (1978) pp. 157-160. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy H. Tóth Elvira és Szekeres László megfigyeléseinek értelmezése, valamint Tomka Péter négylábú láda „szökröny" alakú koporsó rekonstrukciója egyaránt elfogadhatóan magyarázza a négy kis gödör, vagy a sír két rövidebb oldalán található lemélyítés funkcióját. A két magyarázat között mi nem látunk kibékíthetetlen ellentmondást. Már csak azért sem, mert H. Tóth Elvira saroglya és arra tett láda magyarázata is a halott védelmét szolgáló eszközt, kvázi koporsót feltételez. 31 Werner (1974) p. 121. 32 Garam (1976) p. 140. 33 Garam (1979) p. 89. 34 Csallány (1946-48) pp. 350-359. és a LXXV-LXXIX. t. 35 Bóna István lektori véleményében figyelmeztetett arra, hogy a 29. sír kardja Csallánynál kétélűnek, nálunk egyélű egyenes kardnak van meghatározva. Valószínűnek tartja, hogy Csallány Dezső azért határozta meg kétélűnek, mert a tokból kilátszó alsó harmadában viszélje, ,,elman"-ja volt. Ebből viszont arra következtet, hogy elképzelhető, hogy itt egy igen korai, alig hajlott hátú szablyáról lehet szó. Amennyiben ez így van, akkor ezt a különbséget á két sír összevetésénél nem lehet figyelembe venni. Ugyanakkor a szablya megléte a sírban tovább növeli a 29. sír fontosságát, hiszen a többi sírban bizonyosan egy-vagy kétélű kardok voltak. Egyébként is a legkorábbi szablyák a kései lemezes csoport rangos sírjainak egyik jellemző melléklete (Bóna 1970, p. 251.) IRODALOM Bakay (1973) Bakay Kornél: Az avarkor időrendjéről (Zur Chronologie der Awarenzeit) SMK I. (1973). pp. 5-86. Bóna (1970) Bóna István: Avar lovassír Iváncsáról. (Grave of an avar horserrian at Iváncsa) AÉ. 97 (1970)! pp. 243-263. Cilinská (1973) Z., Cilinská: Frühmittelalterliches Gráberfeld in Zelovce. Bratislava 1973. Csallány (1939) Csallány Dezső: Kora-avarkori sírleletek. (Grabfunde der Frühawarenzeit). FA. I-II. (1939) pp. 121-180. Csallány (1946-48) Csallány Dezső: Szegedi avarkori sírleletek és hun-bolgár ivókürtök régészeti kapcsolatai. (Rapports archéologiques entre les trouvailles tombales de l'époque avarc de Szeged et des corsi bőire hunno-bulgares). AÉ. 1946-48. pp. 350-359. és LXXV-LXXIX. t. Daim (1977) Katalog der Sonderausstellung im Museum der Stadt Mödling. Mödling 1977. Eisner (1952) J., Eisner: Devinska Nova Ves. Bratislava 1952. Garam (1976) Garam Eva: Adatok a közép avar kor és az avar fejedelmi sírok régészeti és történeti kérdéseihez. (Zu den archáologischen und historischen Fragen der mittleren Awarenzeit und der awarischen Fürstengráber) FA. XXVII. (1976) pp. 129-147. Garam (1978) Garam Éva: A közép avar kor sírobulussal keltezhető leletköre (Der mit Grabobulus datierbare Fundkreis der Mittelawarenzeit). AÉ. 103. (1978) pp. 206-216. Garam (1979) Garam Eva: Das awarenzeitliche Gráberfeld von Kisköre. Fontes Archaeologici Hungáriáé. Bp. 1979. Hampel III. (1905) J., Hampel: Alterthümer des Frühen Mittelalters in Ungarn. Braunschweig 1905. Horváth (1935) Horváth Tibor: Az üllői és a kiskőrösi avar temető (Das Awarischen Gráberfelder von Üllő und Kiskőrös). Arch. Hung. XIX. 1935. Kovrig (1963) Kovrig Ilona: Das awarenzeitliche Gráberfeld von Alattyán. Arch. Hung. XL. 1963. László (1953) László Gyula: Études archéologiques sur l'histoire de la société des Avars. Arch. Hung. XXXIX. 1953. Marosi-Fettich (1936) Marosi-Fettich: A dunapentelei avar sírleletek. (Trouvailles avares de Dunapentele). Arch. Hung. XVIII. 1936. Móra (1960) Móra Ferenc: Fele sem tudomány. Utazás a földalatti Magyarországon. Magvető. 1960. Rosner (1960) Rosner Gyula: Jelentés a martonvásári avarkori temető 1958. évi ásatásáról (Bericht über die Grabungskampagne 1958. in Awarenzeitlichen Gráberfeld in Martonvásár. Álba Regia I. 1960. pp. 171-174. Cs. Sebestyén (1930) Cs. Sebestyén Károly: Rejtélyes csontok népvándorláskori sírokban (Rátselhafte Beinplatten in Grabern der Völkerwanderungszeit). Dolgozatok VI. 1930. pp. 178-220. Cs. Sós (1955) Cs. Sós Ágnes: Le deuxieme cimetiére avaré d'Üllő, AAH. VI. 1955. pp. 193-230. Szabó J. Gy. (1968) Szabó J. Győző: Az egri múzeum avar kori emlékanyaga (Das Awarenzeitliche Fundbestand des Museums von Eger. ÉMÉ VI. 1968. pp. 29-68. 43