Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)

Tóth Tibor: Munkásmozgalmi dokumentumok Szolnok megyéből

Tóth Tibor: MUNKÁSMOZGALMI DOKUMENTUMOK SZOLNOK MEGYÉBŐL (1932-33. és 1943-44-ből) 1. DOKUMENTUMOK (1932-33) A magyar királyi rendőrség Politikai Rendészeti Osztálya felmérte, és „Az 1932/33. évi május 1-i munkásmozgalmak lefolyása, a szélsőséges pártszervezetek erőviszonyai és hatása a vidéken"

1 címmel bizalmas referátumban foglalta össze az SZDP és kommunisták helyi szerveinek tevékenységét, taglétszámát. Ezt százalékosan is arányba állította a helységek (vidéki városok) összlakosságával, így bizonyos országos „katasztert" dolgozott ki a legforradalmibb szervezetekről és azok tagjairól. A megmozdulások értékelésével az egyes helységek és szervezetek forradalmi erejét kívánták meghatározni. Céljuk saját bevallásuk szerint is ez volt, mivel mindezek ismeretében további fellépésük és elnyomó politikájuk konkréttá és differenciálttá válhatott. Mi késztette a politikai hatalmat ilyen országos intézkedésre ebben az időszakban? Az 1930-33-as években az ország politikai helyzete pattanásig feszült volt. Hazánkat is elérte a világválság, melynek következtében pangott a termelés, óriási arányúvá vált a munkanélküliség. Az 1930. szeptember 1-i tüntetésbe a vidék is belekapcsolódott. 1932-ben megjelent a KMP „Harci programja", mely a vidék proletariátusát is mozgósította. Érthető, hogy ekkor országos méretűvé vált a hajsza az SZDP szervezetei ellen, s az irtóhadjárat a kommunisták ellen. Sallai Imre és Fürst Sándor ennek következtében szenvedett mártírhalált. A rendőrség teljes képet kívánt összeállítani a forradalmi mozgalomról, hogy még erélyesebben és eredményesebben léphessen fel ellene, hiszen a hatalom rettegett a forradalmi erőktől, azok megmozdulásaitól. Az összefoglaló a belügyminiszter számára „a vidéki kapitányságok és kirendeltségek politikai előadói stb. jelentése alapján" készült. Bármennyire is a pontosság látszatát igyekezett kelteni, a valóságos helyzetképet nem tükrözhette, mert kívülről, ellenségesen szembenállva, besúgókra támaszkodva ítélte meg a mozgalmakat. A beszámolót áttanulmányozva megállapítható, hogy egyes helyeken a forradalmi mozgalmakat, a létszámot és a szervezeti életet lekicsinyelve, jelentőségüket alábecsülve értékelték. Érthető ez, mivel saját munkájukról adtak számot, s a „rózsaszínű" beállítás az ő jó munkájukat bizonyította. Egyébként a helyzetkép megítélésénél sohasem mulasztották visszatartó okként saját munkájuk eredményességét külön is megemlíteni. Az egyes helységekről általában 6-8 soros ismertetőt adtak, nem egyszer sablonos általánosításokkal. Részletesebben szóltak azokról a helyekről, amelyeket jobban ismertek vagy erőteljesebb volt a mozgalmi tevékenység. Az összefoglalót tehát mindezek figyelembevételével kell ma értékelnünk. A jelentés statisztikája, értékelése jól kiegészítheti ismereteinket a Horthy korszak 1930-as évek elejének általános politikai helyzetéről, munkásmozgalmairól, a munkások, parasztok, értelmiségiek vidéki forradalmi harcairól. A Szolnok megyei Levéltár is őrzi ezt az összefoglalót. Teljes közlésre a terjedelme miatt nem vállalkoztam. Ez alkalommal csupán a jelentésben szereplő Szolnok megyei városok anyagait közlöm. „Jászberény Lakosainak száma: 30 101 Ebből szociáldemokrata érzelmű: 500 Ebből kommunista érzelmű: 140 Az elmúlt év május 1-én munkaszünetet, gyűlést vagy ünnepélyt nem tartottak. A szociáldemokrata párt ez idő szerint egyáltalán nem működik, tagsági díjat a súlyos gazdasági viszonyok és a nehéz megélhetésre tekintettel, senki nem fizet. Helyisége sem a pártnak, sem a szakszervezetnek nincs. Kommunista szervezkedést a rendőrhatóság nem fedezett fel, s a kimutatott kommunistagyanús egyéneket megfigyelés alatt tartja. Karcag Lakosainak száma: 24600 Ebből szociáldemokrata érzelmű: 500 Ebből kommunista érzelmű: 35 A helyi szociáldemokrata pártszervezet főleg a rossz termés és a gyenge kereseti viszonyok által okozott elégedetlenségre támaszkodva 1932 év elején erőteljes agitációba kezdett úgy, hogy rövidesen 320 főt tudott beszervezni. Ettől vérszemet kapva ugyanazon év áprilisában már megérettnek látta a helyzetet arra, hogy a beszervezett tömeget az utcára vigye. A földmunkások ínséges helyzetének orvoslását kérve, egy memorandumot szerkesztettek s azt 50 tagból álló küldöttséggel akarták a polgármesterhez eljuttatni. A polgármester a küldöttségből csupán 5 tagú megbízottjukat fogadta, míg a többi a Városháza előtt várakozott. A várakozók száma csakhamar, mintegy 300 főre szaporodott a legszegényebb néposztályból való csőcselékkel. A polgármester a memorandumban foglaltakra csupán ígéretet tehetett egyelőre. Ezért a küldöttség vezetője a Városháza előtt várakozó tömeg között izgatni kezdett, sőt amikor a rend biztosítására kivezényelt rendőrség a tömeget oszlásra szólította fel, a tömeg ugyancsak az ő felhívására ellenszegült úgy, hogy a rendőrség kénytelen volt karhatalommal szétszórni a tömeget^ Ennek során 5 egyént a rendőrség őrizetbe vett és az ügyészségnek adta át. Május 1-ét ez évben a ligetben szórakozással töltötték el, ott azonban rendzavarás nem történt. 1933. május 1-ét már nem ünnepelték meg, mert a szociáldemokrata párt taglétszáma állandóan csökkent, a munkásságra mindinkább elvesztette befolyását úgy, hogy jelenleg a taglétszám alig 5-6 ember. Tevékenységet egyáltalán nem fejtenek ki. Kommunista szervezkedést az elmúlt évben leplezett le a rendőrség, melynek során három egyént adott át az ügyészségnek. Ezzel a kommunisták további tevékenysége ott meg is szűnt, miután az egyszerű napszámos munkások józanabb belátásra tértek. Kisújszállás > Lakosainak száma: 14531 Ebből szociáldemokrata érzelmű: 120 Ebből kommunista érzelmű: A lakosság általában konzervatív gondolkodású, s így a szociáldemokraták, vagy egyéb szélsőséges irányú szervezkedésre nem jó talaj. A csekély számú szociáldemokrata sem él párt207