Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)

Zádor Béla: A Tanácshatalom megdöntése és az ellenforradalom hatalmi szerveinek kiépülése Szolnok megyében

terrorja tette lehetővé. A restauráció végrehajtásában a több tényező között igen jelentős szerepet betöltő közigazgatási ellenforradalmi erők, a hatalom visszaállítása után annak részeseivé lettek. Ennek következtében Szolnok megyében a hatalom újbóli megragadása már ebben a korai szakaszban sem kizárólag az 1918. októbere előtti vezető személyekhez kötődik. A falvakban, kisebb településeken döntő részben az 1918. október 30-a előtti vezetőket találjuk. Nagy részük a vezetésbe való "visszakerülését az ellenforradalmi eseményeknek köszönhette. E ténynek motiváló hatása nem elhanyagolható. A megyei és részben a területi (járási főszolgabírók), valamint a városi vezetésben (polgármesterek) a régiek mellett „új" az ellenforradalmi eseményekben aktívan résztvevő csoport is a hatalom közvetlen részesévé lett. Sőt vezető pozíciókba kerülésükkel (a vezető tisztségeknek szinte egésze e csoport kezébe kerül) a meghatározó tényezők közé kerülnek. Ők a régi közigazgatási apparátusban előzőleg is dolgoztak ugyan, de vezető beosztáshoz és szerephez az ellenforradalmi események kapcsán és ezen eseményekben betöltött aktív tevékenységük eredményeként jutottak. Megyénkben mindezek eredményeként, a restauráció és az ellenforradalom legkezdetibb időszakában kialakultak az államhivatalnoki rétegnek azok a körvonalai, melyek már ekkor, a legkezdetibb időszakban is, az ellenforradalom - később országosan a rendszer - egyik fő és hatékony társadalmi bázisát jelentették. Ezt a Tanácsköztársaság, valamint az ellenforradalmi terror és az ezzel összekapcsolódó restauráció idején tanúsított magatartásuk, intézkedéseik bizonyítják. A kizsákmányoló osztályuralom visszaállítása és megszilárdítása érdekében tevékenykedtek, ugyanakkor ezzel egyidőben számukra addig elérhetetlennek tűnő pozíciókba kerültek. A kizsákmányoló rend restaurációjában, az ellenforradalmi hatalom megszilárdításában mint réteg, csoport és személyek egyaránt erősen érdekeltek voltak. Mindezekkel párhuzamosan megfigyelhető az, hogy Szolnok megyében is, a nagybirtokosok, földbirtokosok és részben a tőkések mellett (a sorrend a megye gazdasági és társadalmi struktúrájából adódik) ez a hivatalnoki réteg addig nem tapasztalható politikai erőként lépett fel. Az ellenforradalom és eseményei által adott lehetőségek, valamint tevékenységük saját hatalmi törekvéseik nyitányát jelentették. Nagyfokú aktivitásukat és „keménységüket" ez is érthetővé teszi. Ebben a korai időszakban külön, önálló elképzeléseik még nem jelentkeztek. Fő törekvésük, hogy lehetőségeik keretei között, a forradalmi erőkkel való leszámolásból, a Tanácsköztársaság vívmányainak és intézkedéseinek felszámolásából kivegyék nem kis részüket. A hatalomba kerülve a régi „új" rend megszilárdításában minél gyorsabban, erőteljesebben és hatékonyabban közreműködjenek. Egyértelműen fasiszták a közigazgatási apparátusba elvétve kerültek. Néhányukkal inkább a testületekben találkozunk. Ők a földbirtokosok, (részben tőkések) az események kapcsán hatalomra jutott ellenforradalmár, illetve régi tisztviselői garnitúra mellett, a hatalom közvetlen gyakorlásának perifériáján tudtak létezni. így a megyei közigazgatás vezető állományának „úri" és kizsákmányoló osztályuralmat kiszolgáló jellege biztosított volt. A restauráció alkotmányon kívül, a megszállók aktív közreműködésével és oltalma alatt, nyílt erőszakkal, brutálisan történt. A hatalom a munkásokat, agrárproletárokat, illetve a Tanácshatalomban közreműködőket és támogatókat ért óriási veszteségek ellenére még nem konszolidálódott. Az intervenciós megszállással egyidőben végrehajtott hatalomátvétel a helyi intézkedések szinte azonnali megkezdését is jelentette. Az előzőekben már leírtakon túl Jászapátiban már augusztus 8-án 24 tagú polgárőrséget hoztak létre. Esküt a helyben készített esküszövegre tettek. Szabályzatukban szerepelt: „A múlt rendszer tagjaival (Tanácsköztársaság - Z.) érintkezést nem tart és azokat semmi módon nem támogatja. Az őrség a főszolgabíró által kiadott utasításokat hajtja végre. Az őrség minden tagja köteles az esetleg tudomására jutott bolseviki agitációról jelentést tenni, úgy szintén egyesek által mondott oly dolgokról azonnal jelentést tenni, amelyek a jelenleg fennálló törvényes rendet veszélyeztetik, avagy az elmúlt bolseviki rendszerrel összefüggésben vannak." A megszálló csapatokkal való „legkisebb súrlódás elkerülését is tartalmazza.

47 Az újra hatalomra került régi vezetőség egy 1919. augusztus 14-én kelt belügyminisztériumi körlevélben megfogalmazottak alapján intézkedésre szabad kezet kapott. A körlevélben a következőket írják: „A mostani rendkívüli időben nem lehetséges az ország minden részére kiterjedő általános, egyöntetű rendeletekkel megállapítani az összes tennivalókat. Ezért a közigazgatási tisztviselőnek a helyi viszonyok ismerete és mérlegelése alapján gyakran magának kell megtalálnia az egyes kérdésekben a helyes utat."48 A hatalom megszilárdítása érdekében a legfontosabb tennivalókat is meghatározza. Köztük legfőbb feladatként „A jogrend biztosítása érdekében teljes odaadással támogassák a karhatalom szervezésének munkáját" jelöli meg. Egyben közli a körlevél „Elvárom, hogy a tisztségviselők, elöljárók egyfelől megalkuvást nem ismerő szilárdsággal és eréllyel fogják teljesíteni hivatali kötelességüket."

49 Nem volt szükség a biztatásra. Az 1918. októberi események és a Tanácsköztársaság idején elzavart, elmenekült vagy megbújt népellenes tisztségviselők, elöljárók vagy elöljárósági tagok, miután újra hatalomra kerültek, az első pillanattól ezt tették. A Jászsági alsójárás főszolgabírója már augusztus 18-án az elöljáróságoknak körrendeletet ad ki. Ebben elrendeli, hogy az idegeneket kötelesek bejelenteni, igazolni. Fegyvert, lőszert be kell szolgáltatni, aki neTn teszi, letartóztatják. „Minden munkástanácstag, vörösőr és vörös katonánál házkutatás tartandó, a fegyverek és kincstári felszerelési tárgyak elkobzandók, őrizet alatt tartandók." A rémhír terjesztőket s a mai rend elleni izgatókat mindenki jelentse fel. „Megjegyzés, ha valakire rábizonyul, letartóztatandó, s feljelentéssel beszállítandó." Magánházaknál minden összejövetel tilos. „Megjegyzés: a gyanús helyek állandóan megfigyelendők. A szakszervezetek bezárandók... A szocialista - kommunista kör bezárandó, pénzkészlete letétbe helyezendő." Minden vörösőr és katona a községi elöljáróságnál jelentkezzék, aki ennek nem tesz eleget, letartóztatják. „Megjegyzés: aki ez ellen vét, előállítandó." Mindenki, a nála lévő bolsevista iratokat, újságokat és füzeteket szolgáltassa be, akinél ilyeneket találnak, le fogják tartóztatni: „Megjegyzés: a házkutatások alkalmával az ilyenek lefoglalandók, a tulajdonos előállítandó."so A főszolgabírói körrendeletnek ezekkel még nincsen vége. A körrendelet folytatásában a hatáskörébe tartozó közigazgatási területen a közigazgatás és tulajdonviszonyok megváltoztatására, az elnyomás módjára, valamint a jövőt illető ideológiai célkitűzésekre is rendelkezett. A községekben az 1918. október 30-i állapot visszaállítását rendelte el. Felhívja az elöljáróság tagjait, hogy állásaikat foglalják el és a képviselő testületet hívják össze. „A közrend és a nyugalom biztosítására katonai karhatalom..." szervezésére kerül sor. „A bolsevista rablóuralom alatti kommunizálások érvénytelenek s minden, mindenkinek jogos tulajdonába visszaadandó, föld, ház, üzem, s más tárgyak is... Azokat a veszedelmes elemeket, kik esetleg a fennálló rendet s nyugalmat megzavarják, ártalmatlanná kell tenni. Mindazokat tehát, akik szerepet játszottak, feltétlenül le kell tartóztatni, bűnlajstromaikat bemutatni."4

'

1 A főszolgabíró ezután még a követendő eszmére is utasított. „Mindenkinek síkra kell állni a nemzeti eszme szolgálatában s térjenek meg azok a balgák is, kiket a nemzetköziség hazug jelszavával elbolondítottak."

52 A tömeges és egyéni kivégzések, bebörtönzések, letartóztatások, kínzások, az üldözés eredményeképpen nem sokan maradtak azok közül, akik „megtérhettek" volna. Nem véletlen, hogy majd egy hónap múlva, 1919. szeptember 12-én kelt levélben a főszolgabíró „.. .kommunizmus elfojtására tett elismerésre méltó erélyes intézkedéseit" a belügyminiszter tudomásul vette. Szolnokon is az intervenciós megszállás után újra hatalomra került és megerősödött régi „új" elöljáróság az elbocsátásokat és új rendőrök tucatjainak alkalmazá197