Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)

Szlankó István: A Tiszazúg mezőgazdasága

lényeges mutatót: az ipari és mezőgazdasági népességet ill. az iparban és mezőgazdaságban dolgozó aktív keresők számát mutatja be. 1960 1970 Népesség összesen 41894 100 % 38041 100 % Mezőgazdasági népesség 25060 59,8% 21605 56,8% Ipari népesség 8219 19,6% 9854 25,6% (ip.+ép. ip.) Aktív keresők 19 638 100 % 16906 100 % Mg-ban 11780 60,6% 8 636 51,1% Iparban 2239 11,4% 3961 23,4% Az utolsó két sor önmagáért beszél: egyértelműen bizonyítja a Tiszazug, pontosabban a Kunszentmártoni Járás mezőgazdasági jellegét.9 Elárulják ezek a számok a fejlődés irányát is. 10 év alatt a mezőgazdaságban dolgozók száma csaknem 10%-kal csökkent, de még mindig magas. Ugrásszerűen emelkedik az iparban foglalkoztatottak száma: főként a Kunszentmártonba települt ipari üzemek beindulása óta. Az iparosítás ugyancsak „elősegíti", hogy a mezőgazdaságból elvándoroljon a munkaerő. Leginkább a gyengébb tsz-ek érzik ennek a hatását. 1965 és 1974 között kétszeresére emelkedett a járásban foglalkoztatott ipari dolgozók száma: 1604 fő helyett 3200-an dolgoznak járási munkahelyen.

10 A termelőszövetkezetekben folyamatosan megfigyelhető a tagság elöregedése. Ez a jelenség már a 60-as évek elején is létezett. 1965-ben a járás tsz-eiben az átlagos életkor 46 év, az egyes tsz-ekben 43-50 év között szóródik.

11 Legutóbb 1974-ben vizsgálták a tagok korösszetételét.

12 E szerint a dolgozó tagok átlagos életkora 53,9 év. A 3981 tag közül 322-en 62 évnél idősebbek, 149-en pedig 67 évnél is idősebbek. Az új tsz-nyugdíjtörvény életbelépése újabb munkaerőproblémát okozhat a nyugdíjkorhatár csökkentésével. 4. GÉPESÍTÉS A mezőgazdasági dolgozók számának csökkenését gépesítéssel, új agrotechnikai módszerek bevezetésével, kemizálással lehet és kell ellensúlyozni, hiszen egyre nagyobb tömegű élelmiszerre és mezőgazdasági eredetű ipari nyersanyagra van szükségünk. Elsődleges az erőgépek és a hozzájuk kapcsolódó munkagépek beszerzése. A termelőszövetkezetek megerősödésük után egyre több gépet tudtak vásárolni: 1963-ban 131, 1964-ben 297, 1965-ben 397 erőgéppel rendelkeztek a járás termelőszövetkezetei.

13 1976 végén 463 a traktorok száma, ebből 395 db 75 LE-nél kisebb teljesítményű, 51 db 76-150 LE-s, 17 db 150 LE-nél nagyobb teljesítményű. A fejlődés azt kívánja, hogy a közepes- és nagyteljesítményű traktorokat alkalmazzuk.

14 Az erőgépek mellett nagyon sok gépnek az alkalmazása szükséges ma már a mezőgazdaságban. A termelőszövetkezetek egyre inkább iparszerűen kezdenek termelni. 1975-ben a szántóterület 44,2%-án folyt iparszerű termelés. Zárt termelési rendszerben termelték: a kenyérgabona 69,6%-át, a kukorica 67,9%-át, a cukorrépa 100 %-át, a napraforgó 74,2%-át,

15 a szója 100 %-át. Mindehhez az szükséges, hogy a teljes gépsor rendelkezésre álljon. Tükröződik ez a számokból is: míg 1970-ben „csak" 19,8 millió forintot fordítottak gépvásárlásra, addig 1973-ban már 36,6 milliót.

16 1976 végén az alábbi jelentősebb gépekkel rendelkeztek a termelőszövetkezetek:

17 Gabonakombájn 141 db Cukorrépa fejező 6 soros 17 db Cukorrépa kiszedő és rakodó 6 soros 11 db Cukorrépa felszedő és rakodó 13 db Kukorica vetőgép 66 db Kukorica adapter 52 db Traktoros fűkasza 50 db Önjáró szálastak. betakarító 15 db Járva silózó 46 db Teherautó 111 db Pótkocsi 630 db Mindezek mellett 189 tonna/óra teljesítményű szárítóberendezés segíti a gyors gabonabetakarítást. Minél jobban hasonlít a mezőgazdasági termelés az ipari termeléshez, annál szükségesebb, hogy több szakember dolgozzon a tsz-ekben. 1975-ben 1218 főnek volt szakképzettsége. A cél az, hogy 1980-ig a foglalkoztatottak egyharmada szakképzett legyen.

18 5. TALAJERŐ VISSZAPÓTLÁS, ONTOZES A jó terméseredmények eléréséhez nélkülözhetetlen a szervestrágyázás és a műtrágyázás. Az 1970-73-as évek átlagában évenként a szántónak csak 8-10%-át tudták szervestrágyázni, ezért lényeges a műtrágya használata is. 1970-ben 22 614 hektár területet műtrágyáztak. Átlagosan 132 kg műtrágya hatóanyag jutott egy hektárra. 1973-ban 27 169 hektárra átlagosan 214 kg-ot szórtak ki.

19 1976-ban 3667 tonna nitrogén műtrágyát, 2470 tonna foszfor műtrágyát, 3247 tonna káli műtrágyát használtak fel. 9384 tonna összesen, ami 277 kg/ha-os adagnak felel meg. 1977-ben 310 kg fölé akarják emelni a hektáronkénti műtrágya mennyiségét.

20 A Tiszazugban a múltban is végeztek talajjavítást: rendszerint sárgaföld terítéssel vagy cukorgyári mésziszappal. 1977-re 1045 hektár talajjavítást terveztek be. A Tiszazugot szinte teljes egészében folyók határolják, még is a Nagykunsági II. főcsatornának kellett megépülni ahhoz, hogy az öntözés nagyarányú legyen. A főcsatorna Öcsöd mellett éri el a Köröst. A Tisza II. vízlépcsőrendszerből Kiskörétől kapjuk az öntözővizet. Addig a Körösből emelték ki és a mezőhéki, tiszaföldvári határ egy részén alakították ki az öntözőrendszert, de a mellékcsatorna Cibakháza keleti részébe is szállít öntözővizet. A mezőhéki határban három táblán építették meg az öntözőberendezést, amely egy-egy nyomásközpontból és megfelelő csatornahálózatból, valamint föld alá süllyesztett vezetékhálózatból áll. Összesen 4109 hektárnyi területre lehet így esőztető öntözéssel a vizet kijuttatni. Öntözés szempontjából jó adottságokkal rendelkezik a cibakházi Holt-Tisza által közrefogott Sárszög. A Holt-Tisza igen nagy mennyiségű öntözővíz tárolására alkalmas, hiszen kb. 15 km hosszú. A cibakházi Vörös Csillag Tsz zöldségféléket termel ezen a területen. Évenként változik az öntözött területek nagysága. 1976 aszályos nyarán a tsz-ek az öntözhető terület 93%-át - több mint 8000 hektárt - öntözték. (14%-kal több volt ez, mint a vízjogilag engedélyezett terület.)

21 185