Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)

Füvessy Anikó: A tiszafüredi fazekasság a XIX. század végéig

10. kép: Bezerédi-fazék, B. Varga József II. munkája 1899-ből (Tiszafüred, magángyűjtemény). dig 1856-ban a 758-as, 1861-ben a 823-as és felesége öngyilkos­ságakor a 832-es számú házakban éltek. 97 Nem lett tagja az ipartársulatnak, leszármazottai nem folytatták mesterségét. 1887. január 12-én halt meg tüdőlégdaganatban, ekkor már nem önálló fazekas, hanem napszámos, ami legjobb esetben is csak alkalmi munkavégzést jelenthetett unokaöccsénél, a szintén fa­zekas B. Varga Józsefnél. Stílusban beazonosítható készítménye nem maradt fenn. József (1824-1888) 1824. március 23-án született. 98 1848. november 22-én kö­tött házasságot Fodor Máriával. 99 Foglalkozását edényesnek és cserepesnek egyaránt feltünteti az anyakönyv. 100 Id. B. Varga József néven megalakulásától tagja a tiszafüredi ipartársulat­nak, de sem tanulót, sem segédet nem fogad, s egy fazekastanu­lóért sem vállal kezességet. Bizonyíthatóan általa készített feke­tekerámia a sok „bezerédiedény" között nem maradt fenn. 1888. június 28-án halt meg, a foglalkozás rovatban fivéréhez hasonlóan nála is a napszámos bejegyzést találhatjuk. 101 József (1850-) B. Varga Józsefedényes és Fodor Mária házasságából szü­letett 1850. aug. 4-én. 102 Mezei Erzsébetet 1873. október 28-án vette feleségül, tanúja Kiss Mihály edényes volt. 103 1874-től ifjú B. Varga József néven tagja az ipartársulat­nak, de apjához hasonlóan ő sem foglalkoztat tanulót. A mes­terséget valószínűleg apja és nagybátyja mellett tanulta meg. A tiszafüredi fazekasok közül Molnár Péterrel - két gyermeké­nek is keresztapja - és Molnár Sámuellel volt jobb viszonyban. Az utóbbi 1881-ben butellát is készített B. Varga Józsefnek, me­lyet a Déri Múzeumban őriznek. 104 Valószínűleg tőle származik az a feketeedény sorozat, me­lyet Györffy István vásárolt 1909-ben. 105 Néhány, bizonyítha­tóan általa készített cserépedény igen jó minőségű, szép formai megoldású, különleges - rátétes - díszítésű (10. kép). 160 1885-ben születő, Lajos nevű fia és a Kunmadarason még ma is dolgozó József keresztnevű unokája lett leszármazottai közül fazekas. A JUHÁSZ FAZEKAS CSALÁD A Juhász Fazekas család készítményeiben nem követhető olyan jól nyomon mint a Katona Nagyok, de erről a családról bizonyíthatjuk be egyedül, hogy már a XVIII. század utolsó ne­gyedétől fazekassággal foglalkozott. 1770 körül már fazekas a Bogdány Judittal házas Juhász István, akinek 1884-ben született fia halálakor (1791) az anya­könyv az apa foglalkozását, fazekas" is feltünteti. 106 1782 előtt született István nevű fia szintén fazekas lett, felesége Pallagi Zsuzsanna volt. Egyiküknek sem maradt fenn stílusban beazo­nosítható készítménye. Unokaöccsének, az 1813. januárjában született 7sr vonnak családját már jobban nyomon tudjuk kí­sérni. Juhász Fazekas István (1813-1864) Juhász Márton és Réz Erzsébet házasságából született 1813. január 2-án, Kovács Sárával 1838. december 5-én kötött házasságot. 107 Házasságkötésekor Tiszaszőlősön lakott, ahon­nan valószínűleg a 40-es évek elején költözött Tiszafüredre. Mindkét fia fazekas lett, lányai pedig fazekashoz mentek fele­ségül. Juhász István - Kovács Sára Sára József Bálint Eszter (kb. 1841) (1845-1893) (1847-1890) (1851) Juhász István cserepes 1864. március 4-én halt meg tüdőlob­ban. 108 627-es számú házát idősebb fia, József örökölte. Szig­nált készítménye nem maradt fenn. Józsefi 1845-1893) 1845. március 3-án született, 1874. február 11-én vette fele­ségül Nyúzó Gáspár fazekas unokatestvérét, Nyúzó Erzsébetet, akinek apja csizmadia volt. Házasságkötésekor tanúik: Kiss Mihály fazekas, aki a sógora volt és Végh János csizmadia. 109 Családi kapcsolatait kezdetben a csizmadiákkal, apósa mester­társaival erősíti, első három gyermekének csizmadia a kereszt­apja, utána Molnár Péter (1880), majd Bodó Mihály (1885) faze­kasokkal kerül komaságba. Az ipartársulatnak 1874 óta tagja. Hozzá szegődtetik inas­nak a tiszafüredi születésű, 13 éves Mezei Györgyöt, aki a fiata­labb Bezerédi Varga József sógora volt, s akiért Kiss Mihály vál­lalt kezességet. Kevés feliratos darabjáról van tudomásunk, ilyen pl. a Damjanich Múzeumban található butellája, melyen a követke­ző szöveg olvasható: ,,1890 dik év Július 20 dikán készült ez a bütykös az Varga István számára a ki ebül iszik tudom meg elég­szik Készült Tfüreden Juhász József műhejébe". na 1893. december 15-én halt meg tüdővészben. 111 Bálint (1847-1890) 1847. július 12-én született, egy ideig apjánál, majd fivéré­nél, Józsefnél tanult és dolgozott. Házasságot is egy napon kö­töttek, Barna József földműves lányát, Katalint vette feleségül. Az ő tanúja is Sára nevű nővérének férje, Kiss Mihály fazekas­mester volt. 112 A házasságából születő gyermekeknek Kiss Mi­hály és Bodó Mihály fazekasok voltak a keresztszüleik. Az ipartársulatnak ő is kezdettől tagja. Nála tanul a tisza­füredi születésű, 16 éves Bozsó Lajos, akit 1883. január 3-án sze­gődtettek. Kezese Kiss Mihály fazekas volt. Juhász Bálintnak nem maradt fent feliratos készítménye. 42 éves korában, 1890. október 14-én halt meg tüdögümőkórban.m

Next

/
Thumbnails
Contents