Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)
Füvessy Anikó: A tiszafüredi fazekasság a XIX. század végéig
dák között. A virágszirmok üres tereit vízszintes és függőleges vékony csíkokkal töltötte ki. Feliratát mintegy keretbe fogja felül egy újjnyomásos abroncssor, alul pedig több soros, körbenfutó fekete sávok. Felirata: „Az 1848 dik Évbenn Készült Áts Lőrintznek, Ifjú Nagy Mihály". 1849. február 5-én készített egy hasonló butykoskorsót, melyet a tiszafüredi múzeum 1968-ban vásárolt meg. Ez a korsó is erősen szennyezett, olajat tartottak benne, máza apró foltokban pattogzott. írókás mintája - ötkaréjú rózsa - itt is az újjnyomásos abroncs felett található. Az edény fülét barna csigavonal díszíti. A hosszú felirat ismét csak azt-bizonyítja, hogy ifjú Nagy Mihály a változatos, igen eredeti szöveget kedveli: ,,Készítette Ifjú Nagy Mihály az 1849 dik Évbenn február 5 Térjék Jánosnak vivát tölcsik teli mindjárt ez a világ ugy sem sok használják az okosok zivataros néha bár vesztegetni mégis kár nem kell azért lemondani ez világról mézet lehet itten szedni minden ágról". (7. kép) 63 Ifjú Nagy Mihály karcolással díszített darabjai - főleg szerkesztett rozettái - Rajczy Mihály munkáihoz annyira hasonlóak, hogy a két jeles mester között kétségtelenné teszik a kapcsolatot. Ez a kapcsolat azonban a köztük lévő mindössze négy év korkülönbség miatt - Rajczy Mihály volt négy évvel idősebb - aligha eredhetett a mester és tanítvány viszonyából. Valószínűbbnek tartjuk, hogy egy ideig - bár nem biztos, hogy azonos időpontban - egy mesternél tanultak, és stílusjegyeik alapján ez a mester feltételezhetően debreceni volt. Nagy Mihály a tiszafüredi fazekasság stílusteremtő mestere volt. Stílusteremtő volt, de stílusa csak átfogalmazva élt tovább. Bonyolult, összetett rozettái csak néhány későbbi tiszafüredi darabon fordulnak elő, melyek művészi színvonala csak megkö7. kép: Butykoskorsó, ifjú Nagy Mihály munkája (Kiss Pál Múzeum, 68.91.1.). zelíteni tudja első mesterükét. Karcsú, kecses madara is jellegzetes, bár a későbbi füredi madárábrázolás is általában nyújtott vonalú. Karcolt virágait, indáit, indasorait és öt-hat szirmú virágait már inkább alkalmazták. Ifjú Nagy Mihálynak fiú leszármazottá nem maradt. Egyetlen, felnőtt kort megélő lánya nem fazekashoz ment feleségül. A későbbi fazekasok közül is alig tanulhattak nála, talán fiatalabb testvérei közül Sándor és János, unokaöccse József, s esetleg inaséveit tölthette nála Nyúzó Gáspár, Bodó Mihály vagy Cs. Kiss Mihály. Elindított egy folyamatot, mely más mesterek keze alatt teljesedett ki, de stílusa, forma- és díszítésbeli újításai a későbbi mesterek kezén hagyománnyá váltak. Sándor (1825-1861) 1825. március 10-én született, házasságot 1850. május 22-én kötött Kovács Zsófiával. 64 A 256-os számú telken lakott, s igen fiatalon, 37 éves korában halt meg tüdővészben. Fiú utóda nem maradt^ Haláláig Tiszafüreden dolgozott, de munkái stílusban nem azonosíthatóak, feliratos darabja nem maradt fenn. János (1830-?) 1830. november 12-én született, az ő keresztapja is Pál István cserepes volt. 1857-ben vette feleségül Pálfí Juliannát, akivel ekkor Kunhegyesre költözött, 66 így a füredi fazekasság hatásával egy ideig Kunhegyesen is számolhatunk. Házasságkötésekor tanúja legidősebb testvére, Bálint volt, akit Nagy, míg házasodó öccsét ugyanekkor K. Nagy vezetéknéven jegyzik be az anyakönyvbe. Stílusban beazonosítható készítménye nem maradt fenn, további nyomát Tiszafüreden nem találjuk, egész életében más településen dolgozhatott. Katona Nagy Sándor I. (1793-1840) Katona Nagy Mihály I. öccse, 179*3. szeptember 5-én született, s ekkor Katona Nagy Sándornak anyakönyvezik. 1814. október 26-án köt házasságot nemes Gertsényi Máriával. 67 Házasságukból kilenc gyermek született, négy lány és öt fiú. A fiúk közül csak Márton nem folytatja apja mesterségét. Feltételezésünk szerint a karcolt feliratos edények az ő készítményei, mint pl. a két 1837-es céhkorsó. 1840. november 21-én halt meg tüdőgyulladásban. 6 » Katona Nagy Sándor - Gertsényi Mária Sándor (1816-1879) János (1821-1861) Mihály (1826-1888) Fel: Kalmár M. Fel: Kalmár J. Fel: Komáromi J. József (1839-•?) Fel: Boknyik M. Sándor (1816-1879) 1816. szeptember 8-án született, s házasságot 1840. december 30-án kötött Kalmár Máriával.® Őt már apja többi leszármazottához hasonlóan Katona vezetéknéven jegyzik a későbbiekben az anyakönyvekbe. Hét gyermeke született, egy lány és hat fiú. A gyerekek keresztszülei középbirtokosok és községi tisztségviselők, s ez a tendencia nemcsak nála, hanem testvéreinél, sőt már apjánál is megfigyelhető. Feliratos cserépedényéről nincs tudomásunk, bár haláláig, 1879-ig Tiszafüreden él és cserépedény-készítéssel foglalkozik.™ Tagja az ipartársulatnak, de a társulati jegyzőkönyv szerint tanulót nem foglalkoztat, bár egyetlen fia, aki a felnőtt kort megéli, Lajos, szintén fazekas lesz, s valószínűleg apjánál tanul. Katona Sándor 1854-1856 között a 763-as számú házban lakik, mely ezután három évtizedig öccsének, Mihálynak a lakása. Az 50-es évek végétől haláláig a 675-ös számú házban él és dolgozik. 157