Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)

Urbán László: A demokratikus agrárszövetkezeti mozgalom kezdete Szolnok megyében 1945-ben

ekkor íaég nem folytatódott. A Szandapusztai Termelő Szövetkezet közös termeléséről sem találunk említést a későbbiekben, a társulás lényegében gépszövetkezet jellegűvé formálódva segítette 1945. őszén a földhözjuttatottak munkáját. A szolnoki traktortulajdonosok által elvégzett őszi szántás 1945. december 3-i kimutatása szerint a „Szandai Termelő Szövetkezet" 118 kh 1200 n.-öl talaj munkáját végezte el. További működéséről nincs adatunk, a szolnoki traktortulajdonosok 1946. augusztus 29-i kimutatásában a szövetkezet neve már nem szerepel. 86 A karcagi rizstermelők társulásának sikerült működését úgy megalapozni, hogy hosszabb életű lett, s megérte a termelőszövetkezeti csoporttá szervezést is. 1945. nyarán a földreformrendelet előírásai alapján további rizstermelő közösségek zárkóztak fel a karcagi mellé. Az 1945. tavaszán a közellátási nehézségek áthidalásának segítése céljával indult szövetkezés szervezői a földreform végrehajtása idején, illetve azt követőleg újonnan alakítandó szövetkezeteik gazdasági alapjainak megteremtésére, vagy megerősítésére, földhöz juttatott tagjaik jogán helyenként számot tartottak az igénybevett birtokok fel nem osztható javaira, vagy annak egy részére, elsősorban az ún. mezőgazdasági ipari üzemekre (malom, daráló, szeszfőzde, stb.). Jászberényben — 1945. június 10-i sajtó jelentés szerint

87 — a feketepiac letörésére hozták létre azt a szövetkezetet, amelynek anyagi alapjait megteremtendő, a kommunista párt városi és járási bizottsága a „Szövetkezeti Népbank alaptőkéjének gyarapítására" szolgáló 100 pengő névértékű üzletrészjegyeket kibocsátotta.

88 Az így létrehozott Jászberényi Termelési és Értékesítő Szövetkezet — korabeli feljegyzés szerint — szeszfőzdét is szerelt fel igénybevett üzemek berendezéséből.

89 A szövetkezet, amelyről egyébként egy jegyzőkönyvben azt is olvashatjuk, hogy négy tagja, részben szőlő, részben szántó juttatott földjén „kollektív gazdálkodást űztek",

90 később, 1946 februárjában „Szeszfőző üzem szövetkezet" néven került be a cégjegyzékbe. 91 A megalakulását 1945. július 1-én kimondó Kenderesi Általános Földműves és Munkás Szövetkezet ugyancsak igényt tartott a földreform által érintett javakra, korabeli szóhasználat szerint „magához ragadott" szeszgyárat és malmot is.

!)2 A felosztott birtokok egyéni használatba nem adható vagyontárgyainak sorsáról gondoskodni elsősorban a földreform közvetlen végrehajtóinak, a községi földigénylő bizottságoknak feladata volt. Ahol számottevő nagybirtok került felosztásra, hamarosan megoldandó feladatként vették számba a szövetkezetalapítást. Visszaemlékezés szerint Kuncsorbán márciusban már a testület ülésének napirendjén szerepelt a kérdés.

93 A törökszentmiklósi földigénylő bizottság pedig már a számbajöhető javakat felmérve írta a Földművelésügyi Minisztériumnak: „szükségessé vált, hogy a Törökszentmiklós határában levő malmot, gyári üzemeket és a volt uradalmi műhelyeket szövetkezeti alapra helyezzük, kizárva ezzel mindenféle üzérkedést, üzleti számítást, s hogy a nép érdekeit szolgáljuk".

94 A földrendelet előírásai alapján, a földigénylő bizottságok tavaszi kezdeményezései nyomán, az időközben kiadott miniszteri rendeletek szövetkezeti vonatkozású kitételei által is serkentve 1945 nyarán sorra jöttek létre a mezőgazdasági gépek, szeszfőzdék, rizstelepek, stb. hasznosítására az új gazdákból szervezett szövetkezetek. A 600/1945. sz. kormányrendelet 30. §-a kimondta: „Az igénybevett birtokokhoz tartozó kisajátított gazdasági felszerelést, gépeket és gazdasági épületeket, amennyiben azok szétosztása nem felel meg a termelés érdekeinek, a földhözjuttatottakból alakítandó földművesszövetkezetek tulajdonába kell adni".

95 Ennek alapján hozták létre az ún. gépszövetkezeteket. A megyében az elsőt — a korabeli sajtó tudósítása szerint — Száj ólban, a volt bérgazdaság területén a birtok volt cselédei a Vármegyei Gazdasági Felügyelőség kezdeményezésére alakították. „A szövetkezet munkaeszközeit és munkaerejét az újonnan földhözjuttatottak rendelkezésére bocsájtotta", vezetősége megállapodott a salgótarjáni munkásokkal, hogy élelmiszer szállítása ellenében azok megjavítják a szövetkezet gépeit, ellátják szerszámokkal és üzemanyaggal a szövetkezetet.

9G Gépszövetkezet jellege volt a Jászfelsőszentgyörgyhöz tartozó Pusztakerekudvaron a kommunisták kezdeményezésére szervezett „Uránusz" szövetkezetnek is. Erről egy 1946 decemberi feljegyzés mint „Uránusz" Jászsági Első Mezőgazdasági Termelő Feldolgozó és Értékesítő Szövetkezetről tesz említést, amely „a volt uradalmi gépek kezelése és hasznosítása" céljából alakult,

97 s — más forrás szerint — „csaknem kizárólag földhözjuttatottak" alkották.

98 Alakulásának időpontjára vonatkozólag nincs adatunk, de egy 1945. július 16-i feljegyzés már mint létezőt említi meg a pusztakerekudvari „gazdasági szövetkezetet". 99 Visszaemlékezés szerint Jászladányban is kísérletet tettek gépszövetkezet szervezésére, de csak egy rossz traktort vehettek birtokukba, így rövid ideig tartó működésük alapját a szovjet katonaság által átadott 25 ló teremtette meg. 10

° Ha csak egy említés erejéig is, de gépszövetkezet létéről tudósít a korabeli dokumentumok egyike Dévaványa esetében is, 1945. november 27-én.

101 123